Könyvekről mindenkinek

 Olga Tokarczuk Nobel-díjas lengyel író elbeszéléskötetét a szinte kimeríthetetlen stílusbeli és tematikai változatosság jellemzi. Ebben a könyvajánlóban nincs módunk a könyvben szereplő mind a 19 elbeszélést részletesen ismertetni. Így aztán kiválasztottam néhányat a nagyon igényes,jól megformált "kínálatból". A Nyisd ki a szemed,halott vagy!című műben egy külsőre átlagos életet élő,középkorú lengyel hölgy igencsak belemerül egy krimibe. Egy kastély idős tulajdonosnőjét gyilkolják meg,a gyanúsítottak pedig egytől egyig krimiírók. Ez az elbeszélés illúziók és dezillúziók,szerepek és való élet ellentmondásairól szól. Meglepő befejezéssel,ahogy az már egy krimihez illik. Az alany c.elbeszélés főhőse Samborski,a divatos és befutott író. Egy nap arra ér haza,hogy a hasonmása be akar törni a lakásába. Ez a hasonmás aztán elfoglalja Samborski lakását,beül az íróasztala mögé,dolgozik helyette. A remek prózai alkotás a mai hatvanas nemzedék kiábrándultságáról,illúzióvesztéséről szól.

 A világhírű brit író Fej vagy írás című könyve politikai thriller,de nem egy ponton jócskán átlépi a műfaj megszokott kereteit,ezáltal válik igazán értékes és felejthetetlen alkotássá. A történet a hidegháború idején kezdődik,a Szovjetunióban. Sztálin már régen halott,de a diktatúra szelleme tovább él. A Karpenko család férfitagjai rendkívül ambíciózusak,tehetségesek és szabadságvágyók. Ez a vesztük. Az idősebb Karpenko belekeveredik valamibe,a titkosszolgálat,a KGB pedig meggyilkoltatja. Az anyának és a kamaszfiúnak menekülnie kell. Fej vagy írás-alapon döntik el,hogy Angliát vagy Amerikát válasszák. Archer könyvének cselekménye ettől kezdve két szálon fut:megtudhatjuk,milyen élet várna a családra Angliában illetve az Egyesült Államokban. Angliában nyugodtabb,csendesebb,inkább a közszféra irányába mozgó pályát fut be az ifjabb Alekszandr,míg Amerikában inkább a vállalkozás,a nemzetközi kereskedelem világa várná tárt karokkal-és persze jó sok ellenséggel-a tehetséges orosz emigránsfiú

 Robin G.Collingwood a 20.században élt rendkívül sokoldalú tudós. Régészként és ókortörténészként kezdte,majd a metafizika(!)tanára lett Oxfordban. Magyarul,rengeteg műve közül,A történelem eszméje c.kötet jelent meg,1987-ben,a Gondolat Kiadó gondozásában. Afféle bevezetés ez a történelembe,a történelmi megismerésbe,a történész munkájába. Ajánljuk-hozzátehetnénk:és jó lenne,ha...-történészhallgatóknak,közülük is leginkább az elsőéveseknek. Jó lenne,ha minden kezdő a Collingwood-féle elméleti háttérrel futna neki a múlt megismerésének. Collingwood kónyvének fő tézisei a következők: 1. A történelem,mint olyan,igenis létezik. Mivel létezik,megismerhető,ám csak korlátozott formában. Csak annyit enged magából megismerni,amit a források és a történészek gondolatai megengednek. 2. A világ nem materialista alapon műkődik. Éppen ezért,aki igazán meg akarja ismerni a világot,annak az eszméket kell megismernie. A történelem végsősoron eszmék küzdelme. Ez azonban nem jelenti azt,hogy a tórténészn

 Alcím:Családi sebek és a gyógyulás útjai. Azok az önismereti könyvek,melyeket eddig olvastunk,voltaképpen önmagunkba zártak. A depresszió,a pánikrohamok és minden egyéb pszichológiai probléma eredetét önmagunkban kellett,hogy keressük. Gyermekkori traumákban, valós időben alig észrevehető,későbbi éveinkben azonban óriási károkat okozó külső ingerekben,sőt,újabban a genetikában. Orvos-Tóth Noémi:Örökölt sors című,bestsellerré lett, rendhagyó és nagyszerű könyve egy teljesen más megközelítéssel ismertet meg bennünket,mégpedig a transzgenerációs szemlélettel. Mert bizony,a dédnagymama többszöri megözvegyülése hatással lehet a mi házasságunkra is. Ha nagyszüleinket az 1950-es években,a kommunista diktatúra idején kitelepítették a Hortobágyra,magyarán:megfosztották vagyonától,elvettek tőlük mindent,amit addig elértek,az oka lehet mostani bizalmatlanságunknak,emberkerülésünknek,mindenféle hivatalos szervvel szembeni gyanakvásunknak. És tovább folytatva a sort:ha szüleink az 1960-as évek sze

 Glynis Peters kónyve egyszerre történelmi regény,lélektani regény,és thriller. Az Eltitkolt árva nem valamiféle leányregényes álmodozás,hanem maga a kőkemény valóság. Olyan történet,amelyet háborúk idején sűrűn hall az ember. 1940-ben járunk,a második világháború és az egész emberi történelem egyik fordulópontjában. Megkezdődőtt az angliai légi csata. Rose szüleit a Luftwaffe bombája megöli,a hatéves kislány teljesen magára marad. Elenor egy vidéki középbirtokos lánya,aki éppen most szakított kétes előéletű udvarlójával. Magányosnak és elhagyottnak érzi magát. A két magányos lélek egymásra talál,a nagylány befogadja a kicst,vigyáz rá,anyjaként gondozza. Csakhogy jönnek a regényekben szokásos mindenféle bonyodalmak. Kiderül,hogy a kis Rose származása körül valami nincs rendben,talán örökbefogadták,vagy valami ilyesmi. Márpedig az 1940-es évek pŕűd és előítéletes Angliájában ez felér azzal,mintha bűnöző lenne az illető. A másik gond az,hogy Elenor szerelmes lesz,csinos,fiatal lány,miért

 Sándor Iván:Századvégi történet című könyve egyszerre történelmi regény és pszichológiai elemzés. Nagyon magas nívójú,fajsúlyos prózairodalom,amely,annyi más jó magyar könyvhöz hasonlóan,nem kapta meg a kellő figyelmet sem a kritika,sem az üzleti-kiadói szféra részéről.  A történet a 18.század végén,az 1790-es években játszódik. Főhőse Orczy Ferdinánd testőrhadnagy,snájdig katonatiszt,akit belül gondok özöne emészt. Sokat utazik,látja az ország rossz állapotát,a Habsburg-államapparátus gyengeségét,mindenféle reformtól való irtózását. Tudja,hogy ő maga is eleme a rendszernek,de nem tud javítani a rendszeren. Ráadásul magánélete is válságba jut:szerelme,Clara Krakowska,osztrák főkamarás felesége,egyre önzőbb,zsarnokibb,ráadásul apja belekeveredik a Koszciuszko-féle összeesküvésbe,ami könnyen tönkreteheti Orczy Ferdinánd katonai karrierjét. S hogy még "jókaisabb"legyen a történet,Clara nővére beleszeret Orczyba. Egészen addig,amíg...dehát ez majd kiderül a regényből.  Sándor Iv

 Luanne Rice: Hetedik Mennyország című könyve először egy kissé becsapja Olvasóit. Ugyanis úgy tűnik, első blikkre első olvasásra, mintha egy romantikus regény kellős közepébe csöppennénk. Szereplők: Jóképű férfi, aki ráadásul pilóta, magát éppen összeszedni próbáló nő, cserfes kamaszlány-minden adva van, ami kell egy jó, vonatra való romantikus könyvhöz. Csakhogy Luanne Rice nem elégszik mg annyival, hogy felszínesen szórakoztasson, vagy éppen elandalítson. Ő gondolkodtatni és éreztetni akar, és ez a Hetedik Mennyország minden sorából kiérződik. A cselekményből nagyon röviden, tényleg csak az érdeklődés felcsigázása végett, csak keveset árulnánk el. Sarah éppen felgyógyulóban a rákból, keresi önmagát, próbálja újraszervezni életét. Családja elszakadt tőle, 16 éves kamasza fia a nagyapjához költözött. Nagypapi egyébként részeges, ókonzervatív felfogású, aki mai napig neheztel lányára, amiért otthagyta a családi farmot. Sarah soha többé nem akar találkozni apjával, és őt vádolja azért,

 András László:Váltóláz című könyve egyike azon figyelemreméltó irodalmi alkotásoknak, melyek az 1980-as években íródtak, de mára sikerült őket elfelejteni. Úgy jártak, mint a hajszárítók a fürdővízben: nem kapták meg a kellő figyelmet. Pedig színvonala, nyelvi igényessége, szövegformázása okán megérdemli, hogy jó könyvnek minősítsük. A történet főhőse az eges szám első személyű elbeszélő, aki ötvenes éveiben jár, házassága pedig tönkrement. Egy karácsony este- remek ízlésre vall- bevallja, hogy már három éve szeretője van. Innentől kezdve aztán örlődik két nő között: Ili vagy Gigi, Gigi vagy Ili. A férfi rádöbben, hogy gyáva. Fél döntést hozni. S a nagy félelem közepette mi vigasztalná meg emberünket, mint a múlt dicsősége? Főhősünkről kiderül, hogy harcolt a spanyol polgárháborúban, sőt, még fogságba is került. A férfi a fogság derűs pillanatainak felidézésével oldja az életére nehezedő stresszt. Milyen szép is volt, amikor tetűszétnyomó versenyt játszottak, mert a kártya tilos volt.

A nevetés,a humor közel sem olyan egyszerű és magátótl értetődő dolog, mint azt hinnénk. Jó, jó, benne van az örökölt viselkedésmintáinkban, mégis olyan bonyolult biológiai és társadalmi tényezők befolyásolják nevetésünket, amelyekre egyáltalán nem is gondolnánk. A nevetésnek van élettana. A nevetésnek van szociológiája. Bagdy Emőke és Pap János: Ma még nem nevettem című könyve bevezet bennünket a humor és a nevetés világába. Miért kezdünk el nevetni, s miért nevetnek akár már az újszülöttek is? Genetikailag örökölt a nevetésünk, vagy mindenki egyénileg nevet? Hogyan tanulunk meg udvariasságból nevetni? Mi az az akaratlagos nevetés? Egészségtelen viselkedésforma a röhögőgörcs? Miért nevetnek annyit a kamaszlányok? Honnan vesszük maguknak a bátorságot, hogy kicsúfoljunk, kinevessünk valakit? Ezekre és més sok más kérdésre választ találunk ebben a nagyszerűen megírt, minden művelt átlagember számára érthető, releváns problémákat feszegető pszichológiai tudományos-ismeretterjesztő könyv

Nem életrajzi adatokkal telezsúfolt történettudományi szakmunkát,hanem a dolgok mögött megbúvó láthatatlan valóság titkait kutató,kísérletező esszét vehet kezébe az,aki a Churchill című könyv elolvasásába fog. Az Angliába emigrált német szerző a nagy brit államférfi meglehetősen mozgalmas életét meghatározó pszichológiai,intellektuális,politikai tényezők kölcsönhatásának kreatív elemzését kapjuk, igényes esszé-nyelvezettel. Megtudhatjuk,milyen szerepet játszott Churchill élétében apja,a pszichikailag meglehetősen instabil,45 évesen elhunyt apa,Lord Randilph Churchill. Feltesszük magunkban a kérdést:Churchill harcias természetének kialakulásában játszottak-e valamilyen szerepet az iskolai brutális bánásmód?Reálpolitikus,hatalomakaró opprtunista volt hősünk,vagy különc,aki a politika útjára lépett. Elmerenghetünk azon,milyen furcsaságokat tartogat a történelem. Churchill mindig háborúban került komoly pozícióba. Haffner azt állítja,Winston ilyn jól beindította a másidik világháborús br

Megszaporodtak a népszerű pszichológiai könyvek. Ez nem véletlen, ebben a rohanó világban, a folyamatos pörgésben, kell egy percnyi kis megállás, önmagunkba nézés. Hogy mindezt humorral is lehet tenni, azt Dr. Csernus Imre és Pampuryk Péter: Felnőtt húsleves- élet -és életérzések című könyve kiválóan bizonyítja. Olyan, mindannyiunkat érintő dolgokról olvashatunk mint pl. szülő és gyermek egymásról történő leválása ( nemcsak az anyagi értelemben vett leválást értjük ez alatt), kezdeményezés egy kapcsolatban, a férfi, mint úr, női egyenjogúság, házimunka, megbirkozás a kisebb- nagyobb érzelmi problémákkal. A könyvet ételreceptek ékesítik, melyek önmagukban kitűnőek,azt gondolom, ez nem feltétlenül kellene. Nem gondolom, hogy a felnőttség kérdése közvetlenül kapcsolható valamiféle ételhez. És meg egy megjegyzés: ahhoz, hogy megbirkózzunk problémáinkkal, felfelé kell nézni. Pusztán az emberi viszonyok kusza világában nem oldható meg semmilyen gond.  Ettől eltekintve a könyv jó, szórako

Kedves Látogatónk! Szoros és húzós volt ez a 2019.év, de itt a vége: eljött az év végi pihenés ideje. Karácsony pedig, melyet a keresztény világ ( melynek jómagam is aprócska részese vagyok) Jézus születése ünnepeként tart számon, bearanyozza az esztendő végét. Áldott Karácsonyt, annak minden örömével: a családdal, a bejglivel, a rántott hallal, a töltött káposztával. Legyen Áldott minden Kedves Látogatónk egészsége, lelke, családja, otthona! 2020-ban pedig újult erővel, sok- sok könyvvel mutatjuk meg a világnak, hogy ebben a materiális szellemű társadalomban van még jövője a kultúrának, a nyomtatott szónak. Áldott Ünnepeket, Boldog Új Évet! Azért egy könyvet, egy igazi családbarát, pszichológia témájú könyvet mégiscsak ajánlanék. Ruth Newton: A biztonságos kötődés megalapozása. A fogantatástól ötéves korig című könyve abban segíti a szülőket, hogy már kisgyermekkorban kialakítsák gyermekükkel azt a bizonyos meghitt kapcsolatot, s ezt fenntartsák a későbbiekben is. (Kulcslyuk

Nagyon kiváló cím! Lehet horror, vagy állatmese. Egyik sem. Duba Gyula a csehszlovákiai majd a -kommunizmus bukása után- a szlovákiai magyar irodalom egyik kimagasló alakja. Novelláiban, regényeiben éppúgy jelen van a paraszti múlt, a felvidéki magyar falvak mindennapjainak bemutatása, mint a humor, az irónia, a szocialistából kapitalizálódó társadalom groteszk rajza. A macska nem fél az üvegtől című regénye ( egyes kritikusok szerint: kisregénye), azonban kissé kilóg az életmű egészéből, mivel inkább pszichológia témájú, semmint társadalomábrázoló- persze, a kettő egymás nélkül nem működik. A regény fő témája egy férfi és egy nő kapcsolata, az ún. modern házasság, modern család, és a tradicionális szemlélet ellentéte. Kiváló olvasmány, nagyon szép magyar nyelven írva. A karakterábrázolás pedig lenyűgöző. Hol juthatunk hozzá ehhez a könyvhöz? Hát, mivel 1985-ben jelent meg az akkori Csehszlovákiában, elég nehéz muzsika lesz, de nagyobb antikváriumokban még fellelhető. Érdemes prób

Steven Pinker amerikai tudós könyvében nem egyebet állít, mint azt, hogy békésebb lett az emberiség. Elsőre megütközhetünk, hiszen a tévéből-netről folyton árad rán kaz erőszak. Pinker szerint éppen az baj, hogy a média felnagyítja, eltúlozza az erőszak jelentőségét társadalmunkban, pusztán a szenzációhajhászás kedvéért. Pinker többszáz oldalon keresztül bizonyítja tézisét. Megtudhatjuk, hogy a huszadik század közepén jóval több volt a polgárháború, mint manapság. Számokkal alátamasztva, kissé meglepetten értesülünk arról, hogy a régebbi korok háborúi időarányosan sokkal több áldozattal jártak. Ami a legmeglepőbb- s az amerikai történelem pontos dokumentáltságát ismerve nehéz vitatkozni- hogy az USa-ban csökken a gyilkosságok száma. Vannak amerikai államok, ahol az 1970-es-80-as években jóval több szándékos emberölés fordult elő, mint a 21. században. Punker szerint az erőszak társadalmi szintű csökkenésének két oka van 1. Az állam, vagy ahogy Hobbes nyomán Pinker emlegeti, a Levia

A könyv alcíme: Magyarország 1990-2005.  Nagyon fontos a magyar politikatudománynak a Lányi András által szerkesztett könyv. Mi, magyarok, mindig is hajlottukn arra, hogy a politikát pusztán érdekek is ideológiák konfrontációs terepének tartsuk. A Politika pszichológiai tükörben című kötet bebizonyítja- amit már amúgy is tudunk, vagy tudnunk kellene- hogy a politika elsősorban: lélektan. A politikusnak személyiséggé kell válnia, túl kell lépnie a pártok és ideológiák tengerén. A könyv legfőbb mondanivalója  az, hogy eddig- legalábbis a könyv megjelenéséig- ez a túllépés nem sikerült. A volt tanácselnök frusztrált, ha demokráciáról kell beszélnie. A miniszter nincs tisztában azzal, mi az információ, szabad-e a hallgatóságot alu- vagy éppen túlinformálni. A pártelnüök a közönséget cikizi a tévés vitában, míg vetélytársa szépen elmagyarázza álláspontját, ezzel megnyeri a vitát- majd nagyképűen nyilatkozik a legyőzött ellenfélről. A politika fogyasztói nincsenek tisztában saját pártpref

Laura Markham könyvének alcíme:A kiabálás vége és a kapcsolatteremtés kezdete Békés szülő- hány békés szülő akad Önök között? Ahhoz, hogy egy szülő békés legyen, rendben kell, hogy legyen az élete: munka, házasság, mindenféle anyagiak, szülők. No, és hinnie kell Istenben, merthogy magától békességes nem lesz az ember. Boldog gyerek- hány boldog gyerek van ezen a világon? Ahhoz, hogy egy gyermek boldog legyen meg kell tanulnia beilleszkednie, szabályokat tartania, ugyanakkor a kellő önállósággal kell bírnia. no, és nem árt hinni Istenben, mert az igazi, a komoly mércével is számottevő boldogságot bizony csak Isten adja meg. Laura Markham könyve hatalmas nagy neveléspszichológiai igyekezet. Tapasztalatból adódó tanácsok halmaza, ám ezek a tanácsok mind a kommunikáció felől közelítik a gyermeknevelést. Jól tette-e a szülő, hogy adott helyzetben ezt és ezt mondta. Szabad-e a gyereknek ilyet és ilyet mondania, és ha ilyet és ilyet mond a gyermek, arra hogyan reagáljon a szülő. Valahogy

Pamela Ball könyve két részből áll. Az első rész tudományosan megmagyarázza az álmot, mint az emberi szellem megnyilatkozásának egyik formáját. Leírja, mi a REM, stb, tehát összefoglalja mindazt, amit az alvás- és álomkutatásról az élettan, a pszichológia a 21.században tud. A könyv második része viszont maga az okkultizmus. Pamela Ball álmot fejt. Pontosabban. igyekszik megmagyarázni azon szimbólumok jelentését, melyek szerinte az ember álmában gyakran előfordulnak ( oroszlán, könyv, orgia, perverzitás, sütő, cipő). A befűződő cipő például Pamela Ball szerint halálszimbólum. Az a helyzet, hogy az álom., mint szimbolikus rendszer létét a modern pszichológia már elvetette. Az ember álmát leginkább az befolyásolja, milyen volt a napja. Ez a helyzet. Tízezer álom alapján amúgy sem lehetne következetést levonni. Hétmilliárdan vagyunk, mindannyian alszunk. hét milliárd osztva tízezer: hétszázezer.Nem releváns adat. A Tízezer álom nem tudományos, legfeljebb ezoterikus könyv. Legfeljebb.

Szocializálódunk. Gyermekkorban, felnőttkorban, öregkorban. Otthon, iskolában, barátok közt, ellenségek közt, munkahelyen, börtönben, társasházban. normákat tanulunk és szegünk meg, utóbbit hol szándékosan, hol véletlenül. Forradalmárok és konformisták vagyunk, minden ember eltérő arányban. Somlai Péter könyve ( Szocializáció. A kulturális átörökítés és a társadalmi beilleszkedés folyamata) erről a folyamatról szól. Mi az, ami genetika, mi az, amit tanulunk? Milyen szerepet játszottak a felvilágosodás korának nevelési elvei a gyermek szocializációjában? Van-e bármiféle értelme a pedagógiának, mint elméletnek, vagy pedig a pedagógia tisztán gyakorlati tudomány kell, hogy maradjon? Hogyan tanulunk kommunikálni? Anyuéktól örököljük ezt is, vagy a társadalom, az iskola formálja ezt a képességünket is? Mi történik akkor, ha valaki áthágja a kommunikációs normákat, hogyan hat ez társadalomban betöltött szerepére? Miért büntetünk? A  büntetés elősegíti-e az eredményes visszailleszkedést, v

A fejlődésregény már a 18.század óta kedvelt műfaja az európai irodalomnak. Martin Walser:A gyermekkor védelme című könyve azonban műfajt teremtett: az anti-fejlődésregényt. A főhős, alfred Dorn, ugyanis megáll a fejlődésben. Szerelmes az anyjába. Jöhet bármi, kamaszkor, világháború, kommunizmus, Németország szétagolódása NDK-ra és NSZK-ra, Alfred Dorn kitartó és rendíthetetlen. Csak az anyjába szerelmes. Gúnyolják a hivatalban, hülyének nézik a környezetében, neki nem baj: ő szerelmes az anyjába. Aztán Anya meghal- anyák már csak ilyenek- Alfred bácsi pedig a nyugi részben él, természetes, hogy segíti szegény keleti rokonait, csomaggal, pénzzel, könyvvel, meg sok bíztató szóval. Ők pedig hálásak érte, és felkínálják Alfred bácsinak egy új élet lehetőségét.  De a bácsi nem él vele.Csakazértis az anyjába szerelmes. Jómagam egyfajta pszichológiai szatíraként olvastam Martin Walser könyvét, de azért elgondolkodtam. Arról, amit Popper Péter, aki már nincs köztünk, ál-felnőttségnek nevez

A német nyelvű pszichológiai könyv címének szabad magyar fordítása: Az élet lépcsőfokai. Tobias Brocher könyve- tudomásom szerint- magyarul még nem jelent meg. Kár. A Stufen des Lebens ugyanis nem szokványos fejlődéspszichológiai könyv. Túlmutat a pusztán elméletieskedő szaktudományon, de nem is valamiféle életmódkönyv depressziósoknak. Tobias Brocher teljesen új elméletet alkot az emberi személyiségről. Hogyan foglalhatjuk össze ezen elmélet főbb pontjait? 1. Az emberi élet folyamatos tanulás. Nincsenek kész állapotok, csak mozgás, dinamika. 2. Az ember három fázisban tanulja meg azt, hogyan váljon a világ részévé- Brocher itt szándékosan nem a beilleszkedés szót használja. Az első fázis az úgynevezett alloplasztikus alkalmazkodás. Ez azt jelenti, hogy az ember beilleszti magát az intézményekbe: iskolákat végez, munkahelyet szerez. A második fázis az autoplasztikus alkalmazkodás. Ennek során az egyén megtanulja saját belső világát, érzelmeit, értelmét és akaratát irányítani. A ha