Könyvekről mindenkinek

 Martin Edwards könyve hiánypótló a hazai irodalomtörténeti művek között. Magyar nyelven ugyanis még nem született olyan átfogó, a krimi történetét taglaló munka, mely kielégíthette volna a műfaj szerelmeseit, a klasszikus és modern krimi rajongóit. Az Így éltek ők, a krimi klasszikusai nem egyszerű életrajz-gyűjtemény, hanem rendkívül alapos, mégis jól megírt irodalomtörténeti munka. Az alábbi könyvajánlóban spoiler helyett néhány észrevételt szeretnék tenni ehhez a rendkívül alapos könyvhöz- úgy is, mint egy blog írója, úgy is, mint a krimi kedvelője ( ha nem is rajongója).  1. A krimi része lett az irodalomnak, akármit is szólnak ehhez az esztéták.Ezen állításnka némileg ellentmond, hogy sokszor maguk a krimiírók sem értékelték művüket a " komoly" irodalommal egy szinten, Milne vagy maga Conan Doyle például nem sokra tartotta a krimit. Ugyanakkor ez a műfaj számtalan módon hatott a hagyományos szépirodalomra, s ez az állítás fordítva is igaz. Jó krimit írni pedig egyáltalá

 A magyar nyelvtudománynak jó ideig óriási tehertétele volt, hogy nem készült el összefüggő, gondolatilag egységes leíró magyar nyelvtan. Ennek a hiányosságnak két oka volt: - az ideológia rendkívül ráült a nyelvtudományra is - sokáig a nyelvészetben az irodalom " szolgálólánnyát" látták, illetve azzal a gyakorlati feladattal bízták meg, hogy elégg gyenge nyelvhasználattal bíró, sok esetben műveletne új vezető réteget megtanítsa arra, hogyan használja az anyanyelvét.  - A nyelvtudományon belül számtalan irányzat jött létre, s ezek képviselői nem találtak egymással konszenzust. - sok tudós fontosabbnak látta a magyar nyelv történeitségét felderíteni, mint a kortárs magyar nyelvnek keretet adni. Azzal érveltek, hogy a történeti nyelvtan megírása azért fontosabb, mert hamarosan  elfogynak azok az élő források, akik még a magyar nyelvet másképpen használták, mint a kortársak. Magyarán, ha egyszerűen akarunk fogalmazni: kihalnak az öregek.  Az 1980-as években aztán, amikor már a k

 Ha némi kritikával akarnánk illetni Hans Kayser: a régészet rövid története című könyvét, talán azt jegyezhetnénk meg: túl rövid lett ez a történet. Kayser könyve arra alkalmas, hogy régészet iránt érdeklődő középiskolások, vagy beszámolóra, kiselőadásra készülő diákok munkáját segítse. Nagyon az alapismeretekre korlátozódik- a laikus Olvasó számára viszont így is rendkívül sok újdonságot, gazdag ismeretanyagot tartalmaz. Könyvajánlónkban néhány észrevételt fűznénk ehhez a -ma már inkább csak antikváriumokban kapható- könyvhöz.Különösen kiemelnék a mű megjelenése óta bekövetkezett  tematikai és módszertani fejleményeket.  1. Valóban igaz az Előszónak az a megállapítása, hogy régészet, mint tudományág rohamosan fejlődik. Éppen ezért a könyv megjelenésének idején még nem ismert eszközök, módszerek rövid ismertetése legalább akkora terjedelmet foglalna, mint maga az egész könyv. Csak néhány példa, ízelítőül: - víz alatti régészet - barlangi régészet - repülő eszközök bevetésével,drónokka

 Nagyon fontos, és a korszerű magyar történeti gondolkodás formálása szempontjából nélkülözhetetlen könyvet állított össze a Csikós-Kiss-Ö-Kovács szerkesztőhármas. A tanulmánykötet, mely a Váltóállítás. Diktatúrák a vidéki Magyarországon 1945-ben címet viseli, nagyon sok, korábban axiómaként kezelt nézetet megcáfol, új szempontokat ad a második világháború alatti és utáni magyar történelem tanulmányozásához, új kutatási eredményekkel lepi meg még a legtájékozottabb Olvasót is. Az alábbi könyvajánlóban rövid reflexiókat fűzök e rendkívül értékes tudományos könyv egyes megállapításaihoz, azzal a céllal, hogy az érdeklődő történész- és történelemtanár közönség figyelmét felkeltsem.  1944-1945 a magyar vidéki lakosság teljes elnyomorodásának időszaka volt. A visszavonuló német illetve az előrenyomuló szovjet csapatok nem válogattak az eszközökben. Megdézsmálták az emberek vagyonát, heteken át kiskirályként életek a falvakban, a nőket megerőszakolták, volt, hogy orvost sem engedtek a faluba

 A magyar nép őstörténetének kutatásában nagyon rég óta jelen van az az irányzat, melynek képviselői a sumer-magyar rokonságot vallják. Erdélyi Istávn könyvében meggyőzően cáfolja ezeknek a kutatóknak az érveit. E rövid könyvajánlóban nincs módunk arra, hgy részletesen elismetéljük, mi a véleménye Erdélyinek Bobula Ida, Varga Zsigmond, Badinyi Jós Ferenc vagy éppen Götz László nézeteiről. Inkább öszefoglalnám azokat az ellenérveket, állításokazt, melyeket Erdélyi a "sumerológusokkal" kapcsolatban tesz,- és, amelyekkel, ne feledjük, közvetve alátámaszta a magyar nép és nyelv finnugor eredetének tudományos tézisét.  1. Erdélyi szerint a sumer-magyar elméletet valló kutók többsége nagyon járatlan a nyelvészetben, nem ismeri azokat a tudományos eljárásokat, mellyel a nyelvészek egy-egy szó, szintagma, vagy szókapcsolat eredetét vizsgálják. Amint azt állítja, a legtöbb ilyen kutatónak nincs nyelvészeti végzettsége. 2. Erdélyi szerint- ebben sokan egyetértenek vele- nem szabad a su

 Minden ízében, szavában, mondatában árasztja ez a könyv a szabadságot, az emberiség képzelt ősi, kötöttségektől mentes létállapotát. Jack Kerouac nevét az európai olvasóközönség elsősorban az Úton című kultregényről ismeri, de Kerouac A daharma csavargóiban bebizonyítja, hogy távolról sem egykönyvű szerző. Ez a könyv lehatol az emberi tudat legfényesebb mélységeibe, oda, ahol a társadalmi kötöttségek, mintaképek ,szocializációs modellek már nem képesek lehatolni. Az ember megízleli a nagy magasságokban szökellő kőszáli kecskék és más állatok boldogságát, a hegyek boldogságát, a tulajdonnélküliség boldogságát, a hit boldogságát. Egy rövid spoiler kissé illúzióromboló módon hat, e könyvajánlóban, szokás szerint, mégis ezt tesszük, hiszen mégiscsak regényrő van szó. De ne hagyományos regényre gondoljanak.  A történet az 1950-es években játszódik, színhelye pedig az Amerikai Egyesült Államok. Ray Smith teljesen csóró, de nagyon boldog.Tehervonatokon potyázva utazik Kaliforniába,hogy az eg

 A könyv alcíme:Tisztelgő kötet Prof.Bányai Éva 70.szültésnapja alkalmából Prof .Bányai Éva a magyar pszichológia, azon belül is hipnózis területének egyik legkiválóbb tudósa, művelője, tanára.A Tudatállapotok, hipnózis, egymásra hangolódás című kötet méltó tiszteletadás az ő munkássága előtt. Bányai Éva professzor két alapvető újítással gazdagította pszichológia tudományát: - Kidolgozta az aktív-éber hipnózist, mellyel egyértelművé tette, hogy a hipnózis az nem alvás, hanem valami egészen más, különleges állapot - Rávilágított a hipnózis interperszonális, kommunikatív voltára: a hipnotizőr és a páciems kommunikál egymással, ez a kommunikáció pedig mindekttejük részéről járhat kölcsönös visszacsatolásokkal is.  Olvashatunk ebben a könyvben empirikus kutatáson alapuló tanulmányokat, éppúgy, mint mindennapi orvosi praxishoz kapcsolódó esetleírásokat,de esszéisztikus írásokat is. E rövid könyvajánló túl kevés ahhoz, hogy ennek a nagyszrű kötetnek minden érdemét, újdonságát, érdekességét k