Könyvekről mindenkinek

Volt már olyan érzésük, hogy olvasnak egy jó könyvet, még jól is szórakoznak, de közben folyton az jár a fejükben, hogy ez az író még olyan fiatal.... Nekem ez járt a fejemben, miközben az elsőkönyves orosz szerző, Grigorij Szluzsityel:Egy moszkvai kandúr feljegyzései című könyvét olvastam. Lekötött, lebilincselt, e valahogy mégis ott éreztem egy tehetséges, agilis fiatalember keze munkáját, akit a háttérből Csehov, Tolszjtoj, Bulgakov és Paszternák szellemei segítenek. A könyv története szerint egy nyomorék macska szemén keresztül láttatja Moszkva mai társadalmát. Megismerkedünk a lét határán tengődő, ám erről mit sem tudó, jószívű és mindig jókedvű kirgiz vendégmunkásokkal, a macska szemüvegén át látjuk, milyen jó élni egy szeméttelepre kirakott mosógépben. De látjuk a tönkrement életű, állatokkal jótékonykodó szerzetest, aki csak akkor szereti a macskákat, ha győz a kedvenc futballcsapata, megismerkedünk jótékonykodó bolti eladókkal és szadista öregemberekkel, de erről a Szluzsity

Páskándi Géza írói munkássága alapvetően három műnem köré összpontosul:széppróza, dráma illetve esszé. A tartalom mögött rejlő szellemi mondanivaló azonban mindig ugyanaz:egy kérdés. Hogyan tud megmaradni önazönösan a kisebbség a többségben, főleg akkor, ha a többség ezt a megmaradást nem akarja? A szabadság színeváltozásai című könyv is ezzel a témával foglalkozik. Legyen szó bár Bizánc korakozépkori fejlődéséről ( és az erről írt Páskándi-drámáról), vagy éppen a már gyermekes asszonyok szexuális életéről, netán a demográfia tudományának útvesztőiről, mindig ugyanoda lyunkadunk ki:Erdélybe. Az esszék még a Ceacescu-rendszer kommunista zsarnokságának időszakában íródtak, akkor ,amikor az erdélyi magyarság fizikailag is veszélyben volt, A Conducator mindent elmosó őrülete a hetvenes-nyolcvanas évek fodulóján lépte át azt a bizonyos határt. Mivel a cenzúra igencsak erős volt, ne csodálkozzon a Kedves Olvasó, ha Marx- és Lenin-idézetekkel találkozik, méghozzá eléggé sűrűn. Ezekről a tém

Van az úgynevezett szórakoztató irodalomnak, a bestsellernek, ha úgy tetszik, egy számomra -és még sok magyar Olvasó számára- rendkívül rokonszenves iránya, ez pedig a szatirikus kalandregény. Igen, pontosan az, amit a tragikusan fiatalon elhunyt Rejtő Jenő is művelt. George Coopert joggal nevezhetjük Rejtő Jenő méltó utódjának, legalábbis a Magánügy című könyve több, mint ígéretes. Arról van szó, hogy van egy örökség, aminek mindenki örülne. Csakhogy a mi örökösünk sehogy sem akar előkerülni, mintha az egész nem is számítana neki. Két detektív- egy magán, illetve egy kényszernyugdíjazott állami- elindul, hogy a világ végén is megtalálja az ifjú örököst. Csakhogy közben mindenféle bűnös összeesküvések nyomaira bukkannak, bérgyilkosok kergetik őket, a szerelem démona is üldözőbe veszi hőseinket- hogy aztán a végén mindannak az ellenkezője derüljön ki, amit addig az egész cselekményről gondoltunk. Most amikor ezt a könyvajánlót írom, nyár van, és hát a nyaralásra is vinni kell könyve

A koraújkorban a középkorban elterjedt arisztotelészi-bibliai világkép erőteljes bomlásnak indult. Mind többen és többen kezdték vitatni mindazt, amit az egyház- mert hiszen az érett középkorban a katolikus egyház volt a tudomány letéteményese- az univerzumról, az emberi testről, a dolgok létezéséről tanított. A Makkai László által szerkesztett és összeállított könyvben szemelvényeket olvashatunk olyan angol (brit) tudósoktól, mint Newton,Hobbes, Harvey, Bacon, Gilbert. Az első, ami azonnal feltűnik: a későbbi francia felvilágosodással ellentétben ezek a tudósok egyáltalán nem tagadták Isten létezését. A vérkeringés felfedezője, William Harvey például ír " pneumás vérről". A pneuma a Bibliában Isten szellemét, vagy, ahogy katolikus és protestáns gyakoaltban elterjedt, a Szentlelket jelenti. Hobbes és Descartes híres vitájában is előkerül Isten létezésének problémája, s meglepő módon egyik nagy fiozófua sem tagadta, hogy létezik Isten. Inkább csak arról folyt köztük a vita,

Az ún. fejlett világban az emberek 15-20 százalékának magas a vérnyomása. Éppen ezért lehet hasznos olvasmány mindenki számára Prof.d.G.Beevers: A magas vérnyomás című ismeretterjesztő könyve. Megtudhatjuk ebből a könyvből, hogyan is működik az emberi szív, mi a különbség a szisztolés és a diasztolés vérnyomás között. Szó esik arról, mit is nevezünk magas vérnyomásnak, s a beteg hogyan járulhat hozzá saját vérnyomásának csökkentéséhez. Külön fejezet taglalja a magas vérnyomás, a hipertónia, okait, eredetét (stressz,alkohol, túlsúly, egyéb betegségek), káros élettani hatásait. A gyógyszeres kezelésről szóló fejezetben Beevers professzor kitér arra is, melyik típusú gyógyszer melyik korosztálynak a legmegfelelőbb. Kiemeleten említi a neves Szerző a fiatalkori hipertónia okait, kezelési lehetőségeit. Nagyon érdekes és magyar olvasó számára szokatlan lehet az alkoholfogyasztás és hipertónia közötti összefüggéseket taglaló szövegrész- teljesen új megközelítésben tárgyalja a témát a profess

Kaposi Zoltán kitűnő könyve életre kelti a magyar múltat. Találkozhatunk itt 18.századi céhes mesterekkel éppúgy, mint igyekvő kontárokkal, Duna és Tisza közötti csatornáról álmodó mérnökökkel éppúgy, mint Magyarország monetáris adósságáról statisztikákat készítő szakemberekkel. A Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000 azért kitűnő könyv- tudományos értékén túl- mert olyan vizekre evez ,ahol a köztörténet-írás hajója meglehetősen bizonytalanul mozog. A történelemkönyveknek még jó ideig nem lesz része- például- a Trianon gazdasági következményeit tárgyaló adatsor éppúgy, mint ahogy az átlagos történészképzésből nagy valószínűséggel ki fog maradni az allodiális parasztbirtokok sorsának tárgyalása. A történelem szakon oktató tanárok töbségének nincs gazdasági végzettsége, ezért félénken mozog ezeken a területeken. A " Kaposiból" ( így emlegetik a könyvet az egyetemi hallgatók) minden gazdaságtörténeti tényezőnek utánajárhatunk. Aztán azért is kitűnő könyv a Magyarország gazda

Benkő László könyve a Tatárjárás-trilógia első kötete, kiváló magyar történelmi regény. Most, rendhagyó módon, néhány pontban leírom, miért is tetszett nekem annyira ez a könyv. 1. A Dzsingisz szürke szolgálója minden korosztálynak ajánlható, igazi 9-99-es könyv. Nyelvezete mindenki számára érthető, a cselekmény izgalmas, fordulatos- mindez pedig a jó történelmi regény alapja. 2.Remek ötlet volt Benkő Lászlótól, hogy a történet főhősévé egy kémet választott. Egy kém, főleg, ha mongol szolgálatban áll, bejárja az egész világot a távol-keleti Karakorumtól egészen Budáig. Hitelt ad az egész elbeszélésnek. Egy kissé mi, magunk is mongol kémekké válunk. 3. Mi, magyarok, az utóbbi években kisé elfeledkezkeztünk keleti gyökereinkről. A Dzsingisz szürke szolgálója című könyv megismertet bennünket a mongolok, az ujgurok, a kipcsakok, a kínaiak ( akiket a korabeli mongolok katájoknak hívtak), az arabok és még sok más nép szokásrendjével. Harcmodor, a kereskdelem menete, gyermeknevelés, a vil