Könyvekről mindenkinek

 Anne Frasier könyve egy trilógia második kötete, de az egyes kötetek önállóan is értelmezhetők. A testszámoló igazi krimi-thriller, a műfaj egyik 21.századi mesterműve. 18 év feletti Olvasóknak ajánlja a Kiadó, joggal. Frasier nem fukarkodik a borzalmas jelenetekkel, az egész könyv olvasása során szépen megy fel az adrenalin. Egy nagyon rövid cselekményvázlatot ( divatos szóval: spoilert) közlünk, mintegy kedvcsinálónak.  Jude Fontaine nyomozó nemrégiben hatalmas belső válságon ment keresztül, kiderült, hogy saját apja, a kormányzó éveken át megerőszakolta. Jude egy közúti incidens során lelőtte az apját, ami a minneapolisi közösségen bell erősen megsztó tett volt.Az emberek nem értik a helyzet abszurditását, sokan azt mondják:akkor sem lőttem volna le a saját apámat....De Jude-nak nincs ideje a saját lelkével törődni: újabb katasztrofális gyilkosság rázza meg a várost. Egy magát művészmozinak mondó, valójában igencsak ócska filmszínházban, egy előadás végeztével, három ember torkát v

 Peter Cheyney brit író,újságíró(1896-1951) hazánkban a két világháború közötti időszakban volt népszerű,azután neve jó pár évtizedig a feledés homályába merült. Az 1980-as években kezdték újra kiadni könyveit. Ezek közül a legsikeresebbnek A hamis kötvények című igazi,kemény,brusztolós-bokszolós krimi bizonyult legsikeresebbnek.A történet főhőse Mr. Caution,titkosrendőr. Egy kis spoiler,mintegy kedvcsinálónak!Adva van egy meglehetősen gyenge jellemű,ivós,kártyázós,feleségét folyton megcsaló üzletember,bizonyos Grantworth Aymes. Mr.Aymes azonban,úgy tűnik,élete alkonyán kész megkomolyodni,disztingvált,szolíd,társasadalmilag elfogadott úriemberré válni. Feleségének ketszázezer dollár értékű kötvényt adományoz,sőt,még életbiztosítást is köt a javára,nem kis összeggel. Aztán meghal:szemtanúk szerint a folyóba hajt kocsijával. Csakhogy az egyik szemtanú mást mond:azt bizonygatja,hogy Aymes kocsijából egy nő szállt ki. Az özvegy,Henriette,megpróbálja beváltani a kötvényeket. Kiderül,hogy az

 Polónyi István oktatáskutató könyvében arra vállalkozik, hogy magyar és nemzetközi trendeket vizsgálva feltérképezi a világ humánerőforrás-kapacitását- úgy, hogy a felsőoktatás adataiból, trendjeiből, várható jelenségeiből indul ki. Módszere az, hogy az embert, mint egészet vizsgálja: nem " dől be" például annak, hogy Kínában többszörösére nőtt a felsőoktatásban tanulók száma: a mennyiség mellett minőségi követelményeket is vizsgál. Ahogy, divatos kifejezéssel, mondani szokták: holisztikus szemléletű. Nem kell ahhoz szakmabelinek lenni, hogy az Olvasó elcsodálkozzon néhány adaton. Kiderül például, hogy a világ egyetemistáinak közel 20 százaléka amerikai vagy kínai. Elszomorodunk, amikor azt látjuk, hogy bár az EU egésze világszínvonalon áll az oktatásban és általában a humánerőforrás-menedzselésben, ám hazánk és még néhány ország ( pl. Málta, Lengyelország) inkább visszafelé húzzák ezt a trendet, semmint előre. Meglepődünk, amikor azt olvassuk, hogy Svédországban, Finnország

 A különös című könyv Paul Auster írói munkásságának eddigi legfényesebb darabja. A 4321 műfaját tekintve nagyregény, témáját tekintve családregény illetve fejlődésregény. Igazi irodalmi remek, elődjét a Capote-féle tényregényben éppúgy megtaláljuk, mint Thomas Mann nagy családregényeiben.  Amerikában járunk, ahol megszületik a kis Archie Ferguson. Pontosabban:négy Archie Ferguson. Ezen Archie Fergusonok sorsán keresztül bontakozik ki egy bevándorló amerikai család teljes története. Miért változtatott nevet a 19.századi Oroszországból érkező dédapa? Hogyan próbált boldogulni és az " amerikai álom" részese lenni a távoli ős, aki végül szomorúan végezte...Emlékszik-e valaki nagyapára, akit egy bűnbanda lőtt agyon, merthogy éjjeliőrként rosszkor volt rossz helyen? A távoli múlt folyton visszajár a jelenbe, ahogy haladunk előre a regénybe, a " nagy történelem" és a "kis történelem" folytonos jelenlétét érezzük. Mintha Amerika nem tudna kilépni múltjából, hanem

 Ha Magyarországon meghalljuk a "csokoládé" szót, legtöbbbünknek a boltban kapható táblás tömegtermékek, vagy legfeljebb olcsó, szülinapra vásárolt bonbonok jutnak eszébe. Chantal Coady könyve, a Csokoládé, bevezet bennünket a csoki igazi, színvonalas, már-már luxusnak is nevezhető világába.  Megtudhatjuk, hogy már az azték és a maja indiánok is ismerték a csokoládét,potencianövelőnek használták. Amikor aztán az európai hódítók megjelentek Amerikában, ők is hamar felfedezték a különleges ital (sic! mert akkor még ital formájában fogyasztották a csokoládét) gyönyörűségét. A történelemkönyvek kevés szót ejtenek erről, de a csokoládé a 16.századi spanyol kereskedelem egyik legkeresettebb, legfelkapottabb árucikke volt. Coady könyvéből kiderül az is, hogy 17.századi Franciaországban már kétféle csokoládét különböztettek meg: köznépnek valót és nemeseknek valót. A király, természetesen, csak ez utóbbit fogyasztotta.  Aztán eljött a 19.század, a kapitalizmus kora, egyre többen emel

 Noam Chomsky és Edward S.Herman könyvében azt vizsgálja, milyen tényezők torzítják az amerikai tömegmédiának az objektív, pártatlan tájékoztatást és igényes szórakoztatást eredetileg célként kitűző szándékait. Egyetértés-gépzetnek nevezik az amerikai médiát( de szólhatna ez a könyv bármely ország médiájáról), mert bizonyos témákban, esetekben az ellenkező politikai oldalak ugyanazt a nézetet vallják, ugyanazokat a elveket követik. Chomsky és Herman szerint a média az ún. propagandamodell alapján működik, minden kapitalista országban. Szűrőket iktat be a rendszer, nehogy kellemetlen dolgokat mondjon ki a média. Az első szűrő:A tulajdonosi kör illetve a profitorientáltság A második szűrő:A reklámok, mint olyan tényezők, melyek működési engedélyként funkcionálnak. A sajtótermék, amelyben nem hirdetnek, versenyhátrányba kerül. A harmadik szűrő:A tömegsajtó hírforrásai. Itt említik meg a Szerzők azt, hogy micsoda propagandagépezete van a kormányzatnak. Csak a haditengerészet évi több tízez

A könyv alcíme:A nagyhatalmak gazdasága az ókori Rómától a modern Amerikáig  A 21.században számtalan gazdasági és társadalmi kihívás éri egy egyes országokat, így az Amerikai Egyesült Államokat is. A Hubbard-Kane szerzőpáros Egyensúlyban című könyvében arra keresi a választ, hogy a történelem során az egyes korok nagyhatalmai hogyan birkóztak meg ezekkel a kihívásokkal, hogyan váltak ( vagy éppen nem váltak) gazdasági nagyhatalommá.  A Szerzők koruk Amerikájából indulnak ki. Szerintük a közgondolkodás több ponton is hibás: - Túldimenzionálja Kína gazdasági fenyegetését. Szerintük Kína el fog ugyan jutni egy bizonyos szintre, de ennek a növekedésnek igencsak megvannak a határai. Az, hogy a kínai gazdaságot szinte teljes egészében az állam irányítja, előbb vagy utóbb gátat szab a fejlődésnek. Szerzők Japán példáját veszik alapul, a nyolcvanas években valóságos Japán-sokk lett úrra az amerikai értelmiségen, főként a közgazdászokon, de erről bebizonyosodott, hogy nem reális félelem. Az 19

 Kendall Ryan napjaink egyik legnépszerűbb amerikai bestsellerírója, ami- tekintve a jelentékeny konkurrenciát- nem kis dolog. Az ő regényeiben azonban mindig van valami, ami túlmutat a bestselleren, ami megmutatja, hogy Kendall Ryannek nem a népszerűséghajhászás az egyetlen célja. Az Utálom, hogy szeretlek című könyv például a férfiak érzelem-kimutatási szokásaival foglalkozik.  A főhősnek, az egyes szám első személyű elbeszélő igencsak kínos élethelyzetbe kerül. Egy nemzetközi konferenciára általában mindenki magával viszi élete párját- ebben amúgy a Szerző téved-így aztán a szingli hölgynek is kell egy társ. A bátyja, aki a cég vezetője, kirendeli mellé a cég közismerten legvadabb, legöntörvényűbb, legkülöncebb,ugyanakkor leginkább érzelemmentes munkatársát, bizonyos Wolfie Coxot. Aztán, ahogy az már csak lenni szokott, a fiatalember és a fiatal hölgy összejönnek, egy önfeledt éjszakán szexre is sor kerül. Ám a történet fordulatokkal é meglepetésekkel van teletűzdelve. Nem lehetünk

 Mi a közös Ehnaton fáraóban,XIV. Lajos francia királyban és Bill Gatesben?Hát,csak annyi,hogy elképesztően gazdagok (voltak).John Kampfner:Gazdagok című könyve áttekinti,hogy a történelem ismert és kevésbé ismert ,de dúsgazdag uralkodói,vállalkozói,miként szerezték,őrizték meg ,és örökítették tovább irdatlan vagyonukat.  Találkozunk e könyv lapjain Ehnatonnal,az ókori Egyiptom nagy vallási,társadalmi és politikai reformerével,aki nem tudott szervesen működő gazdaságot kiépíteni.Crassus viszont,az ókori Róma politikusa és hadvezére nagyon is értett az ingatlanspekulációhoz,a politikusok megvesztegetéséhez,a klientúraépítéshez. A hadviseléshez már nem annyira,ezért aztán a perzsák legyőzték őt,s legenda szerint forró aranyat öntöttek a szájába. Az arany volt a mindene Musza Manszának,a közepkori Mali Királyság uralkodójának. Miután irdatlan mennyiségű aranyát reprezentatív célokra költötte,nem maradt semmije,halála után birodalma széthullott. A szupergazdagság másik nagy korszaka a kora

 A világhírű brit író Fej vagy írás című könyve politikai thriller,de nem egy ponton jócskán átlépi a műfaj megszokott kereteit,ezáltal válik igazán értékes és felejthetetlen alkotássá. A történet a hidegháború idején kezdődik,a Szovjetunióban. Sztálin már régen halott,de a diktatúra szelleme tovább él. A Karpenko család férfitagjai rendkívül ambíciózusak,tehetségesek és szabadságvágyók. Ez a vesztük. Az idősebb Karpenko belekeveredik valamibe,a titkosszolgálat,a KGB pedig meggyilkoltatja. Az anyának és a kamaszfiúnak menekülnie kell. Fej vagy írás-alapon döntik el,hogy Angliát vagy Amerikát válasszák. Archer könyvének cselekménye ettől kezdve két szálon fut:megtudhatjuk,milyen élet várna a családra Angliában illetve az Egyesült Államokban. Angliában nyugodtabb,csendesebb,inkább a közszféra irányába mozgó pályát fut be az ifjabb Alekszandr,míg Amerikában inkább a vállalkozás,a nemzetközi kereskedelem világa várná tárt karokkal-és persze jó sok ellenséggel-a tehetséges orosz emigránsfiú

 Anna Seghers német írónő Tranzit című regénye az egyik legkülönlegesebb könyv,amit a második világháborúról valaha írtak. A Tranzit ugyanis nem a frontok,hanem a fronttá lett hátország életét mutatja be. Nem a harcról szól,hanem a várakozás harcáról.Minden történelem iránt érdeklődő szíves figyelmébe ajánljuk. A főhősünk,aki a történet elbeszélője is,Németországban született zsidó férfi. Megszökik szülőhazájából,harcol a spanyol polgárháborúban,majd ezután Franciaországban telepszik le. A háború kezdetén azonban a francia hatóságok,mint megbízhatatlan elemet,internálják. 1940-ben a németek megtámadják Franciaországot. Hősünk erre a hírre megszökik az internálótáborból. Előbb Párizsba megy. Ott egy fogadóban álnéven bujkál. Rátalál egy számára ismeretlen,de jó politikai kapcsolatokkal rendelkező író kéziratára. Az író állítólag meghalt. Hősünk felveszi az író személyazonosságát,Bordeuax-ba utazik. Itt megpróbál feljutni egy Amerikába induló hajóra. Hogy felszállhasson,tranzitra jogosít

 Ed McBain kitűnő könyve,a Lidércnyomás, a téli New York sajátos világába vezeti el az Olvasót. A krimi főhőse Carella detektív,akinek ezúttal egy nagyon szokatlan bűnügyet kell megoldania. Jimmy R. Harris vak,és abból él,hogy New York utcáin koldul. Mégsem szegény,az egykori katonának 25 000 dolláros életbiztosítása van. Egy novemberi napon egy ismeretlen hátulról odalép hozzá, és egy késsel elvágja a torkát. Carella vállalja a feladatot,hogy értesíti a feleségét,aki szintén vak. Isabel Harris semmi olyat nem tud mondani,amivel előrelendíthetné a nyomozást.  Aznap éjfélkor egy magát rendőrnek mondó férfi csenget Isabel ajtaján. A gyanútlan hölgy beengedi a férfit,aki ezután összeveri. Tudni akarja valamiről,hogy hol van. Hogy Jimmy hová dugta. Isabel nem tud semmit,a tettes felfordítja a lakást,majd végez a nővel.  Carella megtudja,hogy Jimmy  a vietnami háborúban vesztette el szeme világát. Felkeresi a kórházat,ahol Jimmy lábadozott. Kiderül,hogy a férfinak nagyon súlyos,visszatérő l

 Erle Stanley Gardner könyvének főhőse Perry Mason, a dörzsölt ügyvéd, akinek bravúros bírósági történeteit bűnözők generációi olvasták már.  Az alázatos zsaroló esete Mr.Bedford kellemetlen kalandjával indul. Megjelenik egy alázatos modorú, de roppant kellemetlen figura az irodájában, és közli, hogy titkokat tud Mrs. Bedford múltjából. A gazdag üzletember nagyon szereti a feleségét, ezért úgy dönt, fizet, különösen, amikor a zsaroló rendőrségi felvételekkel igazolja állításait. Húszezer dollárt kell kivennie a bankból, utazási csekkekben.  A fizetés úgy zajlik, hogy Bedfordot elkíséri egy szőke nő, és együtt választanak egy motelt. Külön szobát bérelnek, de természetesen együtt vannak. A nő megpróbálja elcsábítani a gazdag üzletembert, de ő ellenáll. Ezután sokáig várnak. Mr.Bedford és a szőke nő isznak egy-egy pohárral. Elalszanak. Mire Bedford felébred, a zakója mellére van tűzve egy felirat, miszerint: most már elmehet. A szomszéd szobában azonban ott fekszik a zsaroló vérbe fagyot

 A 20.század közepén az USA templomai elkezdtek kiürülüni. A hívőket egyre kevésbé érdekelte a prédikáció. A homiletika nagy alakjai előtt nyilvánvalóvá vált, hogy meg kell újítani az amerikai protestáns prédikálást. Koppándi Botond Péter teológiatanár könyve róluk, a nagy megújítókról szól. Azokról a prédikátorokról, akik kollégáik erőteljes ellenszenvét legyűrve sürgették a hit takarójának eldobását, a hallgatóság bevonását a prédikációba, új formák bevezetését, és az evilági témákról, a mindennapi életről való szólást, persze, ütköztetve a fogyasztói társadalom világát a biblikus értékrenddel. Megszületett az új homiletika. Fred Craddock az induktív megközelítést javasolta, egyesből az általánosba érkezünk. A textusnak többféle értelmezése lehet, mert minden hallgató másképp értelmezi. Eugene Lowry, aki maga is kiváló jazz-zongorista volt, a prédikálást művészetnek tekintette. David Butrrick a retorikus elemek visszahozását sürgette, valamint a mozzanatokra épített prédikációstruktú

 Zilahy Lajos a két világháború közötti időszak egyik legsikeresebb magyar írója, mondhatnánk: bestseller-szerzője volt. A lélek kialszik című könyve nem ért el akkora eladási példányszámokat, mint pl. a Halálos tavasz, de sok irodalombúvár szerint Zilahy legmaradandóbb értékű könyve ez. Önéletrajzi jellegű lélekrajz, mindemellett izgalmas regény. A cselekmény lényege a következő: a Zilahy családban meghal az apa, a család elveszíti üzleti kapcsolatait, és hamarosan csődbe megy. Az író, a fiatal Zilahy, Pestre jön, joghallgató lesz, el is végzi az egyetemet, de állást nem talál, kénytelen fizikai munkát vállalni. Mindeközben otthon is áll a bál, Rózsa, az ifjú lány, egyfajta se veled-se nélküled kapcsolatban él egy vasutassal- végül később összeházasodnak. Az ifjú jogász pedig elhatározza, Amerikába megy. Anyja nem helyesli elhatározását, de végül ( úgysem tud mást tenni) beleegyezik. Az ifjú jogász a hajón megismerkedik egy kisstílű szélhámossal, aki azonban segíti őt a túlélésben. A

Alcím: Az új szuperhatalom kihívása Amerika és a világ számára. Azt, hogy Kína gazdasági és katonai szuperhatalom lett, ma már senkinek nem kell magyarázni. De azt, hogy milyen összetevői vannak ennek a szuperhatalmiságnak, illetve hogyan élik meg országuk dinamikus fejlődését a kíínai emberek, arról már kevesebbet tudunk. Ted c. Fishman: Kína Zrt. című könyve ebben igazít el bennünket, európai Olvasók számára teljesen új világot tárva fel. Tényleg a konfuciánus hagyomány az ideológiai mozgatója a növekedésnek? Miért lett Sanghaj a világ legdinamikusabban fejlődő városa? Miért örül munkájának a zokniüzemben dolgozó varrónő, mikor olyan keveset keres? Hogyan kerültek az ősellenségként kezelt Tajvan üzletemberei a kínai gazdaságba? Hogyan élik meg a kínai átlagemberek a világraszóló környezetszennyezést, szmogot- egyáltalán: tényleg olyan rendszeres ott az ilyesmi, ahogyan ezt a média bemutatja? Meddig lehet tartani a töretlen gazdasági növekedést- és mi a véleménye erről az utca embe

Kissé közhelyes a cím? Ebben az esetben nem az. Az a szeretet, amit Mahesh Chavda evangelizációs összejövetelein az emberek felé közvetít, nos, hát az valóban képes a csodákra. Mozgássérültek meggyógyultak, kiugranak a tolószékből és körbe-körbe rohangálnak; vakok látnak, előbb csak körvonalakat, aztán már pontokat is; leprában szenvedők sebei gyógyulnak be, emberek szabadultak bűnöktől, évtizedek óta bennük élő démonoktól. S  hogy ki ne felejtsük: halottak feltámadnak ( orvosi dokumentum igazolta hogy halott). E sorok írója, mivel hisz az ilyesmiben, pünkösdi- karizmatikus hívő, igazán már nem is csodálkozik. A szeretet csodákra képes című könyv összefoglalja Mahesh Chavda szolgálatát és életét, az előkelő hindu családi háttértől az amerikai nyomorgásig, az ott megesett csodákig, és végül a sok tízezer embert megmozgató összejövetelekig. Chavda nem egyenes úton jutott el odáig, hogy a világ egyik legnépesebb keresztény misszióját vezesse: szülőhazájában ,Kenyában,  meg kellett küz

Történelem, sci-fi, fantasy- mindez együtt megtalálható Harrison Fawcett mitűnő könyvében, a Katedrális sorozat I. kötetében. A Kr.u.23. század végén járunk, a világot - és benne Amerikát- egy technokrata cég-óriás uralja, gátlástalanul használva az embereket. Egy újságíró és egy, a rémülettől erős lány találkozik, s úgy döntenek: bár visszajöttek az ókorba, Nero császár korába, hogy mindenféle okkult szellemek ellen vagy épp azok mellett csatázzanak, nem lesznek többé engedelmes bábok. Önálló életet, teljes felnőtt életet akarnak élni.  Szabadon. A Katedrális remekül megírt, roppant élénk dialógusokkal dolgozó, mondanivalójában mélyen humánus könyv, mely minden sci-fi kedvelő könyvespolcának dísze lehet. Ez a könyv Kiadójának weboldala: deltavision.hu Delta Vision Kiadó, 2012.

A magyar nyelvben az orosz-szovjet Gorkij keresztneve inkább ksz-es formában terjedt el, de a Szikra 1950-ben megjelent könyve még Maximként hozza. Szóval, milyen is az igazi kultúra? Elsősorban: szovjet. Gorkij állandóan azt emlegette, hogy a kultúra igazi hordozója a munkásság, meg a dolgozó nép, meg ilyesmi, de valójában mindig a Szovjetuniót értette ezen kifejezések alatt. Gorkij tehát, bármilyen paradox módon hangozzék is, szovjet nacionalista volt. A Gorkij-féle kultúra erősen Amerika-ellenes. Amerika a nyers anyagiasság, az embertelenedés, az elidegenedés hazája. Az a vidék, ahol az East Side nyomornegyedeiben a gyerekek a kukákat túrják penészes zöldségek után. A milliomosok pedig annyira embertelenek, hogy legszívesebben ott helyben megölnék az összes dolgozót. Szóval, az Igazi kultúra című könyv nem más, mint Gorkij Nyugat-ellenes írásainak gyűjteménye. De miért gyűlölte Gorkij a Nyugatot? Hát talán azért, mert egy szállodába bejelentkezve a szeretője a saját nevét haszn

Dr. Völgyesi Ferencné: Újra itthon című könyve igazi antikvár ritkaság, aki hozzá akar jutni, az vagy vár, vagy valamelyik nagyobb egyetem könyvtárába beül, és elolvassa (pl. oszk.hu ). Völgyesi Ferencné a két világháború közötti időszak legnevesebb pszichiáterének volt a felesége, de nem elégedett meg a professzorfeleség-szereppel, maga is igen komoly értelmiségi munkát fejtett ki. Például ( 17 államot látogatott meg Amerikában és Európában) ellátogatott aaz 1939-40 ben, New Yorkban rendezett világkiállításra, és megírta ott szerzett benyomásait. Azért szeretem ezt a könyvet, mert Szerzője nem úgy testi fel a kérdést, hogy mi tetszett és mi nem. Szerző- mai kifejezéssel élve- a trendeket keresi. Feltűnik neki, hogy forradalom várható a közlekedésben, a kommunikációban, az öltözködésben. Nincs oda Amerikáért, nem bűvöli el és nem taszítja a sok csoda: egyszerűen azon gondolkodik, mi következik mindebből hazánk számára. Ha akkor, a világkiállítás idején, az európai politikai elit in