Könyvekről mindenkinek

 Glynis Peters kónyve egyszerre történelmi regény,lélektani regény,és thriller. Az Eltitkolt árva nem valamiféle leányregényes álmodozás,hanem maga a kőkemény valóság. Olyan történet,amelyet háborúk idején sűrűn hall az ember. 1940-ben járunk,a második világháború és az egész emberi történelem egyik fordulópontjában. Megkezdődőtt az angliai légi csata. Rose szüleit a Luftwaffe bombája megöli,a hatéves kislány teljesen magára marad. Elenor egy vidéki középbirtokos lánya,aki éppen most szakított kétes előéletű udvarlójával. Magányosnak és elhagyottnak érzi magát. A két magányos lélek egymásra talál,a nagylány befogadja a kicst,vigyáz rá,anyjaként gondozza. Csakhogy jönnek a regényekben szokásos mindenféle bonyodalmak. Kiderül,hogy a kis Rose származása körül valami nincs rendben,talán örökbefogadták,vagy valami ilyesmi. Márpedig az 1940-es évek pŕűd és előítéletes Angliájában ez felér azzal,mintha bűnöző lenne az illető. A másik gond az,hogy Elenor szerelmes lesz,csinos,fiatal lány,miért

 Anna Seghers német írónő Tranzit című regénye az egyik legkülönlegesebb könyv,amit a második világháborúról valaha írtak. A Tranzit ugyanis nem a frontok,hanem a fronttá lett hátország életét mutatja be. Nem a harcról szól,hanem a várakozás harcáról.Minden történelem iránt érdeklődő szíves figyelmébe ajánljuk. A főhősünk,aki a történet elbeszélője is,Németországban született zsidó férfi. Megszökik szülőhazájából,harcol a spanyol polgárháborúban,majd ezután Franciaországban telepszik le. A háború kezdetén azonban a francia hatóságok,mint megbízhatatlan elemet,internálják. 1940-ben a németek megtámadják Franciaországot. Hősünk erre a hírre megszökik az internálótáborból. Előbb Párizsba megy. Ott egy fogadóban álnéven bujkál. Rátalál egy számára ismeretlen,de jó politikai kapcsolatokkal rendelkező író kéziratára. Az író állítólag meghalt. Hősünk felveszi az író személyazonosságát,Bordeuax-ba utazik. Itt megpróbál feljutni egy Amerikába induló hajóra. Hogy felszállhasson,tranzitra jogosít

 A második világháborúról szóló irodalmi feldolgozások egyik legnagyszerűbbike Robert Merle:Két nap az élet című regénye. Megjelenése idején szerte a világon,így Magyarországon is,bestseller lett. Nem érdemtelenül. A színhely Franciaország. A németek folyamatosan veszélyeztetik a behajózni kívánó angol,amerikai,francia csapatokat. De nagyon fontos tudni,hogy Merle nem egy konkrét csata vagy hadművelet történetét írja meg,éppen azért nem,hogy a háború egyetemes szörnyűségét bemutassa. A két nap az élet című könyv igazából bármelyik front bármely csataterén játszódhatna.  A regény főhőse,Maillat,voltaképpen az író szócsöve. Maillat a háború viharai közepette is szeretné megőrizni emberségét,korrektségét. Megmenti a fáradt közlegényt egy dühös hadnagy pisztolyától. Megpróbálja megmenteni angol bajtársát,Austint,amikor egy német bombázó eltalálja a hajót,amin utaznak. Austin azonban nem mer leugrani a hajóról,mert nem tud úszni. Maillant pártfogásába vesz egy tizenéves lányt,aki gyakorlati

 Mihail Solohov írói munkásságáról megoszlanak a vélemények. Sokan felróják a Szerzőnek azt,hogy hitt a kommunizmusban. Ez igaz,de az is igaz,hogy jól tudott írni,Nobel-díjat is kapott.Kitűnően ábrázolta a háborút. Ezt bizonyítja Emberi sors című,elbeszéléseket és kisregényeket tartalmazó könyve is. Az anyajegy c.elbeszélés hőse Nyikolka Kosevoj,aki 18 évesen lesz századparancsnok. Túl fiatalnak érzi magát,el akar szabadulni a katonaélettől,a városba akar menni,tanulni. Ám a környéken volt kozákokból álló rablóbanda garázdálkodik... A Sibalok magzatja című elbeszélés szerintem világirodalmi rangú. Egy katonacsapat megerőszakolt nőt talál az út szélén. Magukkal viszik. Kiderül a fiatal lányról,hogy katonaként is megállja helyét. Sok tekintetben lepipálja a férfiakat. Csakhogy terhes lesz. A patak partjára megy szülni,s ahogy vajúdik,rettenetes titkot vall be a katonáknak. A Görbe ösvény című történet főhőse Vaszka,a szegény és ragyás arcú parasztfiú,aki beleszeret a falu egyik leggazdag

 Ancsel Éva:Éthosz és történelem című könyvében azzal foglalkozik,hogyan van jelen az ember társadalmi és egyéni életében az éthosz vagy etika. Könyvének első fejezeteiben azt a kérdést teszi fel:vajon létezik-e erkölcsi világrend,vagy pedig csak ember alkotta konstrukció az egész. Ancsel Éva az erkölcs kialakulásában kulcsszerepet tulajdonít a bűntudatnak. Szerinte az embert tulajdonságainak inkongruenciája teszi képessé az erkölcsi szabályok megteremtésére. Részletesen elemzi Kantot,aki szerint "az erkölcsi törvény közvetlenül határozza meg az akaratot". Ancsel Éva vitatja ezt a megközelítést.  Márpedig,véli a Szerző,erkölcsre szükség van,mert az ember hiánylény. Mindig kell neki valami más,valami több. Nem a puszta túlélés a célja,a lándzsahegyet is kidíszíti. Az állandó kívánás pedig állandó harchoz vezethetne,ha nem lenne erkölcs.  A történelemben az éthosz mindig más és más volt,merthogy az éthoszt a társadalmi körülmények is formálják. Jó példa erre a második világhábo

 Kurt Vonnegut,az amerikai irodalom klasszikusa. Éj Anyánk című könyvében egy meglehetősen összetett világú hős különös életét mutatja be,olykor szatirikus,máskor filozofikus hangvételben. Howard Campbell jr. a második világháború idején náci propagandista. Az a feladata,hogy minél több amerikait megnyerjen a Harmadik Birodalom ügyének. Angol nyelvű rádióműsorait milliók hallgatják az éterben. Campbell jó barátja Goebbelsnek,és Hitler is nagyon kedveli. Csakhogy Campbell kettős életet él:titokban az amerikaiaknak kémkedik. Ezt csak hárman tudják róla,Roosevelt elnök,Donovan tábornok meg egy titokzatos összekötő. A háború után Campbell új személyazonosságot kap,és New Yorkba költözik. Több,mint tíz év után azonban felfedezik kilétét és rejtekhelyét. Összeverik a lakása előtt. Ráadásul amerikai szélsőjobboldali szervezetek is rátalálnak,akik példaképnek tartják őt. Hogy változatosabb legyen az élet:a szovjetek is meg szeretnék szerezni Campbellt,úgyhogy titkosügynököket küldenek rá. Izra

 A szél árnyéka az utóbbi idők egyik legjobb spanyol nyelvű könyve, megjelenése után nem sokkal már vezette nemcsak a spanyol, de a nemzetközi bestseller-listákat is. Mostanában újra népszerű a könyv, alkotója sajnos, ezt már nem érhette meg, ugyanis 2020-ban, tragikus körülmények között elhunyt.  A regény cselekménye Spanyolországban, az 1940-es évektől kezdődően játszódik. A második világháború után sokan siratják halottaikat. Daniel, a tízéves kisfiú, anyját vesztette el, és sokáig nem tudja feldolgozni ezt a traumát. Egy éjszaka arra ébred, hogy nem látja maga előtt anyja arcát. elfelejtette. Özvegy apja erre kézen fogja, s elviszi egy titokzatos helyre, amit úgy hívnak: Az elveszett könyvek temetője. Danielnek itt választania kell egy könyvet, amit örökbefogad, gondoz, ami nemcsak egy szimpla könyv lesz számára. A fiú Julién Carax:A szél árnyéka című művét választja.  Az elkövetkező hetekben Daniel mindent igyekszik megtudni Caraxról, a,it csak lehet. A helyi antikváriusok legnagy

 Újra kiadták! El sem mondhatom, mennyire örülök annak, hogy Székely Éva olimpiai bajnok úszónk immár klasszikussá emelkedett életrajzi könyvét újra kiadták! Ha van könyv, amit minden magyar embernek el kellene olvasnia akkor ez az. Sírni csak a győztesnek szabad... Igazából erről a könyvről nem lehet rövid könyvajánlót íni. Mert ennek a káprázatos szövegnek melyik részét emelhetnénk ki: azt, hogy a tizenéves Székely Éva hogyan élte túl a második világháború borzalmait egy védett házban, vagy azt, hogyan tanította meg úszni a rábízott két csöppséget? Hogyan ért el olimpiai negyedik helyezést lázas betegen, vagy hogyan reagált arra, hogy lánya, Gyarmati Andrea, nem lett olimpiai bajnok? Ennek a könyvnek miden sora Olvasóért kiált.  Napjainkban annyi, de annyi önfejlesztő könyvet adnak ki, melyekben sikeres, vagy magukat annak tartó emberek próbálják megtanítani olvasóikat arra, hogyan legyenek ők is sikeresek, boldogok. Székely Éva szinte azonnal leszögezi, hogy igazából egy titka van a

 A különös nevű Benito Wogatzki ( hajdani NDK-beli író) megírta a második világháború történetét sajátos szempontból feldolgozó regényét. Ezt mondják egyesek. Mások szerint ( egykori magyartanárom szerint "ez még középiskolai fogalmazásnak is gyenge") ez a könyv annyira rossz, hogy még ajánlani sem volna szabad. Próba szerencse, olvassák el, és döntsék el Önök. Mindenesetre Wogatzki saját korában sikeres volt, a mai fogyaszti felfogás szerint a siker sok mindent igazol.  A regény főhőse egy falusi kamaszfiú, Jürgen Siebusch. Jürgenünk 1943-ban a falu önkéntes pásztora lesz, miután az előzőt megette a kutya, csak a kalapját hagyva meg belőle. Jürgen fokozatos lát rá a felnőttek világára, rájön, hogy korábbi elemi iskolai tanítója részeges dilettáns, ráadásul náci, a falu nagyvállalkozója közönséges csaló. De hamarosan eljön a boldogság is Jürgen életében, mikor is összejön a falu legelőkelőbb családjának egy szem lányával, Amélie-vel. Különös kapcsolat az övék:keveréke barátsá

 Hogyan lesz egy nő a szovjet Vörös Hadseregben mesterlövész? Kiderül Ljudmilla Pavlicsenko emlékirataiból, mely magyarul most jelent meg, és a második világháború történetének nélkülözhetetlen történelmi forrásmunkája- természetesen kellő távolságtartással és óvatossággal illik felhasználni.  A halál asszonya című könyvből megtudhatjuk, miért érez késztetést egy tizenéves lány arra, hogy lövöldözzön. Megismerhetjük a korabeli szovjet életet, a tizenhárom éves kora óta az ipari termelésben dolgozó lányt, aki a korabeli háborús felkészítőkön már felhívja magára a figyelmet kiváló lövészetével. Amikor aztán Németország megtámadja a Szovjetuniót, Ljudmilla azonnal jelentkezik a hadseregbe.  Ahol is az idős, tapasztalt tisztek először csak szanitécnek akarják beosztani. Csak lassan, hónapok múltán engedik fegyverközelbe- de innen aztán szinte egyenes az út. Odessza és Szevasztopol védelmében tűnik ki, van, hogy egymaga lemészárol tucatnyi nácit. A vezetés is felfigyel rá, és a Szovjetunió

 Szent-Györgyi Albertről,a Nobel-díjas tudósról már nagyon sokat tudunk. Ismerjük és használjuk a C-vitamint,tanulunk arról,milyen felfedezéseket ért el Szent-Györgyi Albert a rákkutatásban. Wisinger István kitűnő könyve bevezet bennünket Szent-Györgyi Albertnek,a magánembernek,a kémnek,a politikusnak igencsak titokzatos világába. E világ egyik eleme lesz aztán a tudományos kutatás.  Szent-Györgyi Albert személyisége nem mi dennapi volt. Amint a könyvből kiderül,imádta a kalandokat. Vitorlázórepülőjével Portugáliában szenvedett balesetet. Első házassága válságba került,felesége szeretője (aki nem volt más,mint a cselédlány...) pisztollyal rálőtt. Az első világháborúban belelőtt a saját karjába. A második világháborúban önként ajánlkozott közvetítőnek Magyarország és a nyugati szövetségesek között. A szegedi egyetemen röplabdázott a hallgatókkal,és elérte,hogy a numerus clausus hirhedt törvényét ne alkalmazzák hallgatóira. Tanár létére ő volt a diákmozgalom vezetője.  A második világháb

Nem életrajzi adatokkal telezsúfolt történettudományi szakmunkát,hanem a dolgok mögött megbúvó láthatatlan valóság titkait kutató,kísérletező esszét vehet kezébe az,aki a Churchill című könyv elolvasásába fog. Az Angliába emigrált német szerző a nagy brit államférfi meglehetősen mozgalmas életét meghatározó pszichológiai,intellektuális,politikai tényezők kölcsönhatásának kreatív elemzését kapjuk, igényes esszé-nyelvezettel. Megtudhatjuk,milyen szerepet játszott Churchill élétében apja,a pszichikailag meglehetősen instabil,45 évesen elhunyt apa,Lord Randilph Churchill. Feltesszük magunkban a kérdést:Churchill harcias természetének kialakulásában játszottak-e valamilyen szerepet az iskolai brutális bánásmód?Reálpolitikus,hatalomakaró opprtunista volt hősünk,vagy különc,aki a politika útjára lépett. Elmerenghetünk azon,milyen furcsaságokat tartogat a történelem. Churchill mindig háborúban került komoly pozícióba. Haffner azt állítja,Winston ilyn jól beindította a másidik világháborús br

Kurt Rieder könyvében a második világháború mára kevésbé ismert hőseiről, a legnagyobb vadászpilótákról olvashatunk.Megtudhatjuk,kik voltak az első világháború legnagyobb légi hősei, akik számára minden bevetés tényleges életveszéllyel járt. Megismerhetjük a szovjet légierő ászát, Kozsedubot,aki nem akart kiképzőpilóta lenni,vonzotta a nácik elleni harc,a hazája védelme. Megismerhetjük a rendkívül bátor és rokonszenves lengyel tiszteket,akik hazájuk eleste után a brit légierőt, a RAF-ot szolgálták, küzdöttek a Ludtwaffe ellen. A finnek hőse, a népszerű Illu sem maradhat ki ebből a dicső katona-panteonból, aki a Sarkkör közelében hajtott végrr elképesztő manővereket a szovjet Vörös Hadsereg gépei és pilótái ellen. De itt vannak a németek is,Otto Kittel vagy éppen Walter Krupinsky. George Preddy tudna róluk mesélni... Kurt Rieder könyve mellőzi az ideológiát,ezáltal értwti meg velünk, háborúktól már elszokott magyar olvasókkal:a katona a hazáját védi és parancsokat hajt végre. A katona

Leena Krohn finn írónő,akit korábban gyermek-és ifjúsági regényeiről ismert a közönség,1947-ben fogta magát,és megírta az első európai sci-fi klasszikust. A könyv címe:Hotel Sapiens. Apokaliptikus tragédia után vagyunk. A világot mesterséges intelligencia irányítja,mely képes uralni az emberi érzelmeket is. Egy értelmiségiekből, háziasszonyokból valamint különös figurákból álló csoport egy lerobbant épületben, mely korábban akár hotelként is funkcionálhatott,elhatározza,hogy egymást segítve túléli a katasztrófát. A fizukai túlélés még talán megy is, ám lelkük folyamatosan torzul. Egy férfi a saját árnyékának hiszi önmagát. Egy pszichiáter pszichiátriai betegként gondol magára, s követeli,hogy szerezzenek neki pszichiátert. A mesterséges intelligencia kísérletet sem tesz arra,hogy a meggyengült valóságérzékű emberek meggyógyuljanak. Sőt...De vajon meddig működhet és létezhet olyan közösség, melynek tagjai lelkileg sérültek? Leena Krohn voktaképpen történelmi regényt írt. Tudtára adta

Bárczy János a magyar irodalom ún.másodvonalába tartozó Szerző.Néhány könyve azonban magasan megüti azt a bizonyos mércét.Ezek közé tartozik A magyar Mölders című kisregény is. A történet főhőse Kertész Károly egykori második világháborús repülőpilóta, aki idős korára az alkohol rabja lett. Egy bárban üldögélve mesél életérő alkalmi ivócimboráinak. Megismerhetjük nyomorúságos gyermekkorát, izgalmas katonaéletét, az ötvenes években tapasztalt retorziókat. A kitűnő stílusú, mindvégig élvezetes könyv végén pedig igazi meglepetés,tragikus felhangú csavar várja az Olvasót. Bárczy János kitűnő könyvét minden irodalom- és történelemkedvelőnek ajánljuk.

Urbán Péter:Varjúröpte című könyve történelmi regény és családregény. Az Erdődi család tagjai esendő kisemberek,akik a második világháború zavaros viszonyai közepette próbálnak boldogulni,azaz túlélni. Csempésznek és pénzért házasodnak, vitézkednek a harctéren és ügyeskednek a hátországban. A háború pedig mindent megváltoztat: férjek és feleségek viszonyát, apák és fiaik kapcsolatát,a férfiak hozzáqállását az italhoz. Mindenki másba menekül: ki a kocsmát választja, ki a feleségét veri ... Urbán Péter realista történelmi regényt írt,abban az értelemben, hogy nem magasztosít fel senkit, és senki embert nem tesz bűnbakká. A pszichológiai érzék külön dicsérendő. Nincsenek csak hősök és csak áldozatok. Emberek vannak itt, a szó csupa nagybetűs értelmében. Ajánljuk a Varjúröpte című könyvet minden történelem-és irodalomkedvelő olvasó számára   

Izsák Lajos professzor könyvében nem kisebbre vállalkozott, minthogy összefoglalja Magyarország 1944 és 1990.közötti történelmét. A téma hatalmas, a rendszerváltások közötti időszakról hatalmas forrásanyag és történeti irodalom ( jobb-rosszabb minőségben) halmozódott fel. Nehéz 200 oldalban összefoglalni a témát- de Izsák Lajos sikerrel vette az akadályt. A könyv szakmailag legérdekesebb része kétségtelenül a szovjet megszállást és a koalíciós időket bemutató fejezet. Megtudhatjuk, milyen veszteségeket szenvedett el Magyarország a második világháborúban, hogyan alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés, milyen gyakorlat szerint delegáltak képviselőket a pártok, s hogy milyen szerepet játszott hazánk 1945 utáni történetében a SZEB. Portrészerűen megismerkedünk a főbb történelmi alakokkal ( Teleki Géza, Dálnoki Miklós Béla, Vorosilov, Kovács Béla, Nagy Ferenc, az MKP vezető négyesfogata), s alapos leírást olvashatunk a pártok egymás közti vitájáról- különösen az a pont fájó, ami a Kereszt

Ian Buruma nem kisebb feladatra vállalkozott könyvében, mint arra, hogy esszé-szerűen összefoglalja Japán 1853-1964. közötti történelmét. A vállalkozás jól sikerült, éppen ezért mindenkinek ajánljuk A modern Japán című könyvet, akit egy kicsit is érdekel a távol-keleti ország története, kultúrája. Megtudhatjuk, miért zárkózott be a koraújkori Japán, hogyan viszonyultak a keresztény ( többnyire holland) misszionáriusokhoz, s mi a különbség a tradicionális Kína és a szintén nem kevésbé tradicionális Japán államberendezkedése között. Buruma leszámol azzal a tévhittel, hogy a Meidzsi-reformok azonnal " nyugatiasra" állították volna át Japán társadalmát és politikumát: bizony, a tradíció még sokáig tartotta magát, nem volt ajánlatos túlzottan kötődni a Nyugathoz. Képet kapunk arról a folyamatról, melynek során Japán vezetésében túlsúlyba került a katonai elem, az állami fejlődés hajtóerejévé pedig az imperializmus vált. Részletesen olvashatunk Hirohito császár személyéről, s a

Mindannyian tanultuk történelemórákon, mit is művelt Joseph Mengele az auschwitzi haláltáborban. Mégis, sokkoló élmény olvasni olyan ember életrajzát, aki túlélte a kegyetlen doktor teljesen tudománytalan, szadista kísérleteit. A Mengele-lány című könyv ( Animus Kiadó, 2019 ) történelmi dokumentum és egyben fejlődésregény. Stern Viola Rózsa a második világháború kirobbanása előtt Losoncon élt szüleivel és testvéreivel. Ám, hogy múltak a vészes harmincas évek, úgy lett egyre nehezebb a zsidók helyzete. Azzal, hogy Losonc visszakerült Magyarországhoz, a Stern család helyzete csak romlott. Sárga csillag, gettó- majd deportálás Auschwitz koncentrációs táborába. Képet kapunk arról, hogyan is zajlott az élet egy leplombált marhavagonban, egy vödör ívóvízzel meg egy másik vödörrel...Viola megérkezése után azonnal felkeltette Mengele érdeklődését, és áldozatául esett a " doktor" embertelen kísérleteinek. De valami ösztön, no meg a szerencse, valahogy a túlélés felé hajtotta. Még az

Megjelent a szegedi JATEPress Kiadó gondozásában. 1939.november 30-án, provokatív incidensek után, Sztálin Szovjetuniója megtámadta Finnországot. Kezdetben mindenki úgy vélte, a finneknek semmi esélyük,ám a kis ország bátor harcosai és okos tábornokai hónapokra lekötötték a szovjet Vörös Hadsereg legjobb alakulatait, s az 1940.március 12-én aláírt békeszerződés is inkább a finneknek kedvezett. Vámos Barbara könyve, a Magyar források a finn-szovjet téli háborúhoz, 1939.november 30.-1940.március 12., arról szól, hogyan fogadta a magyar közvélemény a háború kitörésének hírét, kinek a pártájára állt ebben a konfliktusban, milyen lépéseket tett a háború menetének befolyásolására. Rövid bevezetést követően olyan kordokumentumokat olvashatunk itt, mint Gombó István helsinki követségi titkár jelentése Csáky István külügyminiszternek, Matuska Péter stockholmi követ jelentése a külügyminiszternek, valamint Kristóffy István moszkvai követ jelentése a külügyminiszternek. Utóbbi azért érdekes,