Könyvekről mindenkinek

 Jókai Mór nem kétkönyvű író. Azért illik ezt leszögezni, mert sokan csak a Kőszívű ember fiait és Az arany embert ismerik tőle ( vagy azt sem). Jókai több, mint száz regényt írt, ebből szinte mindegyik remekmű- csak sajnos, a magyar irodalmi köztudat (kánon) hajlamos erősen szelektálni. Ebben a könyvajánlóban Jókai egyik legkevésbé ismert ,ugyanakkor legmodernebb írói eszközöket felvonultató művét, a Gróf Benyovszky Móric életrajza....című kötetet ajánljuk szíves figyelmükbe. Rövid spoilert közlünk a műről, ezzel próbálván kedvet csinálni az olvasáshoz.  A bevezetésben, mely nagyon fontos része a regénynek, Jókai részletesen beszámol arról, milyen körülmények között is keletkezett ez a könyv. Nemrégiben ( mármint az 1870-es években) megjelent Benyovszkynak egy angol nyelvű életrajza, s Ráth Mór, a 19.század egyik legismertebb és legbefolyásosabb magyar könyvkiadója kitalálta, hogy írjon Jókai egy hiteles, magyar szempontú történelmi művet messzeföldön ismert hazánkfiáról.Miután az író

Volt egy rövid időszak, valamikor az 1930-as-1940-es években, amikor a kibontakozóban lévő magyar sci-fi irodalom  népszerűvé vált a nagyközönség, főleg a középiskolás-egyetemista korosztály körében. A fiatalok egyre inkább a technika-technológia bűvkörébe kerültek, és tucatszámra fogyasztották a legelképesztőbb orvosi, technikai megoldásokat felvető irodalmi alkotásokat. A Mumbull álnevű író a 4000 éves menyasszony című könyvében- mely először 1941-ben jelent meg- a sci-fi cselekményelemek keverednek az egyiptológiával!Könyvajánlónkban, ahogy azt már Kedves Látogatónk megszokhatták, rövid spoilerrel igyekszünk kedvet csinálni az olvasáshoz. A könyv ma már csak antikváriumokban vagy az Országos Széchényi Könyvtárban elérhető. Érdekes, izgalmas olvasmány.  Akkor lássuk a cselekmény rövid összefoglalóját! Phil és Tony amerikai testvérpár, együtt járják a világot. Phil, a gyengébb fizikumú, intelligensebb, de érzékenyebb fiatalember egyiptológiai kutatásokat folytat, a nem annyira intelli

 A könyv alcíme:A Római Birodalomtól a Jeruzsálemi Királyságig. A középkor új története Dan Jones brit történész könyvében arra vállalkozott, hogy a nagy birodalmak történetén keresztül mutatja be a középkor történetét. Hogy ez az interpretáció mennyire lett "új", arra csak azt tudom mondani:jómagam, történészként, számtalan olyan ténnyel, információval és mindenekelőtt új nézőponttal találkoztam a Birodalmak és trónok című könyvben, melyek az egyetemi tananyagban még nem szerepeltek. Az alábbi könyvajánlóban néhány észrevételt, afféle személyes reflexiót fogalmaznék meg a kiváló műről, hangsúlyozva, hogy felvetésekről, nem pedig véglegesen kikristályosodott álláspontokról van szó.  1. Szeretném megdicsérni és példaként állítani Dan Jones élénk stílusát. Ha valaki belekezd ebbe a könyvbe, tapasztalni fogja azt, hogy a mű szinte olvastatja magát. Nem lehet letenni, jómagam két " részletben" olvastam végig. Dan Jones komplex történelmet ír, tehát a politikacentrikus e

 Borvendég Zsuzsanna eredeti kutatásokon alapuló könyve a magyar történelem 1956 utáni időszakának, a Kádár-korszaknak, kevésbé ismert aspektusát világítja meg. Olyan eseményekről, történelmi folyamatokról szól ez a könyv, melyekről a kommunista rendszer egyszerű magyar ( és tegyük hozzá:kelet-európai) polgárának sejtelme sem lehetett. Ezek a dolgok a háttérben zajlottak, nem tudósított róluk a híradó, de még a Kossuth Rádió híreiből sem értesülhettünk mindarról, amiről az Impexek kora című könyvben só esik. Ezért is tartom nagyon szimpatikusnak, hogy a Szerző nem elsősorban történészeknek, hanem azoknak az embereknek ajánlja könyvét, akik a Kádár-korszakot megélték, átélték. Legalább utólag megtudjuk, mi mindent hallgatott el az akkori hatalom.  Ebben a könyvajánlóban egy személyes reflexiókon alapuló "kedvcsinálót" szeretnék közölni. Remélem, egyre több emberben támad fel a vágy, hogy megismerje a Kádár-kor igazi arculatát. Személyes történelem ez, bár a legtöbb magyar embe

 A kecskeméti születésű Kellerwessel Klaus első kötete éppen olyan, mint amilyennek egy fiatal, tehetséges Szerző első könyvének lennie kell: élvezetes, elgondolkodtató, olykor formabontó, szabadságszerető, értékeiért, véleményéért kiálló. Ha valaki kérdezi tőlem, kit javaslok a fiatal irodalmárok közül elolvasásra, Kellerwessel Klaus mindenképpen a TOP 3-ban szerepel. Számomra szelemi felfrissülést jelentett ez a könyv: ifjúság hangja, ráadásul túlzások nélkül. Néhány észrevételt szeretnék tenni a könyvvel kaocslatban- ezek szubjektív érzetek, megjegyzések, inkább a recenzens személyes élményeit próbálják visszatükrözni, semmint objektív könyvajánlót, pláne spoilert adni.  A világ tele van 77 fejű hercegekkel. Olyan hatalmasokkal, akiknek igazi legitimitásuk nincs: vagy elsők ( inkább másodikok, harmadidkok...) közül az egyenlőbbek, vagy más laternatíva híján kerülnek pozícióba. A világ jelenlegi hatalmasainak többsége nem tujda, honnan ered az ő hatalma, nem tudjam egbecsülni a hatal

 A magyar nép őstörténetének kutatásában nagyon rég óta jelen van az az irányzat, melynek képviselői a sumer-magyar rokonságot vallják. Erdélyi Istávn könyvében meggyőzően cáfolja ezeknek a kutatóknak az érveit. E rövid könyvajánlóban nincs módunk arra, hgy részletesen elismetéljük, mi a véleménye Erdélyinek Bobula Ida, Varga Zsigmond, Badinyi Jós Ferenc vagy éppen Götz László nézeteiről. Inkább öszefoglalnám azokat az ellenérveket, állításokazt, melyeket Erdélyi a "sumerológusokkal" kapcsolatban tesz,- és, amelyekkel, ne feledjük, közvetve alátámaszta a magyar nép és nyelv finnugor eredetének tudományos tézisét.  1. Erdélyi szerint a sumer-magyar elméletet valló kutók többsége nagyon járatlan a nyelvészetben, nem ismeri azokat a tudományos eljárásokat, mellyel a nyelvészek egy-egy szó, szintagma, vagy szókapcsolat eredetét vizsgálják. Amint azt állítja, a legtöbb ilyen kutatónak nincs nyelvészeti végzettsége. 2. Erdélyi szerint- ebben sokan egyetértenek vele- nem szabad a su

 Nemere István a 20.századi Európa egyik legsikeresebb bestseller-írója. Írt sci-fit (megválasztották Európa legjobb sci-fi írójának is),kalandregényt,thrillert,romantikus regényt-de komoly történelmi könyveket is publikált. A Démonok órája igen izgalmas politikai krimi. Az alábbi könyvajánlóban rövid,bevezető jellegű spoilert közlök,de nem veszem el a Kedves Olvasótól a szükséges és elégséges izgalmakat. A történet egy amerikai kisvárosban játszódik,valamikor a 20.század vége felé. Vilar magánnyonozói irodája nem most éli fénykorát,a detektívnek konkrétan egyetlen ügyfele sincs. Csak régi barátnője,Rina tart ki mellette,olykor eljátsza a titkárnő szerepét. Egy nyári délutánon azonban ügyfél jelentkezik. Egy vidéki sportszergyáros-középosztályhoz tartozó,irányításhoz szokott ember-fia eltűnt,méghozzá úgy,hogy kocogni indult,és nem tért haza. A történelem szakos egyetemista fiatalember eltűnéséről a rendőrség gyakorlatilag semmit nem derített ki,de az az igazság,nem is nagyon strapálták

 Csak emlékeztetőül, fiataloknak:A görög-perzsa háborúk részeként, Kr.e.480-ban, Xerxész perzsa király támadász intézett Hellász ellen. A döntő ütközetet a Themisztoklész vezette görögök nyerték, az Athénhoz közelei Szalamisznál vívott tengeri csatában.Ezzel megmentették Hellász földjét a perzsa támadásoktól, bár a háborúnak még korántsem volt vége.  Bélyácz Katalin: A salamisi csata emlékezete című könyve arról szól, hogyan lett a salamisi csata az európai történeti tudat része, mikét értékelték az egyes későbbi korok a csatát, hogyan viszonyulunk hozzá manapság. A Szerző teljes forrásanyaggal dolgozik- az első, amit megtanulunk ebből a könyvből az, hogy egykorú pezsa forrásanyag nem maradt fenn a csatáról, kizárólag görög nyelvű forrásokat ismerünk,antik és posztantik korból. A 25.oldalon részletesen ír Bélyácz Eszter a születőben lévő új diszciplináról, az emlékezettörétnetről. Szerinte a kutatástörténet maga is a recepció- és emlékezettörténet része- rcenzens szerint ez így is van

 Finnország történetéről az átlag magyar Olvasó szinte semmit nem tud. Gombos József jegyzete-tankönyve a mai napig hiánypótló műnek tekinthető. Nagyon okos, korrekt, adatgazdag, ugyanakkor jól olvasható könyvet tett le az asztalra a Szerző. Ebben a könyvajánlóban most nem spoilert közlünk, hanem a könyv néhány megállapításához, gondolatmenetéhez szólnánk hozzá, emelnénk azt ki, remélve, hogy ezzel felkeltjük az érdeklődést nemcsak Gombos József könyve, de Finnország története iránt is.  Nagyon jó dolognak tartom, hogy Paczolay Péter írt bevezetőt a könyvhöz, mely az államról szól. Ebben áttekinti az államfogalmat funkció és történeti változás szempontjából. Szót ejt relacionizmus és relativizmus különbségéről, megismerkedünk Luhmann és Kosseleck államelméleti munkásságával. Sokat megtudunk Cicero res publica fogalmáról, megtudjuk, mi a polis, a regnum, a civitas. Paczolay Péter rámutat: ahhoz, hogy az születő európai államok jellegét jobban lássuk,feltétlenül követnünk kell a latin st

 Az ausztrál újságíró, Keith Suter, könyve afféle bevezetés a színfalak mögé:hogyan alakultak ki, s miként alakulnak azok a folyamatok, melyek jelenlegi világunkat meghatározzák. Az 50 fontos kérdés a világról egyaránts szól érdeklődő és nyitott fiataloknak és tapasztalt, sokszor a mindentudás pózába helyezkedő felnőtteknek. Meglepetések várják azokat az Olvasókat, akik úgy vélik, hogy minden tudnak a világról. E könyvajánlóban nem spoilert közlök, inkább hozzászólnék, reflektálnék az egyes kérdésekre, talán így sokkal jobban rá tudunk fókuszálni a könyv tartalmára, és gondolkodunk, nyitott szemmel nézzük a világot.  1. Az első kérdés úgy hangzik, hány ország van a világon és létrejöhetnek-e újabb országok?Suter nagyon szépen ismerteti a 17.században kialakult vesztfáliai rendszert, a nemzetállamok 19.századi kialakulását, annyiban azért ellentmondanék neki, hogy véleményem szerint ez a folyamat-az államok kialakulása- a mai napig nem zárult le, a világ országainak többsége nemzetállam

 Mezei András ( 1930-2008) a huszadik századi magyar irodalom egyik legkülönlegesebb alakja. Azt szeretném, ha munkássága nem merülne feledésbe, időről időre ezért ajánljuk egy-egy könyvét, melyek többsége már csak antikváriumokban beszerezhető.  Az író álnevei a magyar történelmet írja le és értelmezi, egy gyerek majd egy fiatalember szemével, aki benne élt az események sodrában. Ez a történelem az írói alterego számára annyira feldolgozhatatlan és elviselhetetlen volt, hogy a gyermek ábrándozásba menekült. Végül aztán az ábárndok összefolytak a valósággal, szinte mesévé alakultak, így születtek meg ezek a történetek, melyeknek nincs címe- érzékelteti ezzel Mezei András a folytonosságot- van viszont mottója. Hogy tudjuk, mire számítsunk.  Az első történet még a Horthy-korszakban, azon belül is valamikor az 1930-as évek közepén játszódik. Az elbeszélő óvodáskorú gyerek, akinek családja bomlófélben van. Zenész apuka belemerül a kocsmázásba, minden pénzt eliszik, még a gyerek által jákék

 Ez a könyv a világhírű magyar filozófusról, Lakatos ( Lipschitz) Imréről szól. A szakma az egész világon ismeri őt, mint a matematikai-logikai gondolkodás egyik legnagyobb alakját. Alex Bandy: A Csokoládé-gyilkosság című könyve azonban feltárja ennek a különös embernek a valódi életét, mely tele van igazi, mélysötét tikokkal. Ebben a könyvajánlóban nem szeretnénk ítélkezni senki felett, erköcstelen történelmi korok kihozzák az emberekből a legrosszabbat. Csakhogy Lakatos Imre gazemberséei jóval túlmutatnak az átlagon, jóval messzebb mentek el, mint ami egy törvénytelen rendszerben való túléléshez szükséges.  1. 1944-et írunk, a második világháború legsötétebb éveiben vagyunk. A németek megszállták Magyarországot. Lakatos- akkor még Lipschitz- Imrének édesanyjával együtt be kellett vonulnia a gettóba. Lakatos édesanyját beküldte, ő maga viszont illegálisan bujkált. Semmit nem tett azért, hogy édesanyanyját is megmentse az iszonyattól, pedig lett volna rá lehetősége. 2. Lakatos már egés

 Ahhoz, hogy megértsük, mitől különleges ez a sportkönyv, vissza kell kicsit mennünk az időben, a hidegháború korába. Az 1980-as olimpiát a kapitalista országok egy része bojkottálta, erre válaszul a Szovjetunió at 1984-es Los Angeles-i olimpiát bojkottálta. Magyarország vezetése, élen Kádár Jánossal, sokáig vacillált azon, kövesse-e a szovjetek utasítását, maradjon-e távol az ország az olimpiától. Végül úgy döntött a vezetés, hogy Magyarország sem vesz részt az 1984-es nyári olimpián. Óriási volt a csódottság a szurkolók, a sportolók körében. A sportújságírük is csalódottak voltak.  A Népsport fiatal munkatársai úgy gondolták, ha már nem vagyunk ott az olimpián, legalább egy szép könyvvel emlékezzünk meg róla. A hatalom még ezt sem engedte, a Népsport köztiszteletben álló főszerkesztőjét, Varga Józsefet nyugdíjazták, több újságírót " hátrébb soroltak" a ranglétrán. A könyvet pedig bezúzták. Eltelt tíz év. Közbn 1988-1990 között politikai rendszerváltás zajlott Magyarországon

 Csaplár Vilmos:Edd meg a barátodat!című könyve egyszerre történelmi regény,családregény és fejlődésregény ( igen, a szó goethe-i értelmében). Egy magyar fiatalember felnőtté válását meséli el, és az 1940-es-60-as évek között játszódik, a huszadik századi magyar történlem egyik legmozgalmasabb időszakában. Csaplár Vilmos bemutatja, hogyan serdült fel és illeszkedett be egy generáció a Rákosi-féle kommunizmus, az 1956-os foradalom és szabadságharc, valamint a puhább, de kommunista Kádár-rendszer idején.  Ebben a könyvajánlóban arról szeretnék írni, miért is tetszett nekem ez a könyv, s miért javaslom elolvasásra minden történelmet és irodalmat szerető magyar embernek.  1. Példamutató az Edd meg a barátodat! történelemábrázolása.A történelmet alulnézetből, az egyszerű, városi kispolgár nézőpontjáből mutatja be a könyv, a nagypolitikai változások csak háttérként szolgálnak- de olyan háttérként, mely beleissza magát a mindennapokba, lehetetlen előle elfutni. A politikatörténeti vonatkozáso

 A múltban már sokan, köztük igazán nagy tudósok is, tettek kísérletet arra, hogy a jogtörténetet összekapcsolják a civilizációtörténettel. Ezek a próbálkozások hol jobban, hol gyengébben sikerültek. Jany János:A világ jogrendszerei.Civilizációelmélet és jogtudomány című könyve egy, a korábbiaktól teljesen elérő elméletet állít fel.A kitűnő és alapos,a legújabb idegennyelvű szakirodalom pnotos ismeretén alapuló könyv minden egyes gondolatára nem térnék ki. Történészként- és recenzensként- reflektálnék ennek a nagyszerű- és rendkívül adatgazdag- könyvnek néhány gondolatára.  1.Fernand Braudelt nem nevezném klasszikusan " civilizációelmélet"- alkotónak, legalábbis nem abban az értelemben, amilyenben pl. Arnold Toynbee az volt. Braudel nem egyes civilizációk általános vonásait írta le, hanem éppen fordítva: konkrét jelenségeket meglétét, konkrét történelmi problémák megoldási módozatait kereste egy vagy  több adott térségben, országban, civilizációban. Tehát pl. adott egy történ

 Az 1939-ben kötött Molotov-Ribbentrop- paktum a huszadik század történelmének egyik legtragikusabb eseménye, nagyban hozzájárult, hogy a második világháború ekkora pusztítást végezhetett Európában.Claudia Weber: A paktum: Hitler és Sztálin gyilkos szövetsége 1939-1941 című könyve feltárja ennek a szomorú eseménynek hátterét,megmutatja a mögöttes érdekeket,nagyon korrekt forráskritika alapján értékeli a folyamatokat, bemutatja a kor fontosabb történelmi szereplőit.  Megtudjuk, hogy az első világháború után, a weimari köztársaság demokratikus, de gazdaságilag ezer sebből vérző rendszerében, Némtország iparosodott gazdaságának szüksége volt a hatalmas potenciált rejtő, de zárt és titokzatos szovjet piacra. A rapallói szerződés lehetővé tette, hogy a németek befektetéseket eszközöljenek a Szovjetunióban. Amint Claudia Weber megállapítja:A Siemens cég óriási szerepet vállalt a Szovjetunió iparosításában. Az ideológia szempontokat háttérbe szorította a gyakorlati szükségletek kölcsönös előn

 A meglehetősen furcsa cím ellenére A hullaégető nem bűnügyi regény. Nagyon is igényes,mély gondolatokat megfogalmazó szépirodalom a neves cseh író tollából,mely egy tipikus cseh polgár,bizonyos Kopfrkingl úr sorsán keresztül enged bepillantást Kelet-Közép-Európa 20.századi,igencsak konfliktusos történelmébe. Spoiler gyanánt pillantsunk bele a regény első fejezeteinek történelmébe! 1.fejezet.A történet az 1930-as években játszódik,Prágában.Kopfrkingl úr és kedves neje,Lakmé,az állatkert ragadozó-pavilonja előtt nosztalgiázik.Tizennyolc évvel ezelőtt ugyanis itt,ezen a helyen,a leopárd ketrece előtt ismerkedett meg Kopfrkingl úr és Lakmé,kedves neje. Eltűnődnek azon,milyen gyorsan telik az idő,és hogy az a leopárd már bizonyára nem az a leopárd,ami akkor a ketrecből nézte a fiatal pár ismerkedését. Hősünk megígéri,hogy ezentúl több időt tölt majd családjával. Másnap leszerződteti a beteg májú Strauss urat-aki nem ért a zenéhez-hamvasztási előfizetőnek. Kopfkringl úr ugyanis temetkezési

 Ian Kershaw napjaink egyik legismertebb történésze, könyvein generációk ismerték meg a modern kori történelmet. Európa globális története című, monumentális munkája nem kevesebbre vállalkozik, minthogy megírja Európa 1950-2017. közötti történetét úgy,hogy egyszerre tekinti a belső folyamatokat és Európának a világban elfoglalt helyét. Nagyon nehéz vállalkozás ez, de alapvetően- azt gondolom- sikerült. Korrekt történelmet ad az olvasóközönségnek, ugyanakkor további gondolkodásra, kutatásra inspirál. Néhány részlet- vagy annak tűnő- kérdésben azonban hozzáfűznék néhány mondatot- mindannak a hatalmas munkának elismerésével, melyet Kershaw végzett.  1. Nagyon örülök annak, hogy Ian Kershaw az egyszerű emberek szemével is bemutatja a második világháború utáni nehéz éveket. Még hosszaban idéz is egy egyszerű brit háziasszony naplójából. De ha már " alulról" is szemügyre vette ezeket a nehéz, küzdelmes éveket, feltétlenül szólni kellett volna az egyszerű európai emberek legnagyobb

 Hihetetlenül izgalmas, komoly történelmi tudással megírt fantasy-regény A hitehagyott, amely a Sötét Mersant sorozat 1. kötete. Jól formált karakterek, egészen komoly akciók, mögötte pedig hitelesen formált karaktereke, lélektan. Recenzensnek ez az egyik edvenc könyve abből a műfajból, igazán szórakoztató, azoknak is ajánlom, akik szeretik a történelmet, de nem barátkoztak meg a fantasy műfajával. Kis, rövid, spoilert közlök, a könyvet pedig antikváriumokban, közkönyvtárakban lehet keresni.  A történet a virágzó középkorban,  vagy ahogy sokan hívják: a lovagkorban játszódik.A Dél-Franciaországban jelentős birtokokkal rendelkező Foix család egyik tagja, Gaston Foix, aragóniai grófnőt vesz feleségül. Csak utóbb derül ki, hogy a derék hölgy véralvadási zavarban szenved ( ezt hívták a korban " pireneusi vér"-nek), a legkisebb seb is életveszélyes lehet számára. Ez a betegség generációkon keresztül kísérti a Foix nemzetséget.Ráadásul az öreg Gaston, valami piszlicsáré becsületbel

 Wéber Attila elvállalta a jelenlegi magyarországi történetírás talán potenciálisan legnehezebb feladatát- és sikerrel megoldotta. Jól használható, objektív, a politikatörténet spektrumán túlmutató történeti elemzést, kiváló monográfiát írt a rendszerváltásról. Ajánlom ezt a könyvet minden történésznek, politológusnak, szociológusnak, és mindenféle "mókusnak", pl. egyetemi hallgatóknak is, akik foglalkoznak ezzel a korszakkal. Nagyon szeretágazó témájú könyv A rendszerváltás kora, éppen ezért a már megszokott spoilert most elhagynánk, inkább néhány rövid reflexiót fűznék ehhez a kitűnő tudományos teljesítményhez.  1. Az világos, hogy a magyarországi ( és a többi kelet-európai országbeli) rendszerváltás nem jöhetett volna létre, ha nincs a Szovjetunió politikai irányváltása az 1980-as évek közepén, a Mihail Gorbacsov nevével fémjelzett glaaznoszty és peresztrojka. Csakhogy az egésznek volt egy bizonytalanság-faktora: a kelet-európai államok vezetői és társadalma ( amely ekkori