Könyvekről mindenkinek

 Kazuo Ishiguro a modern japán irodalom egyik legismertebb szerzője, 2017 irodalmi Nobel-díjasa. A dombok halvány képe című regényében- történetekbe ágyazva természetesen- az emberi érzések végtelen árnyalatát fedezi fel, mutatja be nekünk, Olvasóknak. Kazuo Ishiguro empátiája, humanizmusa példaként állítható a jövő irói generációi elé. De nemcsak emberi történetekkel, hanem téren-időn átívelő jelenségekkel, folyamatokkal találkozunk ebben a regényben.  Az alábbi könyvajánlóban közlünk egy rövid spoilert a könyvről. De különös nyomatékkal kell hangsúlyoznunk, hogy nem önmagában a történet a lényeg. Hanem az emberek, karakterek gesztusai, a tekintetek, a keleties maghajlások- és mindazok, amik megtörténhettek volna, de valami imatt elmaradtak.  A cselekmény igazából két történet elválaszthatatlan egybefonódásából akalul ki. Az első történet a második világháború után játszódik. Japán elveszítette a háborút,két atombombát is ledobtak területére. Nagaszaki, a második atomba célpontja, a h

 Leonardo Sciascia (1921-1989) a modern olasz irodalom egyik legérdekesebb alakja. Volt újságíró, baloldali politikus ( az Európa Parlamentbe is bejutott). Igazi hazája Szícília. Sciasciának magyarul is több műve megjelent, érdemes éeltművét alaposabban tanulmányozni.  mindjárt el isk ezdhetjük Az ember, aki nem emlékezett semmire című kisregénnyel! Élvezetes, izgalmas, mind az emberi természetről, mind a politika természetéről sokat megtufdunk belőle.  Egy kis spoilert adok a könyvről, ahogy azt már megszoktuk, utána pedig lehet érdeklődni a könyvtárakban, antikváriumokban.  Az igaz történet alapján írt kisregény cselekménye valaimikor az 1920-as években játszódik, Olaszországban. Ahhoz, hogy a történetet megértsük, tudnunk kell, hogy még az első világháború után tíz évvel is kerültek elő olyan emberek, akiket a háború sodort el szülőföldjükről: fogságba estek, vagy sebesülten feküdtek valahol, vagy új életet próbáltak kezdeni az ország valamely más táján, stb. Ezt feltétlenül tudnunk

 Jean-Luc Bannalec ( a név írói álnév, az igazit nem áruljuk el, hiszen a Szerzőnek sem ez a szándéka) Halál Bretagne-ban című könyve klasszikus krimi- egyúttal valami jóval több. Az Olvasó, miközben Dupin felügyelővel együtt Bretagne kiszámíthatatlan időjárású tájait járja, elgonodlkozik természetről, hagyományokról, pénzről és emberi kapcsolatokról. Az alábbi könyvajánlóban egyrövidke spoilert közlök erről a könyvről, aztán lehet menni a könyvesboltba, az antikváriumba vagy a könyvtárba, mert ezt a könyvet el kell olvasni.  Jöjjön hát egy rövid tartalmi összefoglaló! A történet Bretagne-ban, Franciaország egyik lgkülönlegesebb földrajzú és éghajlatú tartományában játszódik, valamikor a 21.században. Gyilkosság történik Pont Avenben, a szállodáiról és művésztelepéről ismert kisvárosban, ahol a 19.század folyamán Gauguin, Monet és sok más híres festő is megfordult. Az egyik legrégibb szálloda 91 éves tulajdonosát, Pierre-Louis Pannecet gyilkolják meg, mégpedig kegyetlenül, sok sérülést

Sándor Iván:Drága Liv című könyvében a magas szintű, nívós,hagyományokra épülő és újításokra büszke elbeszélő szépirodalom találkozik az esszé műfajával, a személyes az általánossal, a kultúra és a közélet világa a magánszférával. Egy magyar fiatalember szemszögéből beszél el eseményeket, olyan történeteket, melyeket nem mindenkinek volt módja átélni. Ez a fiatalember ugyanis, a szocializmus időszakában, a hidegháború egyik legélesebb helyzetében,az 1968-as csehszlovákiai bevonulás idején, éppen útlevéllel tartózkodik Párizsban.  Akkoriban nagon sok fiatal szeretett volna a szabadság és kulturális élet európai fővárosaként számontartott Párizsban tartózkodni, de a Kádár-rendszer nem akarta a magyar fiatalokat Párizsba engedni, úgyhogy sokan nem kaptak útlevelet. A kevés szerencsés ezért igyekezett mindent látni és átélni és megtudni, hogy majd itthon mesélhessen. A többieknek, akik itthon maradtak.  Ebben a könyvajánlóban azt szeretném elmesélni, amit jómagam éreztem, miközben olvastam

 Szabó T. Anna kötete kiváló, a 21.századi magyar ( le merem írni: európai) irodalom egyik büszkesége. Szellemi kalandozás,új szellemi tengerek és óceánok felfedezése- ez vár mindazokra, akik kézbe veszik az ár című könyvet. És mindenekelőtt sok gyönyörűség. Olyan, mint mikor befogadó lélekkel Mozartot hallgatunk vagy Rembrandt-festményben gyönyörködünk. Átjár testet, lelket, szellemet. Jómagam végig úgy éreztem, hogy a költő minden szava nekem szól, nekem akar mondani valamit.  Kiemelhetném persze azt, hogy Szabó T. Anna mennyire okosan, professzionális módon alkalmazza a klasszikus és modern versformákat. Dicsérhetném a külünleges, senki mással össze nem hasonlítható rímeket ( és bátorítanám is Annát:akárki esztéta akármit is mond, nyugodtan lehet a 21.században rímes verset írni. A rím egy hatalmas többletet ad versnek, zeneiséget. A rímes vers voltaképpen költészet és zene találkozása).  A kötet címe nagyon érdekes, töbrétegű jelentést hordoz. Az " ár" jelenthet árvizet,

 Martin Edwards könyve hiánypótló a hazai irodalomtörténeti művek között. Magyar nyelven ugyanis még nem született olyan átfogó, a krimi történetét taglaló munka, mely kielégíthette volna a műfaj szerelmeseit, a klasszikus és modern krimi rajongóit. Az Így éltek ők, a krimi klasszikusai nem egyszerű életrajz-gyűjtemény, hanem rendkívül alapos, mégis jól megírt irodalomtörténeti munka. Az alábbi könyvajánlóban spoiler helyett néhány észrevételt szeretnék tenni ehhez a rendkívül alapos könyvhöz- úgy is, mint egy blog írója, úgy is, mint a krimi kedvelője ( ha nem is rajongója).  1. A krimi része lett az irodalomnak, akármit is szólnak ehhez az esztéták.Ezen állításnka némileg ellentmond, hogy sokszor maguk a krimiírók sem értékelték művüket a " komoly" irodalommal egy szinten, Milne vagy maga Conan Doyle például nem sokra tartotta a krimit. Ugyanakkor ez a műfaj számtalan módon hatott a hagyományos szépirodalomra, s ez az állítás fordítva is igaz. Jó krimit írni pedig egyáltalá

 Simazaki Tószon japán íróról, költőről, aki 1872-1943 között élt, itt, Európában, nagyon keveset tudunk. Pedig érdemes volna magyarul is kiadni műveit,mert olyan problémákat feszegetnek versei,novellái, regényei, melyek a 21.században is aktuálisak. Az 1927-ben megjelent Joake mae ( fordíthatjuk többféleképp: Hajnal előtt, Pirkadat előtt, egyik irodalmi lexikonunk a Hajnal küszöbén fordítást adja) témája az egyén alkalmazkodása- vagy alkalmazkodni nem tudása- a társadalmi változásokhoz, a személyiség rugalmassága, az elvhűség- csupa olyan téma, probléma, mellyel az európai Olvasók is szembesültek a történelem folyamán.  Ráadásul Simazaki Tószon élete is bővelkedik regényes fordulatokban.A fiatalember 12 éves volt, amikor apja elkezdett furcsán viselkedni, félrebeszélt, meg magában beszélt, téveszméi támadtak, szóval, becsukták az öregurat egy elmegyógyintézetbe, ahol hamarosan elhunyt. A fiú a család barátaihoz került, ők nevelték fel, a korabeli elvárásoknak megfelelően,tisztességgel

 Anne Sexton ( 1928-1974) tragikus sorsú, de kitűnő tollú amerikai költőnő, a 20.század egyik legjobb amerikai lírikusa, Boston irodalmi életének egyik legnagyobb alakja. Versei önvallomás- szerűek, foglalkoznak egzisztenciális kérdésekkel, a nőiség kérdéskörével, a közeli hozzátartozó iránr érzett gyásszal, test és szellem viszonyával- nagyon érdekes, eredeti művészettel ajándékozta meg a világot Anne Sexton. 45 éves korában, miután többször depressziós volt, öngyilkosságot követett el.  Ebben a könyvajánlóban néhány olyan versről szólnék, melyek különösen megérintettek, meghatottak. Verses kötet esetében nehéz kiemelni egy vagy több jó alkotást, ráadásul veszélyes is, mert a kötet maga is egész kompozíció. Ennek ellenére, úgy érzem, van létjogosultsága annak, hogy néhány nagyszerű versről szóljunk, ezzel csiálnva kedvet az olvasáshoz.  Kicsi lány, zöldbabom, gyönyörűm. A vers 1964-ben keletkezett. Az anya hódolata, csodálata lassan felnövekvő lánya előtt, a fiatalságba, a szép remény

Mielőtt elkezdtem ennek a könyvajánlónak az írását, két dolgot megfogadtam: 1. Először is gratulálni szeretnék Orbán János Dénesnek a 2023.évi Kossuth-díjához.Minden kommentár nélkül, ez egy megérdemelt díj. Jó könyvek, remek szerkesztői munkák ( egy interjúban 110, ha jól emlékszem), úgyhogy jó helyen van az a díj. 2.Azért sem fogom OJD-nek rövidíteni! Veszélyes dolog mozaikszavakat alkotni, mármint Magyarhonban. Mert van ám az, hogy megszokunk egy mozaikszót, aztán pár év múlva megszokhatunk egy másikat.A megszokás lesz úr, miinden évben mást kell megszokni. Veszélyes.    A Vajda Albert ismét csütörtököt mond című könyv alcíme igen izgalmas, bár nem éppen barokkos:-próz-. Ebből az alcímből (, no meg a borítón látható festményről, Juhos Sándor bravúrjáról) már sejtettem, hogy nem egy Veres Peti bácsi- féle hiperrealista irodalmi kísérlettel van dolgom. Vagy éppen a szárnyaló, sokféle stílusbravúrt felvonultató irodalom "A realista" irodalom? Csak olyan van? Az irracionalitás

 Mezei András ( 1930-2008) a huszadik századi magyar irodalom egyik legkülönlegesebb alakja. Azt szeretném, ha munkássága nem merülne feledésbe, időről időre ezért ajánljuk egy-egy könyvét, melyek többsége már csak antikváriumokban beszerezhető.  Az író álnevei a magyar történelmet írja le és értelmezi, egy gyerek majd egy fiatalember szemével, aki benne élt az események sodrában. Ez a történelem az írói alterego számára annyira feldolgozhatatlan és elviselhetetlen volt, hogy a gyermek ábrándozásba menekült. Végül aztán az ábárndok összefolytak a valósággal, szinte mesévé alakultak, így születtek meg ezek a történetek, melyeknek nincs címe- érzékelteti ezzel Mezei András a folytonosságot- van viszont mottója. Hogy tudjuk, mire számítsunk.  Az első történet még a Horthy-korszakban, azon belül is valamikor az 1930-as évek közepén játszódik. Az elbeszélő óvodáskorú gyerek, akinek családja bomlófélben van. Zenész apuka belemerül a kocsmázásba, minden pénzt eliszik, még a gyerek által jákék

 Szóval, miért is tetszik nekem Cserna-Szabó András:Fél négy/fél hét/ Félelem és reszketés Nagyhályogon című könyve? Leírnék itt néhány okot, elemzési szempontot, ha úgy tetszik, de az igazi ok az, hogy nagyon jót szórakoztam rajta. Ez persze önmagában kevés mert a Kedves Látogató esetleg megtalálná kérdezni azt, hogy jó, jó, de miért szórakoztál olyan jót rajta, ember? Leginkább erre lennék kíváncsi!  Hát, ha már ennyire kíváncsi, ami nehezen érthető,felelném, akkor az alábbi szebbbnél szebb, kívánatosabbnál kívánatosabb okokat, szempontokat sorolnám fel: 1. Címet adni tudni kell. Cserna-Szabó, no meg, gondolom, a Szerkesztő, igencsak magas, mondhatnám:művészi szintre fejlesztették a címadást, mint az irodalmi projektek fontos részműveletét. Néhány gyöngyszem a sokból:A megfejthetetlen Csepregi-vetületek; A 78-as Moszkvics;A legnagyobb szentesi barokk metafizikus költő; Felsőpárti Pandász és hasonlók. És feledjük magának a könyvnek a címét, mely akkor magára vonja a figyelmet, ha az i

 A könyv alcíme:A magyarországi írók és a hatalom viszonya a Rákosi- és a Kádár-korszakban Ha lenne ilyen díj vagy verseny, Beke Albert bízvást sikerrel pályázhatna a " Legszigorúbb magyar irodalomtörténész" címre.A behódolt velszi bárdok kora című könyvében kökeményen számon kéri az íróktól az erkölcsi tisztességet, azt, hogy mennyire " feküdtek" le vagy álltak ellen a diktatorikus kommunista hatalomnak. És nekem ezért ez a könyv nagyon tetszik.Bátor, és bátorságra sarkallja az Olvasót is.Hogy válogassa meg, kiket olvas. Ugyanakkor, mivel nekem nagyon tetszett a könyv, éppen ezért fűznék hozzá néhány, többnyire személyes élményből táplálkozó megjegyzést, reflexiót, szempontot, szóval:hozzáfűznivalót. (Kritikának nem nevezném, mint ahogy egyik könyv esetben sem a könyvkritikus vgy irodalmi kritikus szerepében lépek fel.) 1. Volt-e irodalmi életünk az 1945-1989 közötti időszakban? Beke Albert szerint nem. Én nem fogalmaznák ilyen erősen. A szakmai szempontok átitatód

 A meglehetősen furcsa cím ellenére A hullaégető nem bűnügyi regény. Nagyon is igényes,mély gondolatokat megfogalmazó szépirodalom a neves cseh író tollából,mely egy tipikus cseh polgár,bizonyos Kopfrkingl úr sorsán keresztül enged bepillantást Kelet-Közép-Európa 20.századi,igencsak konfliktusos történelmébe. Spoiler gyanánt pillantsunk bele a regény első fejezeteinek történelmébe! 1.fejezet.A történet az 1930-as években játszódik,Prágában.Kopfrkingl úr és kedves neje,Lakmé,az állatkert ragadozó-pavilonja előtt nosztalgiázik.Tizennyolc évvel ezelőtt ugyanis itt,ezen a helyen,a leopárd ketrece előtt ismerkedett meg Kopfrkingl úr és Lakmé,kedves neje. Eltűnődnek azon,milyen gyorsan telik az idő,és hogy az a leopárd már bizonyára nem az a leopárd,ami akkor a ketrecből nézte a fiatal pár ismerkedését. Hősünk megígéri,hogy ezentúl több időt tölt majd családjával. Másnap leszerződteti a beteg májú Strauss urat-aki nem ért a zenéhez-hamvasztási előfizetőnek. Kopfkringl úr ugyanis temetkezési

 Stanley Ellin (1916-1986) amerikai író a felesége unszolására kezdett írni, de nem bánta meg, szinte valamennyi könyve bestsellerré vált. Kártyavár című könyve szépiordalmi igényességű krimi.Van persze bűntény- sőt: bűntények- de a regény mondanivalója alaposan túlmutat magán a cselekményen. Társadalomról, pszichológiáról is szól a Szerző, igen mély érzékkel, empátiával. Közlünk ugyan egy rövid spoilert- amint azt ebben a könyvajánlóban már megszokhatták-, de előre leszögezem:ez csak cselekményleírás, a mögöttes kis dolgokra, amitől irodalom az irodalom, a Kedves Látogató csak a könyv elolvasása után döbben rá.  Nem derül ki azonnal, miért, de a könyv a tarot-kártya figuráinak és azok jelentéseinek leírásával indul. Aztán már benne is vagyunk a forgatagos cselekményben, amely a huszadik század második felében játszódik, a francia fővárosban,Párizsban. Reno, a tehetséges, de profi társaihoz viszonyítva bizony lassúkezű amerikai bokszoló, miután sportpályafutásától- számottevő eredmény,

 Természetesen Karinthy Ferencről, azaz Ciniről van szó ebben a könyvben, a huszadik század egyik legnépszerűbb magyar írójáról. A Budapesti tavasz című kultikus film az műve alapján készült, ezenkívül többi mint száz színházi bemutató címlapján szerepelt a neve.  Karinthy Cini- a nagy Karinthy Frigyes fia- nemcsak írói tevékenységével érdemelte ki a népszerűséget, hanem elképesztő, mondhatnánk:nonkonform egyéniségével is. Dr.Kárpáti György és Peterdi Pál könyve, a Cini és a többiek, erről szól. A rengeteg poénról. Éppen ezért igen nehéz erről a könyvről épkézláb ajánlót írni, hiszen fennáll a veszélye, hogy túl hamar sütjük el a poént, feleslegessé téve az olvasást. Mindenesetre megpróbálom.  Szóval, ez a Karinthy Cini egy világméretű nagy tréfamester- lőkötő volt. Poénjai- mindig más rovására- átugrották azt a még elfogadott szintet, amit az unalmas életet élő közvélemény unalmas köznyelve még az "elviselhető", "jópofa", "rokonszenves vagány" kategóriákb

 Nagy Gáspár a húsz-huszonegyedik századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Költői életműve mind mennyiségében,mind minőségében igen tekintélyes. A Nagy Gáspár összegyűjtött versei című könyvből egy mérhetetlenül etikus,örök igazságkereső alkotó művészi portréja rajzolódik ki. Egy költőé,aki együtt élt népével. Három nagy alkotói korszakot különíthetünk el az életműben. Az első időszakot nevezhetjük Prae-korszaknak is,és nagyjából 1968-1972.közé esik. Már ebben az időszakban kirajzolódik előttünk Nagy Gáspár költészetének formagazdagsága,alaki és tartalmi nyitottsága.Szimbólumai,eszközei igen mélyek,első olvasásra nehezen tárják fel valódi jelentésüket. A Nádkést kezedbe című költemény,mely 1968-ban,a nagy lázadások és a csehszlovákiai bevonulás időszakában íródott,okos és mértékletes lázadásra,megújulásra buzdít:számot vet az 1945 utáni történelem keserveivel(bomba,szilánk,körömszaggatás,hasogatás),mégis arra buzdít,hogy a nádkést inkább a halak ellen használjuk. Ne akarjunk bo

 Miroslav Krleža a 20.századi horvát irodalom egyik legnagyobb alakja. Az Ezeregy halál című könyvben(Dudás Kálmán válogatását dícséri) a nagyon jó magyar kapcsolatokkal is rendelkező író néhány kitűnő elbeszélését olvashatjuk. E könyvajánlóban szeretném felhívni a Kedves Látogató figyelmét a kötet néhány remekművére! Itt van mindjárt a nyitódarab,a Marcel Faber-Fabriczy szerelme. A mű a más Krleža-művekből is ismert Glembay család történetének egy epizódját beszéli el. A félig magyar,félig elzászi származású Marcel Faber-Fabriczy,hetedikes gimnazistaként, fülig szerelmes lesz egy hozzá nem illő,rettenetesen felszínes lányba,akit csak a zsúrok és az előkelő ruhák érdekelnek. Hiányzik miatta az iskolából,jegyei leromlanak,semmi másra nem tud koncentrálni,csak Laurára. Még a hegeli objektumról és szubjektumról írt esszéjének jelentősége is elhalványul,főleg,mivel Laurát nem érdeklik az ilyen unalmas dolgok. Ő Fabianiba,a jóképű tartalékos hadnagyba szerelmes. Igazából nem tudjuk meg,mi l

 Kopriva Nikolett a fiatal magyar költőnemzedék egyik legtehetségesebb képviselője. Jól példázza ezt az Amire csak a fák emlékeznek című kötet. Telis-tele jobbnál jobb versekkel, a versek pedig telis-tele inspiráló, a magyar költészetben csak ritkán jelenlévő gondolatokkal, érzésekkel. Az alábbi ( szokás szerint rövid, mert hát sietni kell ebben a sietős világban) könyvajánlóban megpróbálom megfogalmazni, miért tartom én kiemelkedőnek Kopriva Nikolett költészetét. Persze, az irodalom szubjektív, úgyhogy mások másképp látják, de azért igyekszem rálelni a fix pontokra ( minden jó művészet szilárd alapokra épül. Többé-kevésbé szilárd alapokra). Van az egyén és van a külvilág, utóbbi- költészetmentesen tárgyias köznapi gondolkodásunk szerint- minden, ami nem az egyén. Kopriva Nikolett arra kíváncsi, hogyan hat egymásra a kettő:összeolvad?eltávolodik? az egyén valamely attitűdja tükrözi a külvilágot? A külvilágba van beleírva az Én? Ebben a nagy találkozásban, olykor szeretetben, olykor ütk

 Heltai Jenő miden idők legkorszerűbb magyar írója, mert mindenkor aktuális lesz. Könyveiben, színdarabjaiban hihetetlen sztorik és jellemek, ugyanakkor végtelen empátia és szeretet vonul végig. Az utolsó bohém 1911-ben jelent meg, a Nyugat kiadásában, de aki nem szeretne ennyire antikvár lenni, az megtalálhatja a szöveget a Magyar Próza Klasszikusai sorozatban megjelent, nagyon szép borítóval ékesített Három kisregény című kötetben. A rövid könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk Az utolsó bohémról, mely- mint egyes értelmezők állítják- nem a századforduló könnyed, bohém világának nosztalgikus elsiratása, hnem egy kitűnő, szórakoztató kisregény.  Mák István " alanyi költő" ( itt ezt úgy értjük, hogy mindig magáról ír verset) elhatározza, hogy kimegy Párizsba, az akkori világ szellemi-művészeti fővárosába. Csakhogy arra nem gondol, hogy pénzre is szüksége lesz, ezért aztán pénz nélkül tengeti életét a világ akkori legcsidálatosabb városában, szó szerint éhezik. Csak barátjá

 Fábián László kisregényével kapcsolatban két irodalmi-kultúrtörténeti trendet kell megemlíteni. Az egyik:a magyar irodalom mindig is rendkívül bő terméssel kényeztette el kedvelőit, így aztán előfordul(t), hogy nagyaon magas színvonalon megírt könyvek, novellák, versek elkerülték a széles olvasóközönség figyelmét. A Thanatosz fáklyája is ezen remekművek közé tartozik: valahogy elkerülte a kritika és a közönség figyelme, pedig Fábián László műve tényleg annyira remek próza, hogy minden könyvszerető embernek el kellene olvasnia.  A másik: az 1980-as években egy enyhült a kommunista cenzúra, egyre szabadabban lehetett beszélni az 1950-es évek, azaz a Rákosi-korszak törvénysértéseiről ( arról nem, hogy törvények maguk is jogsértőek voltak...). A Thanatosz fáklyája bőségesen és igazul szól ezekről a keserves időkről.  Thanatosz görög mitológiai alak, ő az, aki levágja egy ember hajtincsét, lelkét pedig magával viszi az alvilágba, a sötétség bitodalmába. A pszichológiában Freud a thanatoszi