Könyvekről mindenkinek

Jómagam nem oly régen tértem meg Istenhez, és tapasztalatból tudom: a legnehezebb, amit az újonnan született hívőnek meg kell tanulnia, az az imádság. Ehhez nyújt nagyon hasznos és okos, türelmes segítséget Philip Yancey könyve, Az imádság. Az amerikai keresztény újságíró az imádság minden aspektusát nagyon alaposan, minden oldalról- de bibliai alapon járja körül. hogyan imádkozzunk, milyen testhelyzetben? Mikor és mennyit imádkozzunk? Mit kérhetünk Istentől és mit nem? Gyülekezetünk által elfogadott imaformula szerint imádkozzunk, vagy spontán? Kérhetek-e az imában anyagi áldást? Mi történik akkor- ezzel több fejezet is foglakozik a könyvben- ha Isten nem teljesíti az imába foglalt kérésemet? Mi van akkor, ha ima közben egyszerűen elfogyik a szó- ilyenkor én vagyok a hibás, vagy " van ilyen és kész"? Kell-e órákat imádkozni, vagy elég csak a legfontosabb dolgokat kérni, egyáltalán: mi az, amit kérni akarunk Istentől? Véleményem szerint ez utóbbi kérdés a legfontosabb. Is

Ennek a könyvnek az ajánlóját két részre választom: 1. Minden keresztény szülőnek és jövendő szülőnek el kell olvasnia Elisabeth Elliot : Áldást örököltek című könyvét. Nagyon sok jó tanácsot kapunk belőle a családi imára, a gyermekek nevelésére ( beleértve a büntetést is, merthogy nem liberális keresztényekről van szó!),a keresztény közösségekbe való fokozatos szocializálásra, az iskolába való beillesztésre vonatkozólag. Nagyon tetszik az a mondat, hogy " az apa a család papja". Ez, véleményem szerint, pontosabban írja le az apa családban betöltött szerepét, mintha azt mondanám, hogy az apa a család szellemi vezetője. Mert nekünk, férfiaknak, nem árt beismernünk, hogy bizonyos dolgokhoz a nők jobban értenek... 2. Másfelől maga a könyv -bocsássanak meg ezért a Szerző és a Kiadó- sok esetben idegesítő. A családtörténeti rész leginkább az ősök, főként a nőnemű ősök, hosszú oldalakon keresztül történő  felmagasztalásából áll. Hibátlan anyák és apák, tökéletes otthonok, a ház

Laura Markham könyvének alcíme:A kiabálás vége és a kapcsolatteremtés kezdete Békés szülő- hány békés szülő akad Önök között? Ahhoz, hogy egy szülő békés legyen, rendben kell, hogy legyen az élete: munka, házasság, mindenféle anyagiak, szülők. No, és hinnie kell Istenben, merthogy magától békességes nem lesz az ember. Boldog gyerek- hány boldog gyerek van ezen a világon? Ahhoz, hogy egy gyermek boldog legyen meg kell tanulnia beilleszkednie, szabályokat tartania, ugyanakkor a kellő önállósággal kell bírnia. no, és nem árt hinni Istenben, mert az igazi, a komoly mércével is számottevő boldogságot bizony csak Isten adja meg. Laura Markham könyve hatalmas nagy neveléspszichológiai igyekezet. Tapasztalatból adódó tanácsok halmaza, ám ezek a tanácsok mind a kommunikáció felől közelítik a gyermeknevelést. Jól tette-e a szülő, hogy adott helyzetben ezt és ezt mondta. Szabad-e a gyereknek ilyet és ilyet mondania, és ha ilyet és ilyet mond a gyermek, arra hogyan reagáljon a szülő. Valahogy

Michael Crichton könyve korai orvosi sci-fi, még az 1970-es évekből. A sztori szerint 1971-ben megműtenek egy pszichomotoros epilepsziában szenvedő férfit, akit éppen a börtönből hoznak a műtőbe, mivel leütött egy tökéletesen ártatlan benzinkutast. A műtét nagy felhajtást kelt, ott a sajtó is, a kórház orvosai pedig játsszák a maguk kis játékait: van, aki mindenki tudtára adja, hogy ő bizony az egészet ellenezte, mivel Benson személyiségzavaros, azt pedg az agyműtét nem fogja megoldani. Merthogy nem szokványos agyműtétről van szó. A férfinak, aki különben az egész felhajtást nagyon élvezi, beültetnek egy másik agyat, hogy az kontrollálja az elsőt. Kvázi: kiigazítja, amikor az éppen epilepsziás rohamra készül.Csakhogy Benson is saját játékot játszik: egyszerűen meg akar szökni a börtönből... Crichton ál-dokumentarista eszközökkel dolgozik. Fényképek, idézetek,  ál-grafikonok- az egész olyan, mintha minden a hétköznapi valóságban is megtörtént volna. Az Olvasó pedig elgondolkodik azo

Ha meghalok, mielőtt felébrednék...Nem, ne haljak meg úgy... Ennek a vékony könyvnek egyetlen célja van: Krisztus felé fordítani a bűnös ember figyelmét. A legfontosabb, amit minden kereszténynek meg kell értenie: azért senki nem kerüli el a poklot, mert áhítozik Isten után, vagy mert azt gondolja ( netán: azt hirdeti...), hogy nincs pokol. Pokol igenis van, Jézus is gyakran szól róla az Újszövetségben. A keresztény ember nem emelhet kifogásokat, nem hivatkozhat anyagi-társadalmi helyzetére, netán hitbéli állapotára. Bűnösen nem mehet Isten színe elé. A jelen világban még mindenki részesedik Isten áldásaiból: még a bűnös is ehet gyümölcsöt, a bűnösnek is világít a Nap. A Pokolban semmi nem lesz, amit Isten teremtett. Ebből következik, hogy nem lesz napfény, nem lesz étel. Ha egyáltalán kap valamit a bűnös, akkor is a Sátán pillanatnyi szeszélyére lesz utalva. S hogy milyen bűnök elkövetői jutnak a Pokolba? A Galata 5,19-21 alapján sorolja a Szerző: irigység, paráználkodás, bujálkodá

A homoszexualitás isteni eredetű? Szerintem nem. A keresztény Isten biztosan nem kedveli a homoszexualitást. Nyikolaj Bergyajev, a huszadik század elejének nagy orosz filozófusa szerint viszont - ahogy az Alkotás értelme című könyvében leírta- igen. Csak akkor azt nem értem, miért tiltja a Biblia a homoszexualitást, ha az egyszer isteni eredetű? Bergyajev válasza erre az, hogy Istennek titkai vannak, melyeket nem oszt meg velünk. De ha Isten nem osztja meg velünk, emberekkel, ezeket a titkokat, akkor ő, Nyikolaj Bergyajev filozófus, honnan tudja, hogy a homoszexualitás isteni eredetű? Megbeszélte Istennel? Ha ennyire szoros kapcsolatban állnak, akkor miért tagadja Bergyajev a hit fontosságát- egész munkássága alatt ateista volt ( agnosztikusnak nevezte magát, de valójában ateista volt, szerintem). Azt sem igazán értem, hogy egy esztétikai műben, mint Az alkotás értelme, miért esik szó a homoszexualitásról? Mi köze van egy műalkotás értelmi felfogásának ahhoz, hogy valaki homoszexuá

Elöljáróban recenzensként annyit mondanék erről a könyvről: nemcsak a keresztény vallás, hanem a világirodalom klasszikus alkotása. Azoknak is el kellene olvasnia, akik nem keresztények, vagy még nem azok. Éppen ezért azt gondolom, hogy a címben a Vallomásai szót nagy kezdőbetűvel kellene írni, hiszen nem bírósági vallomásokról, hanem szellemi önéletrajzról van szó. Nincs arra mód, hogy teljes egészében elemezzük ezt a nagyszerű művet, két dolgot azonban mindenképp kiemelnénk: Szent Ágoston elég messziről indult. bűnös ember volt, ugyanazokat a bűnöket követte el, mint bármely korabeli gyermek és ifjú. Csakhogy neki a Szentlélek bűntudatot helyezett a szellemébe, mely megtérésre vezette őt. Ez az óriási különbség. Manapság, 21.századi világi felfogás szerint nem baj, ha az ember fiatalon kissé kileng. Dehogynem. Mert aki fiatalon kissé kileng, az idősebb korában már nagyon ki fog lengeni, sőt: megtanulja, hogyan leplezze bűneit. éppen ezért, aki fiatalkorában lelkiismeret-furdalást

Az ikonikus krimi, a klasszikus, amit mindenki ismer- sorolhatnánk a jelzős szerkezeteket. Agatha Christie megalkotta azt a könyvet, mely a krimit beírta a köztudatba. Az 1930-as években nagyon sok angol a Tíz kicsi néger hatására vált krimiolvasóvá, komoly irodalmárok kezdtek el töprengeni azon, hogy miért olyan népszerű ez a műfaj- a filmesek pedig számtalan módon és formában feldolgozták a történetet, legutóbb egy spanyol stáb tette 21.századivá a sztorit. A Tíz kicsi néger a bűnről és a bűnhődésről szól. Legfőképpen arról, hogy minden bűnnek ugyanaz a büntetése, csak éppen a bűnös lelkek más és más utat járnak be odáig. A két gyermeket halálra gázoló nyegle ifjú úgy tett, mint aki mindenen túl van és nem érdekli az egész. A terhes cselédjét az utcára lökő, vallásos neurózisban szenvedő vénlány, Emily Brent folyamatosan győzködi magát, hogy Isten igéjének megfelelően cselekedett. Az alárendeltjét Dávid módjára kilátástalan csatába küldő tábornok katonaként viselkedik és a köteles

Dr.Gerhard Bergmann két tanulmányát tartalmazza ez a kötet, mely az Evangéliumi Kiadó gondozásában jelent meg. A Jézus Krisztus vagy Buddha, Mohamed, hinduizmus című írás a nemkeresztény vallásokat állítja szembe a keresztény Isten, Jézus és a Szentlélek igazságával. Bergmann pontokba szedve, nagyon precízen, bibliai idézetekkel alátámasztva mutatja be a buddhizmus, az iszlám és a hinduizmus fogyatékosságait. Például: ezekben a keleti vallásokban nincs megváltás, nincs felebaráti szeretet, túl sok az erőszak, a hinduizmusban pedig egyszerűen túl sok az isten. Kapaszkodjanak: Bergmann szerint a hindu vallásban                                                                  330 millió isten létezik, saját kultusszal, saját papsággal. Ráadásul a hindu kasztrendszer olyan igazságtalan társadalmat valósít meg Indiában, ahol az egyén pusztán társadalmi beágyazottságában értelmezhető, az életnek, mint olyannak, semmiféle értéke sincs. De a legnagyobb különbség az evangéliumi keresztény

Uwe Birnstein és csapata remek munkát végzett. Egy könyvben- méghozzá nagyszerűen illusztrált és az ismeretterjesztés magas fokát képviselő könyvben- összegezték mindazt, amit a kereszténység történetéről hívőnek és nem hívőnek tudnia kell és érdemes. Nincs rá mód, hogy a tőlünk megszokott terjedelmi határok között részletesen elemezzünk egy ilyen monumentális vállalkozást, mint A kereszténység krónikája. Csak néhány észrevételt tennénk, remélve és felkeltve ezzel a minél nagyobb olvasói érdeklődést. 1. Sokat, méghozzá jelentőségéhez illően sokat foglalkozik a könyv a keresztény vallás első századaival. Nero keresztényüldözése, Origenes, Tertullianus munkássága olya alapkövei lettek a keresztény teológiának, mely megkerülhetetlen azok számára, akik Jézus és a Biblia titkait fürkészik. 2. Szerzők jól megtalálták a kényes egyensúlyi állapotot katolikus és protestáns szemlélet között. Történetileg minden felekezet a maga súlyához mérten szerepel. Uwe Birnstein és csapata szándékosan k

Voltál már szeánszon? Én már voltam, de tudtam, hogy humbug az egész, csak kíváncsi voltam rá. Az Allan-Schiff-Kramer német szerzőhármas könyvéből megbizonyosodhatunk arról, hogy minden okkult szellemidéző, halottlátó, spiritiszta, kártyajós és egyéb efféle népség csaló. Pontosabban: a Szerzők, nagyon ügyesen, azt mondják, hogy leleplezik a csalók trükkjeit. Ez jogilag másképp hangzik. A Hamis szellemek, igazi csalók című  könyvből megtudhatjuk, hogy kopognak a szellemek, hogyan utánozzák elhunyt személyek hangját, hogyan táncolnak az asztalok ( volt, hogy maga a spiritiszta fázott rá trükkjére, és belehalt), hogyan repülnek a tárgyak (a magyarázat egyszerű:valaki dobálja), mikor haragszanak a szellemek és mikor vidámak, hogyan lép kapcsolatba a médium az állítólagos túlvilági erőkkel, hogyan kell utánozni elhunyt személy kézírását, szóval, változatos a kelléktár. Egyvalami közös ezekben a technikákban:mindegyik manipulatív, ha nem rosszabb...Az emberek pedig hiszékenyek, kell nekik

Ha véleményemet kellene összefoglalni: A Sion-hegy alatt egy nagy félreértéseken alapuló, de igen jó könyv. Ady Endre egész életében kereste Istent. Akkor hát kézenfekvő és olcsó poén lenne megkérdezni: jó, jó, de miért nem találta? Hát, attól tartok, azért, mert nem tudta ( pontosabban: a református lelkész/katolikus pap nem magyarázta el neki) hogy ez nem így működik. Hanem így: - Isten mindenkit szeret, minden teremtményét számon tartja, ismeri minden tettünket és gondolatunkat. - Isten mindenkit megszólít, oda kell rá figyelni, és engedelmeskedni kell neki. Nem keresni kell, mert Ő már megtalált. - Nem szabad Isten ellen cselekedni. Nem szabad szabadkőműves szellemiségű cikkeket, egyház- és Isten-gyalázó cikkeket írni, még megélhetési célból sem. - A testünket is meg kell feszíteni kissé. Ady nem Lédától kapta a szifiliszt. Ha Ady Endre ezeket betartotta volna, élete biztos tovább tartott volna. Amúgy a istenkereső versek szépek, A Sion-hegy alatt is szép, az Istenhez hanya

Örülök annak, hogy Nick Page könyve magyarul is megjelent. Nem azért örülök, mert azt gondolnám, a könyv hibátlan,  hanem azért, mert rámutathatok egy jelenségre. Ez pedig az ismeretterjesztés elharapódzása az ismeret rovására. Az Istenben való hit nagyon komoly dolog. Csakhogy a mai kor inkább  a lazaságot, a szórakozást preferálja a komoly és tényszerű közléssel szemben. Minden élménnyé akar válni. Nick Page könyve, A kereszténység majdnem tévedhetetlen története, pedig megpróbál felülni erre a hullámvasútra. vicces/vicceskedő egyháztörténet. Néha sikeres, néha nem. Nem akarok Nagy Konstantinnal együtt kocsmázni, nem tudok mit kezdeni azzal, hogy Nursiai Benedeknek voltak-e csalánkiütései, a latin és görög egyház újraegyesítését sem lehet pusztán így kommentálni: Tapsvihar...Darwin elméletét a keresztények többsége nem fogadta el, Nick Page viszont úgy állítja be, mintha a többség elfogadta volna, csak egy kisebbség tiltakozott. Hensley tiszteletest, aki istentiszteletei alkalmáv

Mi jut eszünkbe arról,hogy Uganda? Nekem a következők: AIDS, trópusok, szegénység, polgárháborúk, Idi Amin Dada, kábszer. 2005.óta Uganda nevét már nemcsak az újságok hírrovatának legmélyén olvashatjuk. A kilencéves sakkozó, csodagyerek, Phiona Mutesi részt vett a sakkolimpián az ugandai női csapat tagjaként, s nem is játszott rosszul. Tim Crothers: Katwe királynője című könyve Mutesi felemelkedésének csodálatos regénye. Egy kislány, aki a legmélyebb nyomorból jön, eljut a csúcsra. De tényleg a legmélyéről jött. Katwe Uganda fővárosának talán legszörnyűbb nyomornegyede. Rengeteg gyerek a családban, mélyszegénység, gyakori éhezés, AIDS, kolera, ebola. Szenvedéssel teli gyermekkor. Aztán jött egy keresztény misszionárius, Robert Katende, a fociedzés után a gyerekeknek sakk-foglalkozást tartott. Innen indult Mutesi káprázatos pályafutása. Tim Crothers méltó krónikása ennek a fájdalmakkal teli egyéni sorsnak, könyve érdekfeszítő, letehetetlen, egyhuzamban végigolvassa az ember. Igazi

Nagyon őszinte, nagyon keresztény, és nagyon biblikus mű. Peter Masters könyvének célja az, hogy küzdjön a felhígult kereszténység, a hiperkegyelem tana, az inkluzivizmus ellen. Elborzasztó, ahogy a történelmi keresztény egyházak feladták a bibliai kereszténységet egy homályosan definiálható tolerancia kedvéért. Megállni az igazságéért Peter Masters értelmezésében annyit tesz, mint kiállni a Bibliáért, az evangélium ügyéért, Jézus isteni és emberi voltáért, a " mindenki üdvözül" tannal szemben megállni a hitbéli igazságért. A kulcsszó: szeparáció. El kell különülni a hamis hívőktől, a hamis tanítóktól. Aki együtt imádkozik tévtanok övetőivel, aki együtt eszik velük ( azaz bizalmába fogadja őket), az bűnt követ el. Nagyon értékes és eredeti a könyv utolsó fejezete. Voltaképpen kifogáskezelés. A nem evangéliumi keresztények elképesztő módon tudják indokolni álláspontjukat, valamennyi ilyen " védelem" a Biblia tagadása vagy elferdítése. Masters sorra cáfolja ezeket

Kedves Ágnes! Személyesen nem ismerjük egymást, én azonban voltam olyan szerencsés, hogy végigolvastam Ópia című verseskötetét (FISZ,2018.). Ön egy kitűnő költője ennek a nemzetnek. Remekül használja a költői és hétköznapi nyelvet, ért az irodalomhoz, történelemhez, lelkében át tudja élni, amit intellektuálisan tud- az ideális költő ilyen. Csakhogy a versek kapcsán felmerült bennem valami olyasmi, amit költő iránt igencsak ritkán érzek. Ez pedig az együttérzés. Az Ön életét számtalan tragédia kísérte. Édesapja öngyilkossága, testvére ( ha nem tévedek, ő az) halála, és persze a függőség. Nehéz ez, nehéz ebből szabadulni. Azt gondolom, Ön érzékenyebb, egyúttal intellektuálisabb ember az átlagnál, ezzel gondolom, nem mondtam újat. Azt gondolom, hogy a magyar egészségügy nem lesz képes Önt maradéktalanul megszabadítani. Önmagában kevés lesz az, hogy különböző terápiákra jár, gyógyszereket szed. Ez természetesen szükséges, de Önnek  önmagában kevés lesz. Valami nagy szabadulás kellene

Lehet-e még a házasságról humorosan beszélni? Lehet-e még a házasságról krisztusi alapra állva beszélni? Mark Gungor lelkész és házassági tanácsadó bebizonyítja, hogy igen. A Férfiagy, női agy című könyv legfőbb tanulsága, hogy a jó házasság titka a két félnek egymás eltérő gondolkodására irányuló megismerésében és megértésében rejlik. Már a könyv elején is megdöbbenhetünk: sok keresztény pap és prédikátor ugyanis azt tanítja, hogy Isten kiválasztotta nekünk a társunkat. Gungor, számomra eléggé meggyőzően, cáfolja ezt a nézetet. Úgy határoztam, nem írok hosszú ajánlót erről a könyvről. Inkább azt a tanácsot adom: Mark Gungor könyvét minden házas férfinak és asszonynak el kell olvasnia! A férfiaknak különösen ajánlom a 10.fejezetet, ahol is a szeretet különféle módjairól esik szó. Szerintem, nekünk, magyar férfiaknak van hová fejlődnünk ebben a témában...A nőknek pedig szíves figyelmébe ajánlom a 6.fejezetet, ahol is a nő és férfi eltérő kommunikációjáról esik szó- ezt, sajnos, tap

Cliff Richard a 20-21.századi könnyűzenei élet ikonikus alakja. 1940-ben született, de még ma is koncertezik. Életében sorsfordító esemény volt a megtérés. Befogadta szívébe az Urat, és minden lehetőséget felhasznált, hogy másokat is elvezessen Isten igazságára. Te, én és Jézus című könyvében arra vállalkozott, hogy leírja:mit is jelent számára a kereszténység. Legelsősorban is: megtérést, a bűnök bevallását, személyes kapcsolatot az Úrral. Aztán a Biblia megismerését, méghozzá alaposan. Aztán a keresztény élet, az Istennel való mindennapi kapcsolat örömmel történő megélését. Nem valami vénasszonyos kereszténység ez, hanem aktív, dinamikus, progresszív. A Te, és és Jézus című könyv főképp fiataloknak szól, de idősebb keresztények is meríthetnek belőle. Hitet, lendületet, új életet. Rendkívül egyszerű felépítésű könyv ez: bibliai igehely után következik egy 10-15 mondatból álló gondolatsor. Befogadható mindenki számára. A 175. oldalon például a húsvét jelentőségéről ír, olyan ihlete

Billy Graham a huszadik században, az USA-ban, kibontakozó keresztény Nagy Ébredés egyik vezéralakja. Tevékenysége nyomán több százezer bűnös lélek tért meg Istenhez, ismerte fel, melyik az egyetlen igaz út, nyert szabadulást, gyógyulást, bűnbocsánatot. Békesség Istennel című korszakalkotó és - talán nem túlzunk- korszakfordító könyvét azoknak ajánljuk, akik még előtte állnak a Nagy Pillanatnak, hogy befogadják Istent a szívükbe. Azoknak is ajánljuk, akik egyszer már formálisan megkeresztelkedtek, de úgy érzik, hitük nem teljes, valami hiányzik. Azoknak is ajánljuk, akik már hallották Isten szavát, szeretnének is gyülekezetbe járni, de nem tudják, melyikbe. Azoknak is ajánljuk, akik úgy érzik, nem kapták meg a megfelelő tanításokat a keresztény életmódról, vagy éppen megtérésük után visszacsúsztak a bűnbe. Három nagy fejezetből áll a könyv. Az elsőben Billy Graham pontosan vázolja a világ rossz, ördögi erőktől befolyásolt állapotát. A másodikban a kivezető utat mutatja meg: Isten b

Tibetnek hatalmas kultusza lett az egész világon. Egyszerre vált az elnyomás elleni harc és a keleti bölcsesség szimbólumává. Nem utolsósorban pedig a liberális értelmiség egyik szellemi origójává. Alexandra David-Neel könyve, a Mágusok között Tibetben, hiánypótló a magyar és egyetemes könyvpiacon. Nem tesz mást, mint- talán a Szerző szándékai ellenére- " helyreteszi" Tibetet. David-Neel asszonyt ritka kivételként beengedték különböző okkult szertartásokra, a Szerző látta, miként támasztottak fel halottakat, "imádkoztak" bő termésért, jutottak el különböző szellemi állapotokba, melyeket az átlag európai olyannyira irigyel, feleslegesen, mert semmi irigylésreméltó nincs benne. Tibet és a tibeti buddhizmus ugyanis okkult. Ha keresztény szellemben olvassuk a Mágusok között Tibetben-t, ez azonnal kiderül. Mint az a könyvből kiderül, az itt élő, sokszor jóhiszemű szerzetesek igencsak jó viszonyt ápolnak különböző démonokkal, létező vagy nemlétező " istenekkel&quo