Könyvekről mindenkinek

Egyetlen, de nagyon hálás feladata van annak, aki elolvassa ezt a gyönyörű könyvet: gyönyörködni. Nagyon alaposan megfigyelni, apró szépségek felett álmodni olyan világról, ahol találkozik mitológia és gyakorlatiasság, nemzeti kultúra és egyetemesség, földi szféra és égi szféra. Makovecz Anna szerkesztő, Máté Gábor és társai fotósok, valamint a Makovecz Alapítvány munkatársai kiváló munkát végeztek. Ha gasztronómiai hasonlattal akarok élni: elkészítették és felszolgálták az osztályon felüli ételt, nekünk csak el kell fogyasztani.  Gyönyörködhetünk pl. a paksi Szentlélek Római Katolikus templom tornyában. A katolicizmust gyakran vádolják az univerzialistásra vonatkoztatott túlzó igényekkel. Ez a templomtorony ékes bizonyítéka annak, hogy igenis be lehet ágyazni az "egyetemes anyaszentegyház"-nak nevezett intézmény értékeit a magyar nemzeti hagyományba. A Farkasréti Temető ravatalozója pedig az emberi testet modellezi:a hajjók, mint megannyi bordák, középpontban pedig a koporsó

 Az Erkölcs és civilizáció című könyv egy trilógia-melynek első darabjáról, a Beteg bolygó c.műről már írtunk- második kötete. Horváth Balázs ebben a könyvben arra a kérdésre keresi a választ, hogy rendelkezik-e az emberiség azzal az erkölcsi-kulturális alappal, mondhatni:tartalékkal, melyek szükségesek lennének a beteg bolygó helyzetének javításához.  Megismerkedünk az emberi erőszak napjainkban egyre szomorúbb mutatóival, megtudjuk, hány helyen háborúznak a Földön, illetve mennyien halnak meg erőszakos bűncslekmény következtében. Szerző hosszasan tárgyalja azt a kérdést, hogy emberszabású eleink körében előfordulnak-e háborúk, gyilkosságok- a válasz: ritkán, inkább csak a csimpánzok esetében (az Olvasó persze felteheti a kérdést, hogy az emberszabású majmok viselkedése mennyire releváns a 21.századi ember számára...). Szerző a környezeti károkat az úgynevezett " rejtett erőszak" kategóriájába sorolja. ezzel is lehet vitázni, de az mégiscsak elképesztő, hogy az USA-ban a mag

 Viktor Pelevin a mai orosz irodalom egyik fenegyereke, sokan tartják a világ legjobb kortárs prózaírójának is. Műveiben az emberiség múltjának és jelenének re-mitizálására törekszik, új narratívákat és paradigmákat alkalmaz. Ugyanakkor távol áll tőle a posztmodernre jellemző dekonstrukció és minden olyan irodalmi művelet, irányzat, amely nehezíti az olvasást. Itt történet épül, nem is akármilyen! A marcipán a torta tetején pedig:humor, a legmagasabb szinten.  Az Apolló Batman című könyv cselekménye a vámpírvilágban játszódik. A főhős Ráma, az elbeszélő, egyes szám első személyben. Rövid bevezető után- melyben megismerhetjük a vámpír-lét kereteit kijelölő fontosabb fogalmakat- egy különös szertartáson találjuk magunkat ( Pelevin sokszor figurázza ki regényeiben a szertartásokat, a túlzott ünnepélyesség terhét hordozó vircsaftokat.). Istár istennő ugyanis hosszú idő után megelevenedik, ennek tiszteletére nagy ünnepséget rendeznek. Egy egész busznyi színész, bohóc gyűlik össze a jelenlev

 Mattyasovszky Jenő Hód-történetei az 1980.as évek igazi magyar bestsellerei voltak. Újraolvasni ezeket a könyveket nemcsak jó kaland, de nosztalgia, egyfajta időutazás is. Műfaja:kémregény, kalandregény. A Hód és a megsemmisült nyom című könyv cselekménye két szálon fut. Az első szál főszereplője Roxyn, egy ipari információszerzéssel is foglalkozó, meglehetősen gyanús üzletember, és görög barátja, a kissé agresszív és folyton pénzhiánnyal küzdő Cicero. A két urat főnökeik Magyarországra küldik, merthogy egyre több esetben fordul elő, hogy magyar cégek megelőzik őket bizonyos tendereken ( ahogy ma mondanánk), aláígérnek az áraiknak stb. Roxyn feladata kideríteni, hogy mi lehet ennek a hátterében. Ahogy Magyarországra érkezik, az üzletember meglátogatja gyermekkora városát,Sopront, majd átutazik Egerbe. Cicero viszont régi szenvedélye, a nők miatt kerül bajba: míg a szálloda bárjában iszogat egy ifjú és csinos hölggyel, valaki egy holttestet helyez el a szobájában. A görög azonban idejé

 Horváth Balázs a győri Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszékének oktatója, ökológus. Háromkötetes monumentális művében választ keres és talál arra a kérdésre, vajon fejlődött-e az emberiség a mezőgazdálkodás elterjedése óta eltelt hat évezredben. A Beteg bolygó c. könyv ( alcíme:A fenntarthatatlanság és a betegség kultúrtörténete) bolygónk és civilizációnk jeenlegi állapotát veszi számba.  Tönkretettük környezetünket, mégpedig visszafordíthatatlanul. A szén-dioxid- kibocsátásról szóló egyezmények aláírása óta 50%-al növekdett a szén-dioxid kibocsátás. A fejlett országok ezt gyarkan varrják a fejlődő, éppen monst iparosodó országok nyakába, ám tudnunk kell, hogy leginkább környezetszennyező kínai, indiai gyárak gyakran európai és amerikai megrendelésre dolgoznak. Az USA amúgy csökkentette a kibocsátást, csakhogy mindeközben megnövelte palaház-kitermelését, ami szintén környezetszennyező. A fosszilis erőművek energiát termelnek, de túl nagy áron. A napenergia termeléséhez pe

 Max Brand könyvét a western műfaj szerelmeseinek ajánljuk. A Ki lesz a hetedik? igazi vadnyugati,romantikus-misztikus történet cowboyokkal,banditákkal,seriffel és faházakból álló városokkal. Gregg Vic felmegy a hegyekbe aranyat ásni. Erőfeszítéseit siker koronázza,de szörnyen magányos. Bemegy a legközelebbi városba,hogy lássa szerelmét,Bettyt,aki tanítónő a helyi iskolában. Csakhogy Betty éppen a város egyik igazi gentlemanjével,Blondy Hansennel flörtöl,sőt,vele akar elmenni a táncestre is. Gregg féltékennyé válik,és egy kocsmai összetűzés során lelővi Blondyt. Pechjére a városban tartózkodik Peter Glass,a pókerarcú,ám halálosan pontos lövész hírében álló seriff is,úgyhogy Greggnek menekülnie kell. A hegyek felé veszi az irányt Molly nevű lován. Hatan üldözik,hosszú távon esélye sincs. Már majdnem a hatóságok markába kerül,amikor feltűnik egy idegen. Tévútra viszi az üldözőket,majd hazaviszi a meglőtt Gregget a saját házába,ahol is gyógyítgatják,etetik. Csakhogy a seriff emberei hamar

 Christianna Brand könyve egyszerre orvoskrimi és háborús krimi. A Halál zöld köpenyben a bűnügyi témájú könyvek élmezőnyébe tartozik. A történet a második világháború idején játszódik,Angliában. Rendszeresek a német támadások,a bombázások,légiriadók. Joseph Higgins,a falu postása,még ilyen körūlmények között is maximális precizitással látja el feladatát. Egyetlen kis hibája van az öregúrnak:szeret olykor-olykor az érdekesebbnek tűnő levelekbe hm...belepillantani. A mi postásunk nem igazán szereti a katonai kórházat,mert az a hegyoldalban van,oda pedig fel kell tekerni a biciklivel. Egy eseménydús,bombázásos-légiriadós estén a katonai kórházba egy véres,embernek alig látszó rongyokba tekert testet hoznak. Higgins az,a postás. A kórház dolgozói megkezdik az ilyenkor szokásos rutint,felkészítik a műtétre a beteget. Ám altatás közben Higgins váratlanul meghal. Mivel felmerül a baleset gyanúja,és katonai kórházról van szó,a hatósági vizsgálatot a mogorva és idegesítő módon precíz Cockrill