Könyvekről mindenkinek

 Kristó Gyula és Makk Ferenc a hazai középkorkutatás meghatározó alakjai voltak. A történész szakma  eléggé változatosan ítéli meg munkásságukat. Az viszont letegadhatatlan, hogy generációk magyar történelmi tudását és ízlését formálták műveikkel. A kilencedik és tizedik század története a Magyar Századok könyvsorozatban jelent meg. E munkának éppúgy vannak erényei, mint hibái, ezeket gyűjtöttem csokorba, hogy ezáltal is kedvet csináljak a könyv elolvasásához.  1. A magyar őstörténetről, honfoglalásról számtalan elmélet látott napvilágot. Az rendben is volna, hogy egy tudós-páros elkötelezi magát az egyik elmélet mellett ( nevezetesen: a Kristó-Makk történészduó a finnugor elméletet látja bizonyítottnak), de azt azért illik megemlíteni, hogy más elméletek is vannak, és ezek nem mindegyike sorolható az áltudomány kategóriába. 2.Hiányoltam a könyv elejéről- végéről a köszönetnyilvánításokat. Elvégre egy ilyesfajta munka létrehozása nem kizárólag két ember érdeme.  3. Az adott elméleten b

 Henry Kissinger a XX.század egyik meghatározó politikusa, pontosabban: politikai háttérembere és tanácsadója volt. Olyan politikai és üzleti szereplőkkel volt alkalma személysen is találkozni, akiket a legtöbb ember csak a televízió hírműsoraiban láthatott. Kitűnő diplomáciai érzéke révén résztvett a század meghatározó politikai eseményeiben. Az állam vezetéséről című könyvében hat politikai stratégiát mutat be a XX. századból, s ezen államvezetési stratégiákat hozzákapcsolja egy jelentősebb politikushoz. Mindezt megtoldja személyes élményeivel- ezáltal kitűnő könyv jön létre, melyet történészeknek, politikusoknak,szociológusoknak és újságíróknak egyaránt ajánlunk.  Konrad Adenauer esetében Kissinger kiemeli Adenauer végtelen alázatát népe iránt ( a róla szóló fejezet Az alázat stratégiája címet kapta). Adenauer ugyanis elfogadta Németország második világháborús vereségét, és az azt követő szövetséges megszállást- és ezen háttérrel kívánta újraépítéeni hazáját. Szembenézett a múlttal,

 Térey János a modern magyar líra és dráma meghatározó alkotója- azért nem írom, hogy " volt", mert művein keresztül átsugárzik az ő egyénisége,sajátos világlátása. Őszi hadjárat című kötete 1985-2015. között keletkezett műveiből szerkeszt és válogat. Egy ennyire monumentális költői produktum esetében mindenképpen illene szólni a kötetszerkesztés- és felépítés sajátosságairól, e rövid könyvajánló azonban nem nyújt erre elegendő teret. Inkább azt a módsszer választom, hogy kiválasztom a számomra leginkább érdekes, engem legjobban megragadó verseket, és azokról szólok, néhány prózai mondat erejéig. Remélem, ez segíti a Kedves Látogatót az orientálásban.  A ház a könyvben. Ez a vers az én értelmezésem szerint a Nyugat-hagyomány újraértelmezése. Felmerül a kérdés: miért kell a Nyugat-hagyományt egyáltaán újraértelmezni? Szerintem azért, mert csak eltelt azóta száz év, és a 21.század Olvasójának mást mondanak Kosztolányi, Babits,Tóth Árpád vagy éppen Móricz Zsigmond művei, mint eg

 Bármilyen meglepő, de a magyar történettudomány még nem készített átfogó monográfiát annak a mintegy 200 00 embernek a történetéről, aki az 1956-os forradalom és szabadságharc közben vagy után hagyta el Magyarországot, s emigránsként telepedett le valamelyik másik országban. A Kecskés D. Gusztáv és Scheibner Tamás által szerkesztett, Egy világraszóló történet.Az 1956-os magyar menekültválság kézikönyve című kötet tehát tudományos szinten hiánypótló, s rendkívüli mértékben hozzájárul a 20.század történelmének megismeréséhez. A könyv műfaja tamulmánykötet, egészen rendkívüli csapatmunka, professzionális szakmai összefogás eredményeképpen jött létre, s rendkívül inspiratív a téma iránt érdeklődő fiatal kutatók számára.  Globális szintre helyezi a menekültkérdést, nagyon kreatív és sokszempontú elemzést ad arról, hogyan alakult a 20.század folyamán a nemzetközi menekültek száma. Megdöbbentő mértékben gyarapodott számuk a mai 80 millió fölé. A nemzetközi szervezetek pedig manapság tehetetl

A 2018-ban elhunyt Evelyn Anthony korunk egyik legkitűnőbb kalandregényírónője volt,számtalan bestselerrel ajándékozta meg az olvasóközönséget. A Poellenberg-örökség egyike legjobb könyveinek, olvasható krimiként,kalandregényként,de identitás-regényként is. Egy nagyon rövid-de remélhetőleg figyelemfelkeltő- spoiler talán megértetheti velünk,miért annyira aktuális ez a regény még most,a 21.században is. A történet fiktív,de annyira elő kapcsolatban áll a történelemmel,hogy akár a valóságban is megtörténhetett volna. A történet a második világháború idejébe nyúlik vissza. A nácik előszeretettel loptak műkincseket gazdag német  és mindenféle más ,,családoktól. A Poellenberg-örökség egy 18. századi barokk stílusú sótartó,csodálatos díszítéssel,melyet a von Hessen arisztokrata német családtól lopott el egy rendkívül kegyetlen náci vezető,Bronsart. Amikor a nácik veresége már biztosnak látszott,Bronsart elrejtette a sótartót,ő maga elmenekült,lányát pedig egy gyermekvédő szervezetnek adta,ak

 Igazából a borító belső oldalán található Előszó irányította érdeklődésémet Varga Lajos könyvére. Nagyon rokonszenvesnek tartom, hogy a mai, agyon-professzinalizált, túlspecializált világban Szerző a reneszánsz ember eszményképét vallja: a kíváncsi, sokfelé érdeklődő, az életet egységes egészként felfogó szemlélet csodálatos eredményeket hozhat. Varga Lajos nem tartja a szó nálunk meghonosodott értelmében írónak önmagát, ő pusztán összegyűjtötte Az elégedetlenség jogán című kötetébe azokat az írásokat ( interjútól elbeszélésrn át esszéig), melyeket a mai napig- azaz könyv megjelenéséig, 1989-ig- aktuálisnak, érdekesnek tart. Számomra rendkívül rokonszenves ez az írói hozzállás- mely párosul nagyon jó, példamutató íráskészséggel, és egészen eredeti világlátással.  A kötetet az Egyéni idő-munkaidő című, 1968-ban keletkezett írás nyitja ( egész Európa történelmében jelképes, itt is kulcsfontosságú). A belső monlógikus szerkesztésű novella arról szól, hogyan teszi tönkre az embert a szoci

 Annak idején eléggé vegyes volt Krusovszky Dénes:Akik már nem leszünk sosem című regényének kritikai fogadtatása (2018-ban látott napvilágot az első kiadás). A közönség mindenesetre szerette a könyvet, s az a helyzet, hogy nekem is tetszik. A szerkesztését egyenesen lenyűgözőnek találom, de erről majd később. Ebben a meglehetősen szűkre határolt könyvajánlóban most nem spoilert szeretnék közölni, hanem különböző kulcsfogalmak, kulcsszavak köré csoportosítva kifejteni, hogy szerintem miért is jó Krusovszky Dénes könyve.  Felnőttség. Amikor az ember belép húszas éveinek második felébe, akkor valami megváltozik. Jelentősége lesz a dolgoknak, minden szónak, gesztusnak, súlya lesz. A korábban nagynak látott dolgok összemennek ( lásd Hajdúvágás), kissé elszürkülnek ( lásd a könyvben Debrecen példáját). Az a fajta fiatalos nyegleség, felelőtlenség, életvidámság eltűnik, mert mindenről kialakul valamilyen véleménye az embernek, s akinek véleménye van, az veszélyes, sokszor a tűzzel játszik (

 Nagyon nagy örömömre szolgált ennek a kétkötetes könyvnek az olvasása,pontosabban: nem pusztán olvasásról van itt szó, hanem elmélyülésről, átéléssel teli gondolkodásról. Csizmadia Norbert: Geovízió című könyve a Szerző egyedül és társszerzőkkel az elmúlt években írt cikkeit, tanulmányait tartalmazza. Igazi interdiszciplináris munka ez: geográfia, kartográfia, gazdaságtörténet, modern szemléletű közgazdaság, történelem, szociológia- nagyon sok tudományterület képviselői forgathatják haszonnal ezt a könyvet. Csizmadia Norbert nézőpontját, paradigmáját talán így foglalhatnám össze:a rendkívül gyorsan változó világban földrajzi ( ezzel együtt természet- és társadalomtudományos nézeteink felülvizsgálatra szorulnak, ezért új látásmódra, paradigmára van szükség. Ezeket az új paradigmákat a legegyszerűbben újfajta, korábban soha nem látott vagy gonodlt térképek alapján tudjuk megjeleníteni. Ezek az újfajta ( el kell mondanom: sok esetben meghökkentő) térképek segítenek az embereknek megérten

 A legtöbb ember annyit tud a közgazdászokról, hogy sokat keresnek,rengeteg pénzzel foglalkoznak,és vagy valami vállalatnál, vagy kutatóintézetnél dolgoznak. Jean Tirole:Közgazdaságtan a köujóért című könyve tllendíti az Olvasót ezen a meglehetősen elavult álláspontján. Teljesen más szemlélettel mutatja be a közgazdaságtan viszonyát, mint a hagyományos (értsd:20.században keletkezett) monumentális összefoglaló munkák. E rövid könyvajánlóban méltatlanul kevés terjedelemben szólok erről a kitűnő könyvről, oly módon, hogy néhány megjegyzést fűzök hozzá, afféle szubjektív jegyzeteket. Remélhetőleg így sikerül rávennem a Kedves Látogatókat, hogy kézbe vegyék ezt a könyvet.  1. A Közgazdaságtan a közjóért nem valamiféle tankönyv, a gazdaságtudományok több területét csak érinti, inkább afféle bevezető könyv a közgazdaságtanhoz. Leginkább azon végzős középiskolásoknak, egyetemistáknak ajánlom, akik még nem döntötték el, mely szakra mennek. Tirole azokat a problélmákról ír, melyekkel a 21.száza

 Háy János a kortárs magyar irodalom egyik vezető személyisége. A cégveztő című regénye alámerülés a múltba, egy felső középosztálybéli ember sorsán keresztül bemutatván a rendszerváltás-korabeli magyar történelmet. Szokásomtól eltérően most nem spoilerezek, nikább azokat a kérdéseket, gondolatokat és kételyeket gyűjtöttem össze, melyek Háy János könyve olvastával- és a rendszerváltás-korabeli magyar histórián való gondolkodással- felmerültek bennem. Senkit nem akarok lelombozni, de Háy János könyve jó, sok ember talál önmagában és környezetében élő embertársain a regény főhőséhez hasonló kraktervonásokat. Úgyhogy jöjjenek azok a kérdések és problémafelvetések, ha pedig ezen túl vagyok, máis lehet menni könyvesboltba, könyvtárba, antikváriumba, beszerezni ezt a kiváló könyvet.  Szóval, elsőként az jutot eszembe: volt-e Magyarország valaha erkölcsös ország? Hiszne még a 19.századi nagy előreugrás, a dualizmus korának nagy ipari és kereskedelmi fejlődése, urbanizációja is rengeteg korrup

A könyv alcíme:A modern, magyar fülgyógyászat megteremtőjének és családjának története Bármennyit is fejlődött az utóbbi évtizedekben orvostörténet-írásunk, sajnos, még mindig kijelenthető:a magyar történeti köztudatban nincsenek benne híres orvosaink és az ő híres újításaik, felfedezéseik. Éppen ezért hiánypótló Pándy Tamás kitűnő könyve, a Krepuska Géza életműve című, nagyon komoly és precíz munka eredményeképpen megszületett könyv, melynek minden orvos- és egészségtudománnyal foglalkozó szakember és egyetemi hallgató könyvespolcán ott a helye. Ki is volt Dr. Krepuska Géza( 1861-1949)? Igazi polihisztor (nem Hermann Ottó az utolsó, akit ezzel a " címmel" illethetünk"). Legfontosabb az, hogy ő teremtette meg- nemegyszer tanszéki kollégái rivalizálása közepette- a modern magyar fülgyógyászatot. A 19.század közepéig ugyanis a fülgyógyászat pusztán a sebészet egyik mellékága volt, nemhogy az orvosok, de gyakran a betegek sem törődtek fülpanaszaikkal, csak akkor, amikor már

Nagyon fontos történelmi könyvvel örvendeztette meg Majtényi György az Olvasókat.  A K-vonal.Kiváltságok és elit a szocializmusban az 1945 utáni Magyarország elitjének életmódjáról, mentalitásáról, részben összetételéről szól, és arra a kérdésre is választ keres, vajon hogyan viszonyultak a " tömegek" a párt- és állami elit meglehetősen " nyugatias" szórakozásaihoz. Az alábbi könyvajánlóban néhány megjegyzét szeretnék fűzni ehhez a kitűnő könyvhöz, mellyel rmélhetőeg kedvet csinálok ahhoz, hogy elolvassák ezt a remek könyvet.  1. Ami az 1945 utáni, polgári társadalmátó megfosztott magyar társadalomban luxus volt- vadászat,úszómedence a kertben- az a polgári normák szerint, polgári társadalomban voltaképpen a felső középosztály természetes életformájához tartozna. A kiáltó ellentét akörül volt, hogy a kommunista propaganda áltaában véve hangsúlyozta a visszafoogottságot, a szerénységet. Úgy látszik, az elitre nézve ez nem volt kötelező. Sok magyar érezte úg,y hogy am

 Szakály Sándor a huszadik századi magyar történelem egyik legavatottabb ismerője. Történelmünkről-hosszabban, rövidebben című kitűnő könyve a Szerző 2015 és 2018 között megjelent tanulmányaiból, cikkeiből, interjúiból válogat. Ha valaki egyszerre olvassa végig a könyvet, olyan érzése támad, mintha templomi mozaikot nézne: a sok részletből összeáll valamiféle egész- ami szaktudományos értelemben természetesen távolról sem egész, viszont belső lényeget, szemléletét tekintve igen. Jómagam, ebben a könyvajánlóban, kiválasztok néhány mozaik-darabot, és néhány elismerő megjegyzést fűzök hozzájuk. Remélem, ezzel sikerül kedvet teremtenem Szakály Sándor könyvének olvasásához.  Az első világháborúval kapcsolatban egy igen találó mondatot olvastam a 17. oldalon, amely talán ( leegyszerűsítve ugyan), de megmagyarázza a háborús vereség okait. Hogy tudniillik " Az idő nem a központi hatalmaknak dolgozott". Pontosan erről van szó. Németország és az Osztrák-Magyar monarchia hadat viselt eg

 Bakcsi György, amellett ,hogy kitűnő irodalomtörténész is volt,a magyar sakkfeladványszerzés egyik legnagyobb alakjaként írta be nevét a kultúrtörténetbe. En Passant felügyelő trilógiájának harmadik része, az En Passant felügyelő visszatér, a magyar sakk- könyvkiadás egyik legnagyszerűbb darabja. Irodalmi stílusú történetekbe ágyazva mutat be elképesztő sakkfeladványokat, melyeket nem könny megoldani, kezdő sakkozóként nem is érdemes rá vllalkozni. El kell érni legalább kb. 1800 Élőt, hogy az egyszeri játékos legalább a siker esélyével lásson hozzá a feladványok megoldásához.  Már a belső borítólapon sem akármilyen feladvány kínálja magát: egy rendkívül bonyolult, sokbábos állásban kell megmondani, egy lépéspár után hányféle állás lehetséges. Őszintén szólva, hozzá sem tudok kezdeni. De nem könnyű a 164. oldalon található feladvány sem:matt tizenegy lépésben úgy, hogy a hatodik sort teljesen elzárják sötét gyalogjai, világosnak pedig van egy huszárja, bástyája és futója. Nagyon nehéz.

 Carlos Ruis Zafón:A köd hercege című trilógiájának első része a " címke szerint" ifjúsági regény. És valóban, a mű főalakjai tizenévesek, akikkel mindenféle kalandok történnek, melyeket persze- egy tragikus kivétellel- túlélnek. A köd hercege azonban ab ovo túlmutat a puszta ifjúsági regény-létezésen. Olyan kérdéseket vetet föl bennem, melyek az egész emberi társadalomra vonatkoznak, érintenek nagyon komoly pszichológiai, vallási kérdéseket. Zafón regénye tehát felnőttek számára is bízvást ajánlható olvasmány. Ebben a rövid könyvajánlóban nem cselekmény- részletet szeretnék ismertetni, nem spoilerezek, inkább néhány olyan kérdést írok le, és próbálok elmélkedni a helyes válaszon, melyek olvasás közben bennem felmerültek.  1. Létezik-e a megtestesült Gonosz? Zafón szerint igen, ráadásul igencsak kiismerhetetlen teremtény: hol doktor, hol cirkuszi varázsló, hol meg fojtogató víziszörny. Ha belegondolunk mindennapi életünkbe, mindannyian ismerünk olyan embereket, akiket mintha

 A második világháború történetének igen fontos mozaikja a fegyveres ellenállás története. Azaz: a németek által meghódított területeken élő lakosság és vagy/ hadsereg ellenállása a megszállók irányába. Magyarországon ezt a témát meglehetősen egyoldalúan tárgyalták a történettudományi szakmunkák: a szakmai közvélemény szerint a magyar lakosság többsége németbarát volt, kisebbik része angolbarát volt, a legkisebbi krésze pedig szovjetbarát volt, és ők szervezték a fegyveres ellenállást. Igen, a kommunisták...Bartha Ákos könyve leszámol ezzel a hazugsággal, új szemlélettel, rendkívül gazdag forrásanyag áttanulmányozásával közelít témájához, s alkot kitűnő könyvet. A Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten 1944-1945 egyike a 21.században megjelent legjobb történelmi könyveknek. Ebben a méltatlanul rövid könyvajánlóban arról szeretnék szólni, hogy miért.  1. Meggyőzően kimutatja, hogy az aktív ellenállás résztvevőinek többsége semmiféle közösséget nem érzett a kommunistákkal. Voltak k

 George Edward Moore a huszadik századi brit filozófia egyik legnagyobb alakja. Hazánkban talán ismertsége- Bertrand Russell-lel összehasonlítva- nem olyan erős, viszont Russell és Moore kölcsönösen tisztelték egymást, be-be járogattak egymás egyetemi előadásaira. Kelemen János könyve röviden ismerteti Moore pályáját ( nem volt könnyű útja, amikor Cambridge-be érkezett, mindössze egyetlenegy filozófiai professzorátus létezett az egész egyetemen. Moore kedvéért kreálták a másikat). Moore gondolatrendszerének megértéséhez tudnunk kell, hogy elvetette a vallást. Ugyanakkor materialistának sem nevezhetjük. Legjobb, ha egyszerűen azt mondjuk rá:Moore gondolatrendszere. Azt sem árt tudnunk róla, hogy tagja volt az úgynevezett Bloomsberry Kör nevű értelmiségi csoportosulásnak, mely többek között a kitűnő íróval, Virginia Wolffal is büszkélkedhetett. Moore nem azért lett filozófus- derül ki Kelemen könyvéből- mert mindenáron teljes képet akart adni a körülötte lévő világról, vagy mert élet és

Kondor Vilmos műve nem pusztán krimi, hanem történelmi regény. A Bűnös Budapest elvezet bennünket egy réges régi világba, a huszadik század első felének Budapestjére. Autó még nagyon kevés van, akad viszont számtalan vendéglő, kávéház, mulató, köztük illegális is, ahol a veszedelmes baccarat nevű kártyajátékot űzik. Bepillanthatunk- bár nem ezen van ahangsúly- a kor politikai életébe is, megismerjük, hogy működött az 1930-as években, közvetlenül a második világháború kirobbanása előtt. Megismerjük a kor rendőrségi viszonyait, ellátogatunk sajtótájékoztatókra, s beszívhatjuk korabeli újságok szerkesztőségeinek nem mindig tiszta levegőjét. Mindemellett kapunk egy fantasztikusan jó krimit. Amelynek rövid cselekményét- pontosabban: annak elejét- felvázoljuk. Aztán irány a könyvesbolt vagy a könyvtár!  A történet sötét időkben kezdődik. 1939-ben Németország és a Szovjetunió ( az év augusztusában megkötött, általános európai döbbenetet okozó Molotov-Ribbentrop paktum alapján) megtámadta Leng

 A könyv alcíme:Ávós írók, funkcionárius szülők, íróvá vált gyerekei és művei Arday Géza:Kísért a múlt című könyvében arra tesz kísérletet, hogy néhány, a mai magyar irodalomban még mindig jelenlevő alkotó identitásválságait, történelmi traumáit és ezek feldolgozatlanságát elemezze. A kísérlet sikerült,meggyőző képet kaptunk arról a jelenségről, amely jóformán csak Magyarországra jellemző:a kommunista diktatúrában befutott, sikeres írók átmentették szellemi befolyásukat a rendszerváltás utáni időszakra. De mi lehet emögött?- erre a kérdésre keresi a választ ez könyv. E rövid könyvajánlóban néhány megjegyzést szeretnék fűzni Arday Géza kitűnő könyvéhez,a laikus Olvasó szemével.   1. Először is a legfontosabb: örülök, hogy ez a könyv megszületett, és örülök, hogy olvashattam. Nagyon sok új információt tudtam meg Nádas Péterről, Spiró Györgyről, Janikovszky Éváról, Forgách Andrásról, és a többiekről.   2. Milyen igaza volt Karinthy Cininek, amikor is a népi, az alulról jövő tehetségeket k

 Szmodis Jenő kitűnő könyvét elsősorban azoknak ajánljuk, akik már valamilyen szinten foglalkoztak jogtörténettel illetve nem ismeretlen előttük az ókori Róma történelme ( legalábbis nagy vonalakban). Történészeknek, jógászoknak, joghallgatóknak íródott e mű, ugyanakkor bőséges tanulsággal szolgál más tudományágak művelói számára is.  Az alábbi könyvajánlóban néhány rövid megjegyzést szeretnnk fűzni ehhez a nagyszerű könyvhöz, egyáltalán nem a bírálat szándékával, pusztán az egyes témákhoz köthető asszoociációk rögzítésének igényével. De, aki nem kívánja ezt az ajánlót elolvasni, enélkül is bőven megérti a könyv tartalmát.  Bevezetésében a Szerző nem titkolja, hogy nagoyn nehéz problémáa tárgyalásába fogott bele,melynek során az évezredek óta " uralkodó" kérdések- mi a jog,mi az állam, mi a különbség parancs és jog között- közül nem egybe belefut, de végleges választ nem tud ani ezen kérdésekre. Mint ahogy nem hozott végleges döntést arról sem, hogy mként álljon hozzá magához