Könyvekről mindenkinek

 Jesmyn Ward az új amerikai író-generáció kitűnő képviselője.,1977-ben született.Hallgasd a holtak énekét! című könyve igen magas színvonalú szépirodalom, a 21.század egyik irodalmi bestsellere. Nemcsak Amerikában, de Európában is igen népszerű könyv. Szokásuknhoz híven, egy rövid spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni az olvasáshoz. A cím azt fejezi ki, hogy mindig, minden körülmények között oda kell figyelnünk múltunkra, őseink emlékét ápolni kell. A történet egy szegény sorsú fekete amerikai családról szól. A hetvenhez már közel járó Papa közülük a legaktívabb, mindent megcsinál a farmon és az erdőben, amit kell, gondozza a kecskéket, a disznókat. Felesége, mama, rákos, valószínűleg végstádiumban, de a család nem küldi őt hospice-házban, mert ott akarnak lenni mellette, segíteni a szenvedésében. Lánya, Léonie, felelőtlen, hanyag életet él, nem kerülik el a kábítószerek sem, az sem érdekli, hogy már két gyermeke is van: a kamaszodó Jojo és a csecsemő Michaela, akit Kaylának is nevezne

 Milan Kundera (sz.1929) az európai irodalom élő legendája, nemzetközileg elismert klasszikusa. Csehszlovákiában született, de emigrálni kényszerült, ma Franciaországban él.Szinte minden műve a legmagasabb osztályba tartozik. Azonosság című regénye egy középkorú francia párról szól, akik olyan belső szenvedésen mennek keresztül, amit még egy nagyszerű író sem képes teljes pontossággal megfogalmazni. A regény cselekménye a jelenben, az élő realitásban indul, aztán valahol egy különös, nyugtalanító álomban ér véget. Nagyon rövid spoiler következik, némi értelmezéssel megfűszerezve. Jean-Marc és Chantal középkorú, értelmiségi francia pár. Hogy kicsit kiengedjék a munka gőzét, a messzi Normandiába utaznak, pihenni. Chantal itt döbben rá, hogy véget ért a fiatalság: már nem fordulnak meg utána a férfiak. Aggodalmát elmondja a férfinak is, akit eléggé érzékenyen érint ez a vallomás, merthogy úgy érzi, a nő semmibe veszi, lekezeli. Hazatérve a nyaralásból, Chantal furcsa leveleket kap egy ism

 A Hód-történetek az 1980-as évek magyarországi bestsellerei voltak. Amikor aztán szerzőjük, Mattyasovszky Jenő, váratlanul elhunyt, a Kiadó nem akarta a részben elkészült kéziratokat " veszni hagyni". Ezért Kulcsár Ödön társszerzőségével egy sorozatot indítottak, immár a közelgő rendszerváltás szellemében...A Hód és fején kalap ennek a sorozatnak az első kötete. Kedvcsinálóul egy rövid spoilert közlünk, a többi a Tisztelt Olvasó dolga!  A történet az 1980-as években játszódik. Szamarkandban ( ma Üzbegisztán) kezdődik a történet. Egy Maple nevű angol ügynököt a szervezett bűnözés a városba küld. Át kell vennie egy nemrégiben ( tragikus körülmények között...) elhunyt ügynök helyét. Maple meglepetten tapasztalja, hogy semmi nem a megállapodás szerint alakul. A repülőtéren férfi helyett igen csinos lány várja, a szálloda kritkán aluli, ráadásul folyton bemászkál a szobába egy állítólagos fürdőszoba-szerelő. Kalandos úton aztán egy világvégén fekvő temető egyik kriptájában az ang

 Dag Solstad a norvég irodalmi- és közélet legendás alakja. Regény, 1987 című könyvében a nagy író pályakezdéséről olvashatunk lenyűgözően személyes, Közép-Európából olvasva egy teljesen más világba elvezető igaz történetet. Egy igaz mesét, ahol a részletek, az élet apró dolgai legalább olyan fontosak, mint a világpolitika globális fejleményei.  Egy ifjú száll le Lillehammerben, Norvégia akkor még igencsak fejlődőben lévő városában. Már nem ártatlan és hamvas: kiábrándult a vallásből, az iskolaújságba pedig radikális baloldali cikkeket írogat, amiért is otthon kissé...bolondnak nézik. A fiatalember, azaz Dag Solstad, a helyi második számú munkáspárti újság szerkesztőségét keresi. Itt lesz gyakornok, itt tanul meg látni, írni, fogalmazni, itt ismeri meg először saját korlátait. Kevés pénzből szűkösen megél, de nem érdekli. Szárnyal. Mert fiatal.  lázba hozza a helyi labdarúgócsapat esetleges felkerülése a területi ligába, s nagyon csalódott, miután egyetlen ponttal lemaradnak a feljutás

 Milan Kundera könyve minden igényt kielégítő, magas szintű esszégyűjtemény. Az írások többsége az irodalom és zene kapcsolatával foglalkozik, de akadnak itt igencsak töprengésre késztető gondolatok közép-európaiságról, a régió történelméről, politikáról, az emigráns irodalmárok helyzetéről és még sok másról. Az Elárult testamentumok gondolatilag igen gazdag könyv, nincs módunkban, hogy egy rövid könyvajánlóban összefoglaljuk a tartalmát. Inkább csak néhány markáns gondolatot mondanánk el erről a könyvről, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy elgondolkoztassuk, intellektuális erőfeszítésre késztessük a majdani Olvasót.  Irodalom és zene Kundera szerint, bár irodalom és zene esztétikája különbözik, mégiscsak akadnak párhuzamok, pl. alkotók egyéni sorsában. Jómagam annyit fűznék ehhez, hogy a különböző művészeti ágak esztétikailag különböznek ugyan, lényegüket tekintve mégis egyek. Aki verset olvas, vagy Bach-fúgát hallgat, vagy Janacek- opera szövegének elemzésén töri a fejét, az mind

 Inès Cagnati (1937-2007) olasz-francia író, az európai irodalom kiválósága. Mose avagy a síró gyík című regényével egy magatartásforma, egy, a diktatúrákhoz és a technokata világhoz való alapállás előtt tiszteleg. Egy nagyon rövid spoilert közlünk erről a mediterrán irodalom pikareszk regényeinek hagyományát követő műről. A könyvet gyakorlottabb Olvasóknak, főként irodalomkedvelő felnőtteknek ajánljuk- de miért ne próbálkozhatna meg vele fiatal ember is, ha még nem megy, legfeljebb egy időre félreteszi. Mose idős falusi ember, akinek a modern idők, a mindinkább elgépiesedő világ egyre kevésbé tetszik.Ő a kis falu csendes világát kedveli, ahol mindenki ismer mindenkit, az embereknek nincsenek titkai egymás előtt, és a legfontosabb hírhozó a postás, akivel egy pohár bor mellett el lehet beszélgetni arról, mi történt a szomszéd faluban. Felesége halála után Mose elhagyja faluját, elindul álmainak tája, a velencei tengerpart felé. Ahogy vándorol, úgy belső monológ formájában megismerjük M

 Kőváry E.Péter (1947-2015) író, újságíró, élete java részét Békéscsabán töltötte. A szik virágai című könyv különleges történelmi regénye, melyben egy család történetén keresztül mutatja be Délkelet-Magyarország igencsak mozgalmas huszadik századi történelmét.  A történet azzal indul, hogy Salzmann úr meghal,maga után hagyja feleségét és számtalan gyermekét. Az özvegyasszonyt leginkább az az álszent hozzáállás idegesíti, mellyel a sváb környezet férje halálához hozzááll, gyakorlatilag semmi módon nem segítik a családot. Ezért Salzmanné úgy dönt, hogy elköltözik, mégpedig Békés megyébe. A gyerekek egy soknyelvű,polikulturális ( főleg szlovák és magyar nyelvű) közegbe kerülnek. Elfeledik németes nevüket, Sóvágók lesznek, és próbálnak boldogulni, ahogy tudnak. A helyiek nagyon babonásak, az egész térség kevésbé polgárosult, mint Fiume, ahonnan a család érkezett.A testvérek között távolról sem teljes az összehang, van, aki tanulni akar, van, aki inkább a paraszti gazdaságot vinné tovább,

 Jennifer Egan könyve tűpontos látlelet,társadalomtudósokat meghazudtoló-felülmúló elemzés Amerikáról. Arról,hogy ezva hatalmas ország miképpen formálódott olyanná,amilyen. Arról,hogy az amerikai családok hogyan éltek túl olyan viharos korszakokat,mint a második világháború. Egan leszámol azokkal a tévhitekkel,miszerint az amerikai közvélemény mintegy páholyból nézte végig a világháborút. Nem:a gyász illetve a világ sorsa felett érzett aggodalom nagyon is ott volt az emberek szívében,cselekedeteiben. A háború után pedig az USA nemzetközi szerepe megváltozott,de ezzel együtt változtak az amerikai emberek is. A történelemmel együtt változik az ember,még akkor is,ha nem veszi észre. A Manhattan Beach ugyanakkor mélyen egyéni történet is. Főhőse Anna,egy alsó középosztálybeli családból származó lány,aki egy akkoriban igen különös célt tűz ki maga elé:búvár akar lenni. Az 1940-es években ez egy fiatal hölgytől igencsak furcsa szándék volt,akkoriban még úgy gondolták,erre a nehéz hivatásra c

 Martin Walser regénye sajátos tudatregény.A menekülő ló c.könyv sorait olvasva egy középosztálybeli,átlagos német férfi gondolataiba pillanthatunk bele,aki szabadulni szeretne mind múltjától,mind pedig jelenétől.Rosszul érzi magát hivatásában és magánéletében egyaránt.Ez a mű nem történelmi regény:Walser a külső történések helyett a belső lelki folyamatokra összpontosít,egy generáció(az 1940-es években születettek) élményvilágát szeretné bemutatni. Egyetemes problémákat fogalmaz meg. Helmut és Sabine harmincas éveik elején járó házaspár,éppen nyaralnak. Pihennek,üldögélnek a kávézóban,nézegetik a járókelőket. Velük van kutyájuk is,a kiszámíthatatlan viselkedésű Ottó. Amint elmerülnek a nagy semmittevésben,Helmuthoz odalép egy férfi,és bemutatkozik:Klaus Busch vagyok. Helmut először nem jön rá,ki a férfi,aztán esik le neki,hogy volt osztálytársa,ifjúkori barátja. A két férfi teljesen más karakter: Helmut komolyabb,töprengőbb,mélyebb,Klaus vidámabb,pozitívabb,életigenlőbb,de sokkalta fe

 Brad Meltzer az amerikai bestseller-írók újabb nemzedékéhez tartozik. Milliomosok című könyvének műfaji besorolása kalandregény és thriller,sajátos odüsszeia- regény.A két kisember belekeveredik olyan dolgokba, melyek messze túlmutatnak erejükön, illetékességükön, és erkölcsi érzékükön, mindenen, amit addig tapasztaltak.  Spoiler( tudom, nem mindenki szereti, akit nem érdekel, az ugorja át ezt a bekezdést):Charlie és Oliver testvérek, egy kisebb bankfiókban dolgoznak, tiszviselőként.Szükségük is van a pénzre, édesanyjuk orvosi számlája igen magas, Charlie ráadásul szívbeteg, rendszeresen gyógyszert kell szednie. Egy szép napon a fiúk rájönnek, hogy biztonsági lyuk van a rendszerben, az elhunyt ügyfelek számláit nem a megfelelő módon kezelik.Hosszas vita után ( Charlie lazábban veszi az egészet, mint öccse) átirányítanak saját számlájukra hárommillió dollárt. Csakhogy beüt a krach: kiderül, hogy háromszáz millió dollár van a számlájukon. Nem értik az egészet, de annyit tudnak, hogy isz

 Oscar Wilde egyetlen regényt publikált,de ez a könyv a 19.századi irodalom egyik legnépszerűbb,ugyanakkor leginkább megosztó irodalmi művévé lett. A címe:Dorian Gray arcképe. A viktoriánus angol társaság nem kedvelte a művet,az egyház által irányított cenzúra leszedette a polcokról,a szabadabb gondolkodású utókor viszont már sokkal befogadóbban, sokszor rajongással telítve, értékelte a művet. Az igazság,mint mindig,valahol a két szélső vélekedés között található. Spoiler következik. Basil Hallward,a tehetséges,de addig nem túlzottan sikeres fiatal festőművész új modellről készít portrét. A fiatal,hamvas,ártatlan Dorian Gray személyisége,karizmája,teljesen úrrá lesz Hallward lelkén. A festő barátja,Lord Henry viszont cinikus,fanyar humorú,a mindennapi élet igazságait remekül ismerő férfiú,be akarja vezetni Grayt a mindennapokba,elvenni szellemének ártatlanságát (fausti motívum),megismertetni őt az élet élvezetével. Gray színházba látogat,s szerelmes lesz a Júliát alakító Sybilbe. Eljeg

 A világhírű amerikai írónő ismét kitűnő bestsellerrel örvendeztette meg Olvasóit. Az Apa szeme fénye olyan történet,amely az emberi szeretetről,hősiességről szól,az igaz győzelméről a mindenütt bujkáló gonosz felett. A Cavanaugh házaspárnak két gyermeke van,a tizenhat éves Andrea és a nyolcéves Ellie. Egy nap Andrea eltűnik,végül holtan találják egy garázsban. Meggyilkolták. Mr.Cavanaugh,aki a város rendőre,teljesen összetörik. Ellie állítólag tudta,hogy a lány a környék egyik rosszfiújával találkozik,de nem szólt róla szüleinek,ezért életen át tartó lelkiismeret-furdalás gyötri. A tragédia hatására a család széthullik. A gyilkosságért végül elítélik a meglehetősen rosszhírű ( egyik csapattársát félholtra verő),ám dúsgazdag szülői háttérrel rendelkező tinédzsert,Rob Westefieldet.Aki huszonkét évet le is ül,és közben mindvégig hangoztatja,hogy ártatlan.  Jó tizenöt évvel később kapcsolódunk be a történetbe. Ellie megtalálta helyét az életben,oknyomozó újságíró egy komoly lapnál. Megtud

 Háy János legújabb regénye voltaképpen egyetlen nagy drámai monológ:egy roma asszony meséli el élettörténetét,különös figyelemmel a Mamikához,egy falujabeli idős asszonyhoz való sajátos, kicsit anya-lánya viszonyára. Háy János az Olvasó teljes hangulati skáláját átmozgatja:nevetünk,sírunk,elborzadunk,csodálkozunk,néha együttérzünk,van,hogy az intellektuális énünk tör elő. Befogadáslélektanilag a Mamikám amolyan "egészlelkes könyv",hogy egykori általános iskolai tanáromat idézzem(ő ezt a jelzőt Móricz:Légy jó mindhalálig c.művére alkalmazta). Új univerzumokat nyit, a meglévőket pedig megtartja. Úgy kezdődik az egész Mamikám-élmény,hogy hatalmasakat nevetünk. Azon nevetünk,hogy az elbeszélő-főhős hogyan tudja megőrizni ironikus humorát ennyi szerencsétlenség közepette. Elképesztő, középosztálybéli olvasó számára katasztrofális körülmények. Nemtörődöm,gyermekeit ruházat nélkül hagyó anya. Dolgos, szorgalmas, köztiszteletnek örvendő édesapa, aki azonban korán meghal.Rabiátus,agr

 John Rickards az amerikai krimiírók középnemzedékéhez tartozik. Első könyvével,a Kísért a múlt c.regénnyel hívta fel magára a kiadók és az Olvasók figyelmét. A regény cselekménye egy Maine állambeli kisvárosban játszódik. Towshend seriff és fiatal segítője éppen hazafelé tartanak,amikor észrevesznek egy félmeztelen férfit az út szélén,aki mindkét kezében kést tart,előtte pedig egy meztelen női holttest fekszik. Mint később kiderül,a város kötiszteletben álló áoolónőjét gyilkolták meg. A férfit,akinél nincsenek iratok,letartóztatják. Nem mond semmit,még a nevét sem. A kihallgatásokon mindenféle történelmi neg irodalmi idézeteket citál,mindenféle rendszer nélkül. A seriff felkéri szakértőnek régi barátját,egyben a város szülöttjét,Alex Rourke-ot,hogy segítsen a kihallgatásoknál. Nicholas,ahogy nevezi magát a fiatalember,Alexszel sem hajlandó együttműködni. Viszont mindent tud a férfi múltjáról. Tudja,hogy helyi születésű,hogy korábban az FBI-nál dolgozott,hogy autóbalesetben meghaltak a

 A Stoner a 20.század közepének egyik nagy amerikai könyvsikere, irodalmi bestseller-mondhatnánk harsányan,de mindez nem igaz. John Williams(1922-1994) regényét kiadták,aztán el is felejtették,hogy aztán az újrakiadás rádöbbentse a kritikusokat és az olvasóközónséget:Amerika megint valami nagyot adott a világnak. A mű főhőse,William Stoner,gyermekkorát szüleivel egy közép-nyugati farmon tölti. Reggel napkeltével kel,tehenet fej,csirkéket gondoz,aztán,ahogy nagyobb lesz,segít a betakarításban,a vetésben. Tipikus farmergyerek Ám egyszer váratlan lehetőség nyílik meg előtte:a Missouri Egyetemre kap ösztöndíjat,méghozzá-ahogy mi mondanánk-agrármérnök szakra. Ám a talajkémia órákat nagyon unja,megfogja viszont az irodalom. Egy rendkívül antipatikus tanár óráján valami félelmes, valami bizsergető járja át, olyan, mint azelőtt soha. Hősünkből végül nem lesz agrárszakember, hanem angol szakon végez-szülei értetlenségére,de ez az értetlenség soha nem vezet nyílt ellenségeskedéshez:az apa,bár ne

Divatos dolog ma az irodalomtudományban és úgy általában: az esztétikában, olvasatokról, értelmezésekről beszélni. Grecsó Krisztián:Vera című kitűnő könyvének- véleményem szerint- kétfajta olvasata lehetséges. Mindkét olvasat teljes mértékben lefedi a mű jelentéseit, éppen ettől válik izgalmassá, egyedivé ez az irodalmi élmény. Ha tehát ajánljuk ezt a regényt, úgy ajánljuk, hogy hozzátesszük:kétszer kell elolvasni a Verát. Egyszer az egyik, másszor a másik olvasat szerint.  Az első olvasatot/értelmezést úgy is nevezhetnénk: lélektani realista. Eszerint az olvasat szerint a történet tényleg az 1980-as években játszódik, Vera, Sári, Langaléta, Jozef és többiek tényleg szegedi általános iskolások, méghozzá az alsó-felső tagozat határán. Vera, Sári és Jozef szerelmi háromszöge tényleg diákszerelem, amelyben szerintem mindannyiunknak volt része, a tanítónéni tényleg szereti hivatását, anya és apa pedig valóban nem más, mint két, gyermeke váratlan viselkedésétől- finoman szólva is- zavarbajö

 A cím allegorikus:ahogy a regény hőseinek élete is darabokra hull,úgy esik szét korunk világképe,úgy válnak puszta vigasszá elmúlt évszázadok vallásai,filozófiái. Böszörményi Zoltán:Darabokra tépve c.könyve a 21.század valóságát ábrázolja ki nekünk,21.századi olvasóknak. A regény alakjai nem boldogulnak ebben a rohanó,üzleties,a valós értékeket háttérbe szorító világban. A pszichológus szex-és kapcsolatfüggő lesz,az írónak egyetlen könyvét sem vásárolja meg senki,a fiatalokat valami ismeretlen és ellenséges hatalom pokoli csapdába csalja-talán azért,hogy tudatára ébredjenek önző felszínességüknek? Egyszóval:a látható világ nem öröm,csak iga,modern környezetbe ágyazott,nagyvárosi antik sorstragédiák sorozata.Az elidegenedés legmagasabb,már-már misztikus magasságokba emelkedő szintje. A hősök tehát menekülésbe fognak.Ha ez a gyakorlati világ elvesztette értelmét,akkor irány a szellem birodalma!Találjuk meg önmagunkat a könyvekben,a kultúrában! Van,aki Marxban és az ő 19.századi társadal

 Toni Morrison amerikai írónő, az 1993. év irodalmi Nobel-díjasa. Regényeiben remekül ötvözi a társadalomábrázolást a költői magaslatokra emelt pszichológiai elemzésekkel. Az igazi sikert a Nagyonkék c. regénye hozta meg számára.  A huszadik század közepén járunk, egy meglehetősen szegény amerikai kisvárosban, ahol mindenféle nemzetiség lakik, leginkább azonban afroamerikaiak. A regény főhőse egy kislány, bizonyos Pecola. Meglehetősen rossz családi körülmények között él, apja masszív alkoholista, agresszíven viselkedik a családjával, édesanyja elméje pedig éppen megbomlóban. A szülők gyakran verekednek. Az apa úgy véli, átok van a családon, mégpedig a csúnyaság. Csúnyának látják magukat, pedig arcuk teljesen átlagos. Pecola is úgy véli, hogy csúnya. Ezért aztán ábrándozni kezd, azt szeretné, ha kék szeme lenne, innen a könyv címe ( Nagyonkék). Azt gondolja, a kék szemtől az egész arca megszépülne. Mivel a családi helyzet tarthatatlanná válik, Pecolát a gyámhatóság elveszi a szüleitől,

 Kendall Ryan napjaink egyik legnépszerűbb amerikai bestsellerírója, ami- tekintve a jelentékeny konkurrenciát- nem kis dolog. Az ő regényeiben azonban mindig van valami, ami túlmutat a bestselleren, ami megmutatja, hogy Kendall Ryannek nem a népszerűséghajhászás az egyetlen célja. Az Utálom, hogy szeretlek című könyv például a férfiak érzelem-kimutatási szokásaival foglalkozik.  A főhősnek, az egyes szám első személyű elbeszélő igencsak kínos élethelyzetbe kerül. Egy nemzetközi konferenciára általában mindenki magával viszi élete párját- ebben amúgy a Szerző téved-így aztán a szingli hölgynek is kell egy társ. A bátyja, aki a cég vezetője, kirendeli mellé a cég közismerten legvadabb, legöntörvényűbb, legkülöncebb,ugyanakkor leginkább érzelemmentes munkatársát, bizonyos Wolfie Coxot. Aztán, ahogy az már csak lenni szokott, a fiatalember és a fiatal hölgy összejönnek, egy önfeledt éjszakán szexre is sor kerül. Ám a történet fordulatokkal é meglepetésekkel van teletűzdelve. Nem lehetünk

 Csodálkozhat a Kedves látogató, hogyan kerül egy látszólag inkább hölgyek szórakoztatására kiötölt regény ebbe a könyvajánló-blogba...Úgy, hogy vannak olyan, eredetileg szórakoztatásra szánt kulturális termékek, például könyvek, melyek túlnőttek eredeti céljukon, és olyan jelenséget,diskurzust, mondanivalót tárnak a Tisztelt Olvasó elé, mely általános, emberi, egyetemes. Sophie Benedict: Grace Kelly és a szerelem eleganciája című könyve ezek közé tartozik.  Legyünk őszinték: Grace Kelly- nevezetes házassága előtt- sohasem volt a huszadik század legismertebb színésznője. Házassága tette azzá. De tehetséges volt, szép és intelligens, ezért aztán szerette őt a kamera, és bizony voltak rajongói. Ám az ő pszichikai életében mindössze egyetlen ember volt, akivel szerette volna elfogadtatni magát. Mégpedig az édesapja.  Apuka tisztes polgári pályát szánt volna a lányának, s ehhez Grace Kellynek meg is volt minden tehetsége. Csakhogy akit elragad a Múzsa, az már nehezen tér vissza a hétköznap