Könyvekről mindenkinek

 Sibylle Muthesius német írónő könyve egyszerre naplóregény,levélregény,de tartalmaz olyan,a szépirodalomtól látszólag idegen szövegtestet is,mint pl.orvosi zárójelentés.  A Felhőgyerek főhőse egy gyermek,akit mindenki csak Ponynak becéz. Furcsa családban nő fel,apja folyton szeretőket tart,feleségétől elhidegül. Az anya ügyel arra,hogy házasságuk válságát a gyerekek ne érezzék meg (Ponynak van egy féltestvére,Maja). Ahogy telnek az évek,Pony felserdül,intelligens,nyitott,a világ dolgai iránt érzékeny kamaszlány válik belőle. Kissé talán túlérzékeny is. Tizenhat éves korában Pony furcsán kezd viselkedni,rohamai lesznek. Csak néz maga elé,és furcsa dolgokat mond. Idegenek életéről,ismerősei lelkivilágáról,furcsa és sokszor kellemetlen dolgokat. Pony védtelen lesz a világgal szemben,felhőgyerekké válik. Szülei mindent megtesznek gyógyulása érdekében,egyik specialistától a másikhoz küldik. Aztán két év múlva tragédia történik..  Sibylle Muthesius regénye végtelenül felkavaró. Olyan embere

 Jó régen vártunk már efféle könyvre. A német, mint idegen nyelv, magyar tanulók számára elég nehéz, nemcsak nyelvtanában, hanem szóanyagában is. Kalmár Éva Júlia könyve hiánypótló. Nagyon nehéz német szavakat tanulni pusztán szótárból, vagy éppen egy tankönyvi lecke zárófejezeteként, egymás alá írva. A TOP 2000 német szóval úgy tudunk német szavakat és kifejezéseket tanulni, hogy nem pusztán memoriterré tesszük ezeket, hanem használjuk agyunk kreatív részét is. Példamondatokat alkotunk, nem szótársszerűen magolunk.  Tudták Önök, mit jelent az, hogy "mitteilen"? Azt jelenti: közöl. Bevallom, soha használom ezt a szót. Mint ahogy a sich kümmern igét is ritkán alkalmazom a német beszédben, azt jelenti: gondoskodni. Ezek ritka szavak. Valóban sikerült Kalmár Éva Júliának és alkotótársainak kiválasztani a TOP 2000 német szót?  Ennek illusztrálására nézzük meg az 59. oldal szavait! Die Gebühr, die Geburt, das Geburtstag, der Gedanke, das Gedicht, geeignet sein, die Gefahr, és így

 Tom Wittgen álnév. Ingeborg Siebenstadt a művész eredeti neve és jó realista bűnügyi regényeket írt, könyvei elsősorban a keleti blokk országaiban voltak népszerűek. A Magánélet című regény főhőse Eiserbeck magánnyomozó, aki tíz év amerikai tartózkodás és szakmai tapasztalatszerzés után látogat haza, az akkori kelet-németországi Passau környékére és nyit ott irodát, ahogyan azt már megszoktuk, csinos, szőke titkárnővel.  Egy nap egy egyszerű parasztasszony állít be Eiserbeck irodájába. Eltűnt a lánya. Csakhogy amikor a magánnyomozó kérdezgetni kezdi, valahogy bizonyos dolgokat nem árul el a hölgyről. Például, hogy viszonya volt az utazási irodában a főnökével. És hogy az erdésszel is volt némi kapcsolata. Aztán egy gyanús fiatalember is képbe kerül. Anyuka azért nem beszélt a három férfiról, mert attól félt, szégyenbe kerül a lánya... Sajnos, nem szégyenbe került, hanem meghalt. Levágott fejét az útszéli árokban találták meg. Valaki rettenetesen haragudott rá.  Tom Wittgen: Magánélet

Ruszoly József könyvének alcíme:Az "újabb magánjogtörténet" Közép-és Nyugat-Európában. Az Európa jogtörténete olyan alapmű jogászok és jogászhallgatók számára, mint történészeknek a Hóman-Szekfű, vagy németeseknek a Halász Előd- féle nagyszótár. Ruszoly professzor úr könyvén jogászok generációi nőttek fel. Mégis, azt gondolom, nemcsak jogászoknak, de történészeknek is kifejezetten ajánlható ez a könyv. Hiszen a jog története végigkíséri Európa történetét, szerves része a kontinens történeti fejlődésének- vagy hanyatlásának, ezt ítélje meg mindenki maga. Jogtörténet nélkül nincs köztörténet sem. S hogy miért mondom ezt? Elég, ha csak a könyv első fejezeteit olvassuk, melyek voltaképpen arról szólnak, hogyan is viszonyult a középkori Európa a római joghoz, s mennyiben alakította jogrendszerét a germán jog. Ruszoly nemzetenként- úgy, hogy azonosítja az országot a nemzettel, ami történészberkekben némi szemöldökráncigálást azért okozna- végigtekinti, milyen fő jogforrások ha

Thomas Mann és családja- nem voltak egyszerű esetek. Legalábbis ez derül ki Tilmann Lahme német irodalomtörténész A Mannok című könyvéből. A Buddenbrook-ház és A varázshegy íróját a klasszikus humanizmus mintaképének, modernkori modelljének tekintjük. Ez a toposz nem teljesen felel meg a tényeknek. A kitűnő, dokumentumok pontos feldolgozásán alapuló mikrotörténet egy olyan értelmiségi család mindennapjaiba nyújt bepillantást, ahol - az apa árnyéka erősen rávetődött a gyermekekre - a gyermeknevelés teljes egészében az anya dolga volt, Thomas Mannak csak irodalmi pályafutására kellett koncentrálnia - több gyermek esetében már a pályaválasztással gond volt. Igaz ez Klaus esetében, aki minden iskolában botrányhősnek számított, de a legnagyobb csőd Michael, aki zenei tanulmányait gresszív pénztarháló levelek írásával egészítette ki - a homoszexualitás állandó problémákat okozott, volt, ai felávllalta, volt, aki szégyellte - több gyermek is gyógyszer-és kábítószerfüggőségtől szenvedett - a

A magyar zenei könyvkiadás Európa-hírű- volt. Molnár Antal Brahms-kismonográfiája még német nyelvterületen, Brahms szülőhazájában is érdeklődést keltett. Nem csoda, hisze nagyon jól sikerült könyvről van szó. A bevezető részben Szerző szól a 19.század második felének német zenei életéről, kiemeli, hogy ebben az időben inkább a házi-zenélés volt fontosabb a polgárság számára, semmint nagy kamarazenekarok fenntartása. A második fejezet Brahms egyéniségéről szól. Cáfolja azokat a nézeteket, miszerint Brahms egy keserű, sötét komponista lett volna, hiszen írt ő Cigány- kvartetteket is ( szerintem ez önmagában eléggé gyenge cáfolat). A harmadik fejezetben Brahms rövid életrajzát olvashatjuk, Szerző külön kiemeli Robert Schumannal való barátságát. Amúgy legfeltűnőbb ebben az életrajzban a viszonylagos eseménytelenség: Brahms nem vesz rész forradalmakban egyáltalán nem is politizál, csak alkot. A könyv legterjedelmesebb része foglalkozik Brahms művészetével, mintegy " zeneszerzői sza

Ez az ifjúsági regény az 1980-as években íródott és jelent meg magyarul is, ám olyan, mintha a 21.század terméke lenne. Christine Nöstlinger német írónő: Konzerv Konrád című könyvével tehát évtizedekkel megelőzte korát. Képzeld el (ja: te vagy a regényben szereplő felnőtt), hogy egy reggel kinyitod a lakásod ajtaját, és ott van a lábtörlőn egy csomag. Kibontod, és ott van benne egy fémalkatrészekből és valami furcsa anyagból készült gyermek-formájú valami. Olyan, mint egy robot, csak éppen nem tud semmit. először mit tennél? Próbálnál megszabadulni a kellemetlen tehertől. Aztán mégiscsak kibontanád. Aztán mégiscsak kipróbálnád, mit tud, mire tanítható. Aztán, ahogy egyre emberibbé válna az a csomag ( hiszen embertől, azaz Tőled tanul mindent), egyre inkább megszeretnéd. Végül kialakulna egy szülő- gyermek kapcsolat. Véleményem szerint Christine Nöstlinger az apaság metaforáját alkotta meg. Az apa is ilyen: először úgy néz a gyerekre, mint valami ufóra. Aztán szépen lassan formálni k

Lesznek talán, akik számára Jules Verne még Verne Gyula, szerintem úgy is jó, de azért maradjunk az eredeti francia változatnál...Az Utazás a föld középpontja felé Verne legkevésbé vernés könyve, ugyanis az itt leírt tudományos " tételeket" azóta mind megcáfolták. A könyv ugyanakkor kalandregénynek, szórakoztató olvasmánynak kitűnő. Lienbrock professzor, a tipikus szórakozott német tudós, talál egy óizlandi nyelven írt kéziratot, melyben egy felfedező leírja, hogy járt a föld középpontjában és egy izlandi kráteren keresztül lehet oda leereszkedni. Axel, az unokaöccs, nem igazán lelkesedik az ötletért, hogy elkísérje a professzort Izlandra. Végül persze elutaznak, nagy nehézségek árán leereszkednek a kráterbe, elindulnak a Föld belseje felé. Axelnek az szúrja a szemét, hogy lefelé haladva nem nő a hőmérséklet. A professzort ez inkább lelkesíti.Amikor pedig ivóvizet találnak, a tudóssal madarat lehet fogatni. A legfurcsább az, hogy egy eddig nem ismert földalatti tenger part

Valahogy a lengyel irodalom sohasem vált Magyarországon népszerűvé. Pedig érdemes lenne a lengyel írókat többször fordítani és kiadni. Henryk Worcellről én például semmit sem tudtam, egészen addig, amíg teljesen véletlenül, könyvtári leselejtezés következtében, kezembe nem került A világ legnehezebb nyelve című gyönyörű, elgondolkodtató könyve. A cím metaforikus: a világ legnehezebb nyelve lehet a lengyel nyelv is, de átvitt értelemben jelentheti a tolerancia, a nemzetek közötti béke nyelvét. A történet a második világháborút követően játszódik, igen mozgalmas történelmi időszakban. Lengyelország határait módosították, ezért sok német  és lengyel volt kénytelen hazát változtatni ,magyarul: menekülni. Egy ilyen menekültekkel teli falu életét mutatja be Worcell könyve, egy művelt lengyel parasztember szemével, egyes szám első személyben elbeszélve, novellaszerű fejezetekben, mely novellák azonban mégis egységes történeti keretbe helyezhetők. Worcell azt vizsgálja, hogyan hatott a nyom

A fejlődésregény már a 18.század óta kedvelt műfaja az európai irodalomnak. Martin Walser:A gyermekkor védelme című könyve azonban műfajt teremtett: az anti-fejlődésregényt. A főhős, alfred Dorn, ugyanis megáll a fejlődésben. Szerelmes az anyjába. Jöhet bármi, kamaszkor, világháború, kommunizmus, Németország szétagolódása NDK-ra és NSZK-ra, Alfred Dorn kitartó és rendíthetetlen. Csak az anyjába szerelmes. Gúnyolják a hivatalban, hülyének nézik a környezetében, neki nem baj: ő szerelmes az anyjába. Aztán Anya meghal- anyák már csak ilyenek- Alfred bácsi pedig a nyugi részben él, természetes, hogy segíti szegény keleti rokonait, csomaggal, pénzzel, könyvvel, meg sok bíztató szóval. Ők pedig hálásak érte, és felkínálják Alfred bácsinak egy új élet lehetőségét.  De a bácsi nem él vele.Csakazértis az anyjába szerelmes. Jómagam egyfajta pszichológiai szatíraként olvastam Martin Walser könyvét, de azért elgondolkodtam. Arról, amit Popper Péter, aki már nincs köztünk, ál-felnőttségnek nevez

Herta Müller német írónő: Szívjószág című könyve voltaképpen két történet: egy fiatal, egyetemista lány felnőtté válásának története, és egy egyetemistákból álló négyes kommunizmus elleni tiltakozásának története. Adina, pechjére, a kommunista NDK-ban él, mindenki megfigyel mindenkit, állandóan rettegni kell a titkosszolgálattól. Egy ízben Adina barátnője holttestét találja a szobában. Vajon őt is a Stasi ölette meg? Nem tudni. Három fiú azonban potenciális ellenzékit lát Adinában, elhalmozzák tiltott könyvekkel, lemezekkel, megtanítják konspirálni. A helyzet fonákja ott van, s ezért tartom a Szívjószágot zseniális regénynek, hogy Adinának nincs túl nagy kedve mártírrá válni. Ő nem arra van elhivatva, hogy politikai értelemben vett hőssé váljon. Ő csak szeretne békés, szabad életet élni, sakkozni a nagypapával, amíg lehet, rendezni a szülőkkel való kapcsolatát, aztán diploma után valahol elhelyezkedni,valamiféle karriert csinálni, családot alapítani. Kétségkívül izgalmas számára a f

Alcím:A szabadság első 24 órája. Rudnóy Teréz könyve, a Szabaduló asszonyok, első kiadása 1947-ben jelent meg, alaposan felkavarva a második világháború után újjáépítkező Magyarország irodalmi életét. Rudnóy ugyanis nem happy endként mutatja be a második világháború végét, a koncentrációs táborok felszabadulását, hanem tudatosítja Olvasóiban: új történet kezdődik, új konfliktusokkal. Itt van mindjárt a felelősségvállalás kérdése. Minden német közkatona, minden KZ-őr azzal védekezik, hogy parancsra tették, amit tettek. A regény főhősnője próbálja leleplezni ezt a hazug játszmát, mert látja: ha ez így folytatódik, akkor kizárólag Adolf Hitler lesz a felelős, ő pedig már halott. A szadisták, az antiszemiták pedig megússzák. Szabadon élik tovább tisztes polgári életüket. Nem tudja, hogy ez a kérdés a nagypolitika szintjén dől el. A győztes szövetségesek nem akarnak bosszúhadjáratot, sőt: a számukra hasznos egykori nácikat fel akarják használni saját céljaikra. A  háború végén már érző

Dr. Immanuel Sücker német kémikusprofesszor rendkívül tömör, kiválóan megírt könyve arról szól, hogy a természettudományoknak és az emberi megismerésnek is megvannak a maga határai. Az Utazás az űrbe vagy utazás mennybe?- kérdésföltevés voltaképpen arra vonatkozik, hogy akar-e az Olvasó megragadni a materiális értékeknél, vagy szeretne valami ennél többet, ragyogóbbat, valami transzcendenst. Sücker professzor válasza egyértelműen igen. Szerző meggyőzően cáfolja azt a sajtóban elterjedt és a közvélemény agyába értelmetlenül belesulykolt nézetet, miszerint azzal, hogy az ember eljutott a Holdra, valami új korszak kezdődött. Sücker rámutat, hogy ez az amúgy rendkívüli tett az emberiség nagy részénke életére egyáltalan nem volt hatással, sok ember dolgozott azért, hogy néhányan a Holdra jussanak, miközben az USA harmadára csökkentette a harmaidk világ támogatását azért, hogy a John F. Kennedy elnök által meghirdetett projekt sikeres legyen. Sücker szerint a legvonzób alternatíva az, h

Modern történelmi ismereteinkben fehér folt a Közel-kelet és Németország kapcsolatának bonyolult históriája. Barry Rubin és Wolfgang Schanitz: Nácik, iszlamisták és a modern Közel-kelet megteremtése c. könyve mindenképpen hiánypótlónak számít a magyar könyvpiacon. Aki valami lenyűgözően újat, szenzációsan új paradigmát vár ettől a könyvtől- hát megkapja. Szó esik a nagy német földrajztudós és hírszerző, Max von Oppenheim tevékenységéről. Az ő munkássága alapján döntött úgy II. Vilmos császár, hogy a közelgő Nagy Háborúban kijátsszák az iszlamista ütőkártyát a nagy ellenfél, Nagy Britannia ellenében, aki ekkorra a világ legnagyobb gyarmatbirodalmát építette ki, melynek része volt az iszlám világ tekintélyes hányada is. Az első világháború végül nem igazolta a német várakozásokat: a közel-keleti haderő igen kevés harci értéket mutatott. Ekkor bukkant fel viszont a könyv tulajdonképpeni kulcsszereplője, al-Hadzs Amin al-Husszeini főmufti, aki rendíthetetlen németbarátságával irá

Paul Johnson, a világ egyik legismertebb történésze, monumentális szellemi vállalkozásba fogott: megírja annak a népnek a történetét, az ókortól a 20.századig, mely a világon talán a legváltozatosabb történelemmel rendelkezik. A vállalkozás nagyrészt eredményesen zárult, a könyv jól sikerült, olvasható- bár sokszor eltolja a hangsúlyokat egyes hírességek magánélete felé. Ezen könyvajánló nem foghatja át egy ennyire terjedelmes szakkönyv egészét, inkább csak a nagyközönséget legjobban érdeklő újkori fejezetekkel ( Az emancipáció, A holokauszt, Cion), kíván néhány megjegyzést fűzni. 1. Az emancipáció- és a többségi társadalom ezzel kapcsolatos megosztottsága- nem korlátozódott kizárólag a zsidókra. A 19. századra általában véve jellemző volt a nemzeti köntösbe öltöztetés, az uniformizálás. Minden etnikai és vallási kisebbség igyekezett alkalmazkodni, még a cigányság is. Ez a kísérlet minden kisebbség esetében felemásan sikerült. A nacionalizmus nem volt képes a nációba integrálni a m

Mocsáry Lajos: A magyar társasélet című könyve a 19. század közepén jelent meg. Mocsáry- akit a nemzetiségi kérdés szakértőjeként tart számon a történelem, pedig sokoldalú elméleti-publicisztikai munkásságot fejtett ki- arra vállalkozott, hogy jóval a szociológia tudományának megszületése előtt átfogó képet adjon kora Magyarországának társadalmáról, külön kiemelve az elit szerepét. Milyennek is ábrázolja Mocsáry az önkényuralom korszakának magyar társadalmát? Hát, mi tagadás, nem éppen pozitív színben tünteti azt fel. Különösen a nemesség és a nagypolgárság kapcsán említ a Szerző negatív, sokszor elfogult hangnemű dolgokat. Az arisztokrácia szerinte összeolvadt a sznob nagypolgársággal, mert szüksége volt pénzre, miután iparból és kereskedelemből nem tudott megélni. Az elit műveltsége egyáltalán nem nevezhető nemzetinek: miközben politikailag erős németellenesség, kulturálisan igen erőteljes német orientáció figyelhető meg. A gyerekeiket is szívesebben járatják német iskolába. A k

A Hatnyelvű szinkron szótár még 1992-ben jelent meg, de kevés, azóta jobb könyvvel találkozhatott az Olvasó a magyar könyvpiacon- legalábbis a többnyelvű szótárak műfajában. 970 oldalon, hat nyelven ( angol, német, magyar, olasz, spanyol ,francia) ismerteti a leggyakoribb szavakat, ráadásul az ábécérendet nem egy nyelv alapján állítja fel, hanem variálja a különböző nyelveket. Pál József és munkatársai olyan könyvet alkottak, mely az egész családnak hosszú időn át nagyon hasznos segítség. Egyetlenegy hiányosságát talán megemlíthetjük ennek a nagyszerű könyvnek: a kifejezések hiányoznak belőle. Dehát ezek részletes tárgyalása nagyon megnövelte volna a terjedelmet. Külön meg kell dicsérni a kivitelezést, mert a borító anyaga lehetővé teszi, hogy ne kelljen a könyvet néhány év agyonhasználat után kidobni. ( Pál József és Zrínyi Kiadó, 1992.)

Túl a giccsen- ezt az alcímet is adhatnánk e könyvnek. Kerstin Gier német írónő tollából megszületett az egyszerre női és antinői regény. Az anyák maffiája voltaképpen a női lélek két ellentétes oldalát tárja fel az Olvasó előtt: a nő egyszerre kicsinyes és magasztos, rossz-és jóindulatú, vagy akár egyszerre minden. Bonyolultak a nők, Kerstin Gier ezt magyarázza el könyvében, méghozzá szórakoztató stílusban, nőknek és férfiaknak. Trivium Kiadó, 2010.