Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:Az Európai Unió válsága és a római köztársaság hanyatlása. David Engels ebben a könyvében kísérletet tesz arra,hogy az összehasonlító történetírói módszer segítségével választ adjon azokra a kérdésekre,melyek mind az ókori római,mind a 21.századi európai közvélemény gondolkodó részét gyötrik. Engels szerint az Európai Unió 21.századi válsága párhuzamba állítható a római köztársaságnak a Kr.e.2-1.században tapasztalható válságával. Szerző-amint az a könyv Bevezetésében olvasható-a 21.századi Európa legnagyobb problémájának azt tartja,hogy a kontinens ideológusai és/vagy politikusai az európai identitás lényegét általános fogalmakban határozták meg. Ezzel éppen a specifikus elemeket ignorálták Európa önmeghatározásából,ugyanakkor vonzóva tették az európai berendezkedést mások,azaz nem-európaiak számára is. Márpedig ki ne akarna demokratikus,békeszerető,toleráns,szabad világban élni?És ki az,aki egy közvéleménykutatás során nemet mondana ezekre a fogalmakra,vagy negatívan

 Eric Hobsbawm angol történész A tőke kora című könyvében arra tett kísérletet,hogy felvázolja azokat a gazdasági-társadalmi-ideológiai és politikai folyamatokat,melyek a 19.század második harmadának szédítő európai és észak-amerikai fejlődéséhez vezettek. Elemzését az 1848-49-es forradalmakkal kezdi. Szerinte azért buktak el Európa-szerte ezek a kisebb-nagyobb felkelések,mert a radikálisok és a mérsékeltek nem tudtak közös nevezőre jutni a célokat illetően. Azonkívül a nagypolgárság jobban érdekelve volt a gazdasági fejlődésben,mint a forradalomban. Ráadásul a korábban elnyomó jellegű államok sem tudtak már úgy-tehát abszolutista-módon uralkodni,mint korábban. Kompromisszumot kötöttek az intézmények a társadalommal. Azzal a társadalommal,amely egyre inkább élvezte az ipari fejlődés előnyeit. Hobsbawm nagyon meggyőző adatokat is hoz arra,hogy volt mit élvezni,pl. a brit gépi felszerelés exportja több,mint tízszeresére nőtt. Megtudhatjuk,miként alakította át ez a szédületes ipari fejlőd

 Alcím:Családi sebek és a gyógyulás útjai. Azok az önismereti könyvek,melyeket eddig olvastunk,voltaképpen önmagunkba zártak. A depresszió,a pánikrohamok és minden egyéb pszichológiai probléma eredetét önmagunkban kellett,hogy keressük. Gyermekkori traumákban, valós időben alig észrevehető,későbbi éveinkben azonban óriási károkat okozó külső ingerekben,sőt,újabban a genetikában. Orvos-Tóth Noémi:Örökölt sors című,bestsellerré lett, rendhagyó és nagyszerű könyve egy teljesen más megközelítéssel ismertet meg bennünket,mégpedig a transzgenerációs szemlélettel. Mert bizony,a dédnagymama többszöri megözvegyülése hatással lehet a mi házasságunkra is. Ha nagyszüleinket az 1950-es években,a kommunista diktatúra idején kitelepítették a Hortobágyra,magyarán:megfosztották vagyonától,elvettek tőlük mindent,amit addig elértek,az oka lehet mostani bizalmatlanságunknak,emberkerülésünknek,mindenféle hivatalos szervvel szembeni gyanakvásunknak. És tovább folytatva a sort:ha szüleink az 1960-as évek sze

 Alice Munro Nobel-díjas kanadai író Egy jóravaló nő szerelme c.kónyvében nyolc kitűnő történettel örvendezteti meg Olvasóit. A történetek "közös nevezője" a hazugság-motívum:a szereplők ilyen vagy olyan okokból,de hazudnak önmaguknak. Egy jóravaló nő szerelme. D.M.Willens optikus autójában hal meg. Az autót kisfiúk csapata találja meg a kisvároshoz közeli tóban. Megismerhetjük a srácok családi körülményeit,életmódjukat,a tipikus amerikai kisvárosi életet. A történet második része Enidről szól,aki idős betegek otthoni ápolásából tartja fenn magát. Egyik nap betege különös vallomást tesz. Jakarta. Az 1970-es évek hippimozgalma tombol. Megismerkedünk a fiatal,helyüket kereső Kenttel,Sonjeval,Kathtel. Pár évtized múlva,már idősen,Kent és Sonje találkozik. A nő elmondja,hogy szerelme Indonéziában,Jakartában halt meg. A mű a hippikorszakot követő csalódásról,kiábrándultságról szól.  A Cortes-sziget c.elbeszélés narrátora egy fiatal nő,aki lelki zsarnok főbérlőt fog ki. Az idős höl

 A Bába Iván-Gyurcsík Iván-Kiss Gy.Csaba szerzőtriász könyve tulajdonképpen válasz egy sokkal korábban,teljesen más történelmi pillanatban keletkezett könyvre. 1986-ban két osztrák szerző,Emil Brix és Erhard Busek megjelentetett egy Projekt Mitteleuropa című könyvet,melyben szinte profetikus előrelátással felvázolták a térség elkövetkező évtizedének történetét. Megírták,hogy felbomlik a Szovjetunió,hogy véget ér a hidegháború,s hogy Közép-Európa országai betagozódnak a nyugati integrációs szervezetekbe. Ez mind bekövetkezett. Csakhogy minden országban másképp. Bába Iván és szerzőtársai éppen azért írták meg a Közép-Európa magyar szemmel c.művet,hogy rámutassanak:a demokratizálódás és intézményes integráció számtalan egyedi jegyet meghagyott az itt élő nemzetek életén,történelmi fejlődésén,kultúráján.Rámutatnak,hogy a nemzet nem a nacionalizusnak,mint politikai eszmének "alkotása",hanem komoly történelmi múlttal,szimbólumrendszerrel,nyelvvel,gazdasági környezettel rendelkező e

 Fülöp Mihály könyve a huszadik század történelmének egyik legellentmondásosabb eseménysorozatába,a második világháborút lezáró párizsi békeszerződések világába nyújt betekintést. A befejezetlen béke c.könyv azt vizsgálja,hogyan alakult a Külügyminiszterek Tanácsának szerepe,viszonya az egész békerendszerhez,illetve az abban szereplő egyes államokhoz. Milyen koncepciók rajzolódtak ki ennek az igencsak tekintélyes fórumnak munkatársaiban a háború utáni Európa berendezkedéséről. Megtudhatjuk,miféle hatásköri viták játszottak szerepet a szervezet megalakulásakor. Miért különbözött a Foreign Office és a State Department álláspontja a testület szerepéről?Milyen ellentét támadt a három szövetséges nagyhatalom-USA,Szovjetunió,Nagy-Britannia-között Olaszország kérdésében,s ez hogyan hatott ki a kelet-európai rendezésre,amelyet kezdettől fogva áthatott Sztálin és a nyugati vezetők versengése? Miért akarta Sztálin,hogy ismerjék el a román és bolgár kormányokat,s mi köze ennek a magyar szerződésh

 2018-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoportja és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézete konferenciát szervezett. A tanácskozás témája az volt,milyen lépéseket tesznek a kelet-ázsiai államok a környezeti problémák megoldására. A Salát Gergely-Szakáli Máté-Szász Réka szerkesztésében megjelent kitűnő könyv az ezen konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza.  Mindenekelőtt nagyon szeretnénk megdícsérni a kötet címválasztását. Érdeklődést keltő,azonkívül remekül kifejezi az ázsiai országok környezetpolitikájának sok esetben felemás,furcsa,olykor kényszerpályán mozgó jellegét.  Hiszen például Kína kényszerpályán van. Xi Jinping kínai vezető elkötelezett ugyan a Zöld Kína,a Gyönyörű Kína kialakításának irányába, csak hát több évtized lemaradását kell ledolgoznia. Ugyanígy kényszerpályán mozog Duterte,a Fülöp-szigetek elnöke is,mivel a szegénység nagy,a környezetszennyező ipar pedig munkahelyeket teremt.  M