Könyvekről mindenkinek

A Csodálatos alkotás különleges és nagyon fontos könyv. Dr.Paul Brand Indiában dolgozó orvos és misszionárius, és Philip Yancey, nemzetközileg elismert kanadai teológus és író arra keresi a választ, hogyan mutatható ki az ember egyedisége a testben, és ez az egyediség hogyan vezet el magasabb rendű, spirituális problémákhoz. A Szerzőpáros az embert egyfajta közösségnek, sejtek együttműködésének tekinti- ennek analógiájára mindenféle közösség, például a gyülekezet,egyének harmonikus együttműködése, összeforrása egy testté. Ha megbomlik a harmónia, ha a test egyik tagja, szövete, sejtje fellázad, akkor az immunrendszer- és a huszadik század óta a modern orvostudomány- siet azt helyreálítani. A közösségeknek, gyülekezeteknek is kell, hogy legyen afféle közös immunrendszere, amely ott segít, ahol éppen baj van. Sajnos, sok gyülekezet bomlásához éppen az vezet, hogy ez a természetes immunrendszer, az összefogás immunrendszere hiányzik. Szétszedték a belső, hiábavaló küzdelmek.  De hogyan le

 Cholnoky Jenő könyve először 1929-ben jelent meg, kilenc évvel azután, hogy politikai döntések nyomán jelentősen megváltozott a Kárpát-medence politikai földrajza. A Magyarország földrajza temtaikailag  a Kárpát-medence egészét felölelő komoly, tudományos mű, nem mentes azonban a Szerző olykor-olykori személyes reakcióitól, ami abban a hrlyzetben természetes. Elvégre objektív, száraz tudomány nincs, s egy bizonyos határon belül egy tudományos könyv Szerzője bátran kifejtheti véleményét.  Cholnoky ismerteti a Kárpát-medence felszínét alakító főbb erőket, Erdélyből közelítve járja be az első fejezetben Magyarorrságot. Szól a hágókról, mint természetes védelmi " eszközökről". Prinz Gyula nyomán Tisziának nevezi azt a " nagyon ellenálló, kemény kéregdarabot", mely Magyarország magbát alkotja. Megismerhetjük Magyarország éghajlatát- napjaink klímapolitikai vitái közepette ékifejezetten érdemes ezt a fejezetet elolvasni,a 40.oldalon lévő táblázatból megtudjuk, hogy pl. N

 Kevés ennél szebb cím létezik a kortárs irodalomban. A "Nem lesz többé gyötrelem, sem feledés" Carlos Gardel egyik versének zárósora. Remekül előlegezi meg a regény hangulatát,cselekményét. Osvaldo Soriano argentín író Nem lesz többé gyötrelem,sem feledés című könyvében szülőhazájába vezet bennünket.Az időpont valamikor 1973 vagy '74. Argentínában Perón elnök van hatalmon,de az a konszenzus,amely a népet az elnök mellé állította,megtörni látszik. Felnőtt egy új nemzedék,amelynek tagjai Buenos Aires valamelyik egyetemén tanultak,peronistáknak vallják magukat,valójában inkább baloldali anarchistáknak nevezhetnénk őket. Ezek a forrófejű,hataloméhes ifjak pedig ki akarják rakni a pártból a 40+nemzedéket. Céljaik érdekében a koncepciós perektől illetve az erőszaktól sem riadnak vissza,utóbbit kifejezetten élvezik is. Egy képzeletbeli argentín falu rendőrnyomozója don Ignacio. Lelkes peronista,a politikai "bűnözőkkel" szemben igen keményen jár el. Csakhogy egy szép n

 Hargittai Balázs könyve bevezeti Olvasóit az igazán nagy tudósok világába. Hargittai István élete folyamán a természettudományos szakma szinte minden nagyjával találkozott, beszélgetett, portrét készített róluk. Ezek az írások emberivé teszik a sokszor száraznak tűnő fizikát, kémiát, s örök tanulságul szolgálnak minden nyitott szellemű ember számára.  Megtudhatjuk, hogyan reagált a magyar tudományos közélet- és persze a korabeli politika- Wigner Jenő 1963-ban kapott fizikai Nobel-díjára. Megismerhetjük a világhírű, Amerikában kutató magyar fizikuson túl magát az embert: szinte látjuk magunk előtt, ahogy kedvenc költőjét, Vörösmartyt idézi, vagy ahogy nagy keserűséggel beszél a Horthy-korszak Magyarországáról. Megismerhetjük Wigner tudományfilozófiai munkásságát, megismerkedünk a határterületek és az " eltolódás" fogalmaival. Olvashatunk Wignerről részletes életrajzot, képet kapunk Wigner Jenő és Polányi Mihály viszonyáról, valamint aforizmákat, bölcsességeket olvashatunk oly

 Az Okváth Imre által szerkesztett, mások mellett Rainer M. János, Takács Tibor, Müller Rolf, Gyarmati György nevével fémjelzett tanulmánykötet azt igazolja, hogy az ÁVH - szubsztanciálisan- nem tűnt el 1953-ban, hanem mentalitása, a társadalmi problémáknak ÁVH-s módszerekkel való kezelése tovább élt az egész kommunizmus ideje alatt. Mint kiderül, még 1958-ban is ítéltek el olyan embert rendőrgyilkosságért, akinek a világon semmi köze nem volt az egészhez. Ebben a rövid könyvajánlóban nem az egyes tanulmányokat elemzzük- ezt majd megteszi az Olvasó, mikor végére ér a könyvnek- hanem annak a történelemképnek a rekonstrukcióját kíséreljük meg, melyet a kötet- akár szándékán kívül- is közvetít. Tisztában vagyunk vele, hogy ez kockázatos vállalkozás, dehát kockázat nélkül nincs győzelem. Magyarország históriájának egyik legsötetebb diktatúrájával csak kevesen azonosultak, a XX.Kongresszus és Hruscsov beszéde után egyre kevesebben vállalták a nyílt azonosulást. A Nagy Imre- kormány regnálás

 Alcím:Optimisták kalauza a boldoguláshoz a gyorsulás korában. Thomas L. Friedman könyve nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy többszempontú analízisét adja annak, amit úgy hívunk: mai kor. Nagyon sok szempontból járja körül a mai kor problémáit, kihívásait, sok kérdést tesz fel, ezek egy részét kiválóan meg is válaszolja. Elsősorban közgazdasági érdeklődésű Olvasóknak ajánljuk ezt a könyvet, de nagyon hasznos szövegeket találnak benne informatikusok, társadalomtudósok  is.  Az első fejezetek egy, a mai kor arculatának kialakításában fontos esztenddőről, a 2007. évről szólnak. Ebben az évben kezdte meg hódító útját a legnagyobb közösségi portál, a Facebook, ekkor születtek meg az első Twitter-bejegyzések, a Google ekkor vásárolta meg a youtube-ot, az Amazon ekkor indította be a Kindle alkalmazást, és még számtalan, átlagos közép-európai ember számára ismeretlen dolgok történtek ekkor. Kétségkívül, 2007.fordulatot jelent a technológia történetében. Ám ez a hirtelen fejlődés társadalomps

 Ez a kitűnő történelmi-pszichológia- filozófiai regény eredetileg Angliában jelent meg, 1986-ban. Határ Győző ugyanis disszidált- engedély nélkül hagyta el a kommunista Magyarországot- s mint ilyen, nem számított itthon a jó fiúk közé. Csak a rendszerváltás után adatott meg a magyar olvasóközönségnek, hogy elolvassa ezt a remekművet. A cím azt jelenti, hogy az ember, mint a köpönyeget, megpróbálhatja lecserélni sorsát. Hogy milyen ,eredménnyel, az nem derül ki/kiderül a regény végén. A Köpönyeg sors- és általában minden Határ Győző- próza kapcsán- először mindenképpen az írói nyelvről kell szólni. Mert Határnál nem biztos, hogy nagybetűvel kezdődik a mondat, olykor feltűnnek a szövegben szokatlan szavak, szóösszetételek, ezek egy részét az író maga alkotja, más része a magyar népnyelvből került az irodalomba. Előfordul, hogy köznevek, látszólag minden tartalmi logika nélkül, tulajdonnevekké változnak ( pl.Hírzárlat). Az ilyen nyelvhasználatot nevezik prózapoétikának. Határ Győzőnek sz