Könyvekről mindenkinek

 Az oratórium-a legnépszerűbb internetes lexikon meghatározása szerint-olyan zenei mű, amely drámai hatású, de epikus kompozíciójú. Iancu Laura verseskötetét olvasva, mindkettőt éreztem:az epikus kompozíciót és a drámai hatást. Mert mi lehetne " drámaibb" annál, mint amikor valakinek a szerelemről az eredendő bűn ötlik eszébe. Vagy:mekkora érzelmek mozoghatnak ott, ahol a távollét miatt érzett lehangoltságot már csak így lehet kifejezni: "a bordám fáj/a távolságtól..."(Amikor innen nézlek). S micsoda utakat jár be az a költő, aki a szent ostyától a szabadságot adó szelekig jut el ( Este a faluban 2.). Tulajdonképpen ezt kéri tőlünk a keresztény vallás is:hogy Istenben legyünk szabadok. Csakhogy ez sokkal bonyolultabb, mintsem hinné az ember.  Amikor. Furcsa szava a magyar nyelvnek, egészen más, mint az akkor, akkoriban, mikor és társai. Nagyon pontos, tűhegyes. Egyetlen pontja az időnek. Iancu Laura megmutatja ennek a szónak az igazi erejét. Történeteket sűrít bele

 Silvano Merolle a hétköznapi válóságban soha nem is létezett- ugyanis írói álnévről beszélünk. A kis Umberto Mantelba 1906.szeptemberében született egy Fonatana Liri nevű olasz kisvárosban. Középosztálybéli család, az ifjú Umberto folytatva a hagyományokat, vegyészmérnök lesz. De az a bizonyos költői véna, az ott mocorog benne. A második világháború traumája aztán szépen felszínre hozza belőle a költőt, és 1946-ban megjelenik első verseskötete, a Liriche, szabad és pontos magyar fordításban: Versek. A költő pedig:Silvano Merolle. A vegyész-szakmában akkoriban nem nézték szívesen, ha valaki versekkel múlatja az időt.. Szó sincs arról, hogy egy ambíciózus, fiatal, merész, világmegváltó szándékú költő műveit olvasnánk ebben a vékonyka könyvben. Kifejezetten érett, higgadt verselés, valami furcsa, a mediterrán országok költőitől többnyire idegen középutasságra törekvés jellemzi a verseket. Édes, jóleső kiegyensúlyozottság, a remény, hogy a nagy történelmi megrázkódtatások után a világ vis

 Móricz Lili,a nagy magyar író,Móricz Zsigmond legkisebb lánya,komoly színészi pályafutást tudhatott magáénak. Persze,az alma nem esett messze a fájától,úgyhogy Lili kipróbálta magát a szépirodalom területén is. Nem is rosszul,tanú erre a Pasziánsz című könyv is,mely 1982-ben jelent meg a Rakéta Regénytár sorozatban,a Magvető Könyvkiadó kiadásában.A kötet műfaja,mint az írónő is jelzi,párbeszéd. Semmiképpen sem dráma. A befogadói élményt leginkább a rádiójáték (tudja vajon az ifjú nemzedék, hogy mi az?) hallgatásához tudnám hasonlítani. A Pasziánsz tehát lebontja az irodalmunkban,műfajok közé  emelt kerítéseket. Móricz Lili szabadon közlekedik műfajok,karakterek,idősíkok között,mindeközben remekül ábrázol jellemeket. A két főszereplő (lám,itt is a drámai műfaj elemzéséhez szükséges terminust alkalmazom...) Cili és Júlia,két középkorú,sok szenvedést megélt asszony,akik minden héten összejönnek,hogy Napóleon-pasziánszt játszanak. Kedves Látogatóink szíves engedelmével nem részletezem,hog

 Felsőőri Pyrker János László, vagy ahogy ő maga, német nyelven használta:Pyrker von Oberwart, 1772-ben született a Fejér megyei Nagylángon. Káprázatos egyházi karriert futott be:volt velencei pátriárka(!), aztán egri püspök. A magyar katolikus egyház legbelső krémjéhez tartozott, ebből adódóan politikailag konzervatív, Habsburg- párti ember volt.  Ám Istenhez való bensőséges viszonya és mélyen katolikus elkötelezettsége ellenére mindig volt benne valami, amit nevezhetünk szabadságvágynak, 19.századi romantikának, művész- lélekségnek. A természetben ő Isten művét látta, a Teremtés első könyvét, menedéket a rossz világ minden bajai elől. Az Alpok utáni vágyódás énekei ( Lieder der Schnsucht nach den Alpen) című verseskötete 1845-ben jelent meg.  Mit is jelent Pyrker számára az Alpok? Nemcsak a hegységet, a szó fizikai értelmében. Az Alpok Pyrkernél metaforikus, jelentéstöbbletet hordoz. Jelenti az elérhetetlen messzeséget. A természet szakrális megnyilatkozását. A romlatlan, civilizáció

 Hajdanában-danában a Népszava című baloldali lapnak volt egy kulturális melléklete,az volt a címe: Szép Szó.Nem téved az, aki bizonyos József Attila-i hatásokat vél felfedezni a kulturális melléklet címében. A Szép Szó éves terméséből minden évben kiadtak egy antológiát. Az 1973.év termését például 1974-ben, a Táncsics Könyvkiadó gondozásában.  Azért irigykedhetünk. Olyan alkotók nevével találkozunk a könyvben, mint Baranyi Ferenc, Bertha Bulcsu, Boda István,Cseres Tibor, Kolozsvári Grandpierre Emil, Gyurkovics Tibor, Nagy László, Orbán Ottó, Parancs János, Ratkó József, Szeberényi Lehel, Takács Gyula, Utassy József,Vathy Zsuzsa, és még sokan mások. Szóval, igencsak " márkás" nevek. Nincs arra módunk, ebben a rövid könyvajánlóban, hogy mindenki minden remekét részletesen elemezzük, inkább csak forgácsokat, fény-darabkákat röppentenénk fel az antológiából, hátha valakinek kedve támad utólag megvásárolni, vagy éppen könyvtárból kikölcsönözve elolvasni.  Kezdjük egy akkoriban r

 Kollár Árpád (sz.1980.) a kortárs magyar költészet egyik legjelesebb alakja. Versei egyéni hangúak, senki máshoz nem hasonlíthatók. Remekül játszik az Olvasó potenciálisan várható hangulatával, úgy formálja a befogadói élményt, hogy abból vagy humor, vagy tragikus kerekedik ki. Ebben a rövid könyvajánlóban nincs mód arra, hogy részletes, mondhatni:irodalmi elemzést adjunk a kötetről, inkább csak néhány költeményről szólnánk, hogy ezzel keltsük fel az érdeklődő Olvasó figyelmét. Az Ellenszonett ( a kötetben minden verscím kisbetűvel kezdődik, mi itt a magyar helyesírási konvencióknak megfelelően nagybetűvel kezdjük a címeket), szóval, az Ellenszonett, a költői pesszimizmus alaphelyzetéből indul: a költő úgy határoz, nem ír több szonettet. Aztán persze szonett lesz ebből is, hiszen  művet nem az alkotó formálja, inkább a mű formálja az alkotót, sokszor szándékai ellenére. Nagyon jó hangulatú, kicsit olyan " petőfisen hetvenkedő", elképesztően rokonszenves - ha lehet egy műről

 Billy Collins amerikai költő műveiből e címmel jelent meg válogatás, Kőrizs Imre kitűnő munkájának köszönhetően. Az a baj a költészettel- már indukálja is a provokatív választ: mi a baj? Nos, ezzel a költészettel semmi. Collins poétikája nagyon szép, és- ritka kivételként a kortársak között- az átlagolvasó számára is érthető. Ebben a könyvajánlóban néhány, a kötetben szereplő versről írjuk le gondolatainkat, átfogó elemzésre, irodalomkritikára nem vállalkozunk. A könyv nyitóverse a Bevezetés a költészetbe. Azok ellen az irodalmárok ellen, s az ellen az irodalomtudósi attitűd ellen szól, amely mindenáron a vers tudományosnak tűnő elemzésére törekszik, az esztétikai élményt teljes egészében lebecsüli. Amely megkínozni, és nem megérteni akarja a verset. Sajnos, ez a felszólalás a mai napig aktuális. Nagyon szép metafora kerekedett a vers és a vízisí összekapcsolásából.  Nagyon szép és szívemből szóló vers a Vigasz ( Consolation). Sok értelmezési rétege van: a turizmus gyakori felszínessé

 Miért nem tudunk szinte semmit a modern svájci irodalomról? Az átlagolvasónak legfeljebb csak Dürrenmatt neve rémlik. Pedig rajta kívül is rengeteg hatalmas alkotó és nem mellékesen, jó arc tevékenykedett a 20.századi svájci irodalomban.  Itt van pl. Urs Martin Strub (1910-2000). Eredeti foglalkozása pszichiáter, előkelőknek való klinika főorvosa is volt, de érdeklődése nem merült ki ennyiben. Ha már acélgyára van a családnak, gondolhatta, akkor azt lelkiismeretes vállalkozóként el is vezette, méghozzá sikeresen. Mindemellett verseket és prózát írt, és azt gondolom, ez utóbbi tevékenységet szerette legjobban. De ez csak alattomos gyanú... Signaturen, Klangfiguren:Gedichte ( magyarra fordítva kb.: Írásjelek, hangfigurák, versek) című kötete 1964-ben jelent meg. A " Hangfigurák" utalás Johann Strauss 251. keringőjére. A könyv alapkoncepciója a következő:a világ egy nagy, ám egybefüggő, sokismeretlenes hálózat. A költő feladata, hogy kiemelje ebből a hatalmas halmazból mindazt,

 Fáy Ferenc kanadai magyar költő Magamsirató című kötete 1967-ben jelent meg. Több,mint tíz év telt el a nagy történelmi élmény,az 1956-os forradalom és szabadságharc óta. A költő bölcsebbé,tapasztaltabbá vált emigrációjának kezdete óta. Magyarságról,történelemről,költészetről vallott felfogása mind mélyebbé,árnyaltabbá válik. Istennel való személyes kapcsolatát a korábbi kötetekhez viszonyítva teljesen másképpp fejezi ki. Míg a korábbi kötetekben lehetségesnek vélte az Istennel való személyes kapcsolat kialakítását,addig most úgy látja,az ember annyira gyenge,hogy legfeljebb harcolhat Isten ellen,de nem találhatja őt meg.(Együgyü ének Istenről;Isten;Külváros) Meglátja Bem Józsefben a szülőföldjétől távolszakadt katonát (A Bem szobornál),érzi az egyre fogyatkozó időt,melyben az ember csak Isten segítségével lehet ember (Negyvenöt év). A címadó versben (Magamsirató)az eddigi életét eluraló külső és belső,személyes és társadalmi törvényeket kívánja megváltoztatni,a szellem alkotásának,ön

 Alcím:A magyar politikai költészet klasszikusai. Petri Györggyel beszélget Kisbali László és Mink András. Különös könyv ez. Nagyon szeretem,amikor költők értelmezik más költők verseit. Petri György és beszélgetőtársai arra vállalkoztak,hogy beszélgetve elemzik újra a magyar költészet legnagyobb politikai verseit. Ezek az elemző-beszélgetések alkotják A szabadság hagyománya című könyv gerincét. Előtte azonban három kitűnő irodalmár,Keresztury Tibor,Nádasdy Ádám és Radnóti Sándor beszélgetnek Petri György közéleti költészetéről. A diskurzus végső summázata az lehet,hogy Petri költészetében igen nagy súlyt kap a politika,mégsem közelíthető meg az életmű ebből az irányból. Petri mindig is elutasította,hogy értelmiségi véleményvezér legyen. Ő elmondta a saját meglátását társadalmi,közéleti kérdésekről,de nem igyekezett ebben a témában tanítóvá válni. Nem gyűjtött követőket. A Petri által értelmezett versek-sőt,nyugodtan lehet az "újraértelmezett"szót használni-esetében,mintegy el

 Tudta-e,Kedves Látogatónk,hogy az a furcsa cselekvéssorozat,amit ma olvasásnak nevezünk,csak a 18.század végén alakult ki?A kultúra történelmének korábbi évszázadaiban az emberek másképpen olvastak. Nem halkan,magukban,hanem hangosan,sokszor közösségben. A költeményeket (ideértve például az ókori görög drámákat is,hiszen versben íródtak azok is!) pedig zenei kísérettel adták elő. (Ezt a szempontot iskolai irodalomoktatásunk gyakorlatilag teljesen figyelmen kívül hagyja).Dinnyés József,a Daltulajdonos,munkássága tehát sokévszázados hagyományt éleszt újjá. Versek,zenével előadva. A legnagyszerűbb költemények szövegét és kottáját pedig megtaláljuk a Dalaim könyvében.  A Dalaim könyve a magyar költészet csodálatos kincsestára. Istenes költészet,magyarságversek,szerelmi líra,tájleíró költemény,ars poetica-szinte nincs olyan,a magyar költészetben meghonosodott téma, mely ne szerepelne a Dalaim könyvében. A költők nagyrészt kortársaink:nem titkolt célja ennek a könyvnek,hogy megismertesse ol

Három kitűnő magyar költő,Tóth Árpád,Füst Milán és Szabó Lőrinc válogatott verseit olvashatjuk A vándor elindul című,kifejezetten oktatási célokat szolgáló kötetben.Miközben olvassuk ezeket a nagyszerű verseket,új és új arcukat ismerjük meg ezeknek a csodálatos poétáknak.  Tóth Árpádot példának okáért a sötétség,a pesszimizmus,az életről való lemondás,azaz a halál költőjeként szokták aposztrofálni. Azért neki is vannak olyan versei,melyek vidámságot,életörömöt árasztanak. Az Áprilisi capriccio például a természet beszédéről,kedvességéről,derűjéről szól. Ezzel a derűvel áll éles kontrasztban a tőzsdetippeken morfondírozó kövér uraság.Az Áprlis című vers pedig maga a hangzás,a gurgulázó nevetés,a tavaszi illat,a hangok cigánykereke. Kár,hogy ezt a különös hangulatú dalt oly kevés figyelemre méltatják az irodalomtörténészek. Szintén derűs hangulatú Tóth Árpád-vers a Rímes,furcsa játék. Igaz,ebben a költeményben a flóták,okarinák és hegedűk észvesztő zengését a magába zuhanás,a sírás,a sze

 Ágh István első kötete,a Szabad-e énekelni (sic!) 1965-ben jelent meg. Újszerűsége abban állt,hogy a könyvben szereplő versek nagy része formailag a népi kultúra jegyében fogant,Ágh Istvántól mégis távol áll és állt a népiség eszményítése,pláne miszticizálása. A költő éppenhogy a magyar falu,a magyar vidék hanyatlását,az urbánus életforma ellentmondásokkal övezett terjeszkedését mutatja be.  A Zsúfolt vonatok című versben az elhagyott anyák gyermekei,anyjuk csomagjával,robognak a város felé( talán önlétének meghatározását is elrejtette ebben a versben a költő). Az Emlék,álom című ál-tájleíró versben a tehenek eltűnnek a füstben. Az Utószó című versben a városról hazalátogató férfit penészes ablaktáblák,nyomorukat őrző buta ebek fogadják. A Temető című költeményben a temetőt elhagyja Isten,a maďárfészkekben pedig télen férgek laknak. A Gyógyító című panaszos önvallomásban pedig rozsdás szerszámokról,éhesen nyöszörgő disznókról,elkóborolt fiakról olvadhatunk. Sorolhatnánk a kötetből az

 Atyavilág,micsoda névsor!A teljesség igénye nélkül:Ágh István,Bella István,Csoóri Sándor,Hajnal Anna,Illyés Gyula,Juhász Ferenc,Nagy László,Rákos Sándor,Somlyó György,Weöres Sándor...Ebbe a válogatásba már egyáltalán bekerülni is óriási dolog volt. Egy ilyen könyvajánlóban nincs mód arra,hogy valamennyi remekművet kielemezzük. Önkényesen kiválasztottunk hát néhányat a remekművek közül,s egy-egy mondattal ajánljuk őket Látogatóink figyelmébe. Benjámin László:A költészet változásairól. Mindössze 4 sor,mégis nagyon sokat mond arról,miképpen látja egy alkotó az irodalmat. Benjámin a költészet témáinak,képeinek eliparosodása,el-technicizálódása ellen emel szót. Kert kontra művi tárgy... Csoóri Sándor:Számonkérés. Hiába őrzi meg gyökereit,az anyaföld ízét az ember,az öregedéssel,a világ változásainak követésével mégiscsak elveszti azt. Ez a vers egyébként ma,a 21.században is nagyon aktuális. Kalász László:Fáradtan mint. Az Isten képére teremtett ember olykor megfárad,fizikuma legyengül,gon

 Szécsi Ferenc a két világháború közti időszak ismert magyar költője volt. Nem tartozott sem a népies,sem az urbánus,sem a nyugatos körhöz. Szécsi Ferenc az olasz kultúra és nyelv szerelmese volt,rengeteg magyar költőt fordított le olasz nyelvre,köztük Petőfit is. Saját kötetei közül a harmadik,a  Hegedűszóló című aratta a legnagyobb sikert. A könyvet alkotója a világhírű hegedűművész,Paganini emlékének ajánlotta. A kötet verseire sajátos harmónia jellemző,melyet Szécsi Ferenc csak és kizárólag Itáliában lel fel. Az ég kék,a folyók és tengerek tiszták,az emberi érzelmek és gondolatok pedig megszületnek,kivirágoznak,aztán elenyésznek. Ember és természet harmóniában van,minden,ami negatív,ami diszharmonikus,az odébáll. Nagyon sok a szonettformában írt költemény. S hogy ez az álomvilág nem volt a szó hétköznapi értelmében igaz?Ez igaz. A Hegedűszóló 1925-ben jelent meg. Magyarország még nem heverte ki a trianoni sokkot. Kellett az embereknek a menekülés,egy kis lazítás abban a szomorú,kev

 Ágh István Elvarázsolt ének című könyve 2017-ben jelent meg először,a Nap Kiadó gondozásában. A kötet egészéről azt mondhatjuk,hogy rendkívül sokat foglalkozik az öregséggel,az elmúlással,a halállal. Teszi ezt azonban oly sokféle szögből és módon,hogy nekünk,akik még az élet vizében úszunk,ha már nem is lubickolva,szóvsl nekünk is hasznos és érdekes is lehet. A könyvben található verseket a Költő öt ciklusra osztotta. A Későn virrad című ciklus versei a halálról,elmúlásról,emlékezésről szólnak. Általában 6-10 strófából álló,páros rímelésű versek ezek. Az Elvált özvegység a szeretett kedvesre emlékezik,a különösen felkavaró Véglegessé vált a sorrend a család elhunytjait veszi számba. A Valóságos látszat egy mentőautó szirénázásából bontja ki a szituációt. Az Édentől keletre ciklus versei a köz ügyeivel foglalkoznak,úgy,hogy a történelmet,a politikát,a generációk közötti ellentéteket a személyes sors indigóján itatják át. A költemények formája itt már szabadabb,a sorok egészen hosszúak,

 Vörösmarty Mihálynak,modern költészetünk egyik 19.századi megalapozójának,a Populart Füzetek sorozatban jelentek meg válogatott versei. A Remény s emlékezet igazán reprezentatív válogatás a nagy költő műveiből. Formátumára való tekintettel mégis elsősorban diákoknak ajánljuk e gyűjteményt. Egy ilyen rövid könyvajánlóban nincs arra mód,hogy Vörösmarty sokoldalú,könyvtárnyi szakirodalmat "szülő"költészetét végigelemezzük. Inkább csak néhány verset emelnénk ki a dús termésből. A Gábor diák mindössze hat strófa,de valójában egész kis elbeszélő költemény,árad belőle a humor. A könyvei felett merengő diák elcsábít egy fiatal lányt,azt ígéri neki,elveszi,de hát jön a baba,és ez sok mindent megváltoztat...A szerelemhez című vers a szerelem iránti vágyat fogalmazza meg,érdemes megfigyelni a költő időkezelését,milyen finoman váltja egymást a múlt,jelen és jövő. Kevesen tudják,hogy Vörösmarty is írt Hymnus címmel verset. Ebben azt kívánja,hogy Magyarország újra váljék olyanná,mint az ő

 A Napvilág Ágh István hetedik kötete,s szakértő irodalmárok egyetértenek abban,hogy a lemondás,a pusztulás élménye határozza meg a könyv atmoszféráját. De mi lenne,ha megnéznénk a pohár másik felét, a teltet?Ha megvizsgálnánk,hogy a hanyatlás,belenyugvás pusztulás mellett mi az,ami megragadja,megfogja az Olvasót Ágh István verseiben? Nagyon megragad a költőnek a természettel való eleven kapcsolata. Ki tudja,hány állat-és növényfaj neve bukkan fel a versekben. Nyárfa,hiúz,rigó,pulikutya,veréb,cinke,valóságos állat-és növénykavalkád. Ez is a költői program része,az ember és a természet újra-egymásratalálása. Ágh István verseinek ritmizálása némileg eltér a magyar hagyományban megszokottól. A költemények általában rímesek,de a rímelés szabálytalan. A versszakon belül a sorok száma is eltér. A Múltam múltja c. versben így alakul a sorok száma:4-4-3-3-4-8. Ez a váltakozás,ez a látszat-egyenlőtlenség teremt dinamikát,ad lendületet a műnek. A Napvilág című verseskönyvnek kifejezetten rokonsz

Walt Whitman és Robert Browning között mindössze egyetlen hasonlóság akad:mindketten költők voltak, és mindkettőt őrültnek tartotta saját kora. Ennek ellenére olvasták a könyveiket- gondolom, úgy érezte a Tisztelt Olvasóközönség, hogy költőknél egy kis őrület nem veszélyes, sőt... Whitmant elsősorban szabadverseiről ismerjük. Azért tartom ezt igencsak felszínes megközelítésnek, mert a szabadvers, az pusztán forma. A lényeg a tartalom, a gondolat, az ívelő sorokban kirejlő szenvedély. Whitmannél mindhárom, de főleg a valóság iránti szenvedély igen erős. Az Ének magamról című, kisregény-terjedelmű, 52 verset foglal magában. Egyfajta költői enciklopédiája ez a kornak, a hitnek, a léleknek, a fejlődő Amerika lüktetésének. Whitman igen fontosnak tartja istenhitét. Hát, nem tudom, melyik keresztény egyház fogadná szívesen tagjai közé az amerikai költőt, merthogy az ő istenhite nem más mint panteizmus. A világ minden dolgában ott lüktet az élet, a költőnek, a whitmani szerepfelfogásban, ped

Mi,akik szeretjük a költészetet,sokszor gondoljuk azt,hogy József Attila már a "zsebünkben van". Hiszen ismerjük verseit,egyéb írásait,eszméit,sokat tudunk életéről,betegségéről. Ezt hisszük. Aztán kezünkbe kerül a költő testvérének,József Jolánnak életrajzi könyve,és rádöbbenünk,hogy amit eddig tudtunk,az semmi. Pusztán a felszín. Mert mit tudunk mi arról,milyen lehet,amikor egy kisgyermek napokon át nem eszik semmit. Mit érzünk abból a fájdalomból,amit Attila érzett akkor,amikor imádott anyja félholtra verte holmi ellopott bukták miatt? Hogyan tudnánk felfogni a sikerrel parosuló mellőzöttséget? Mulyen lehet az,amikor egy költőnek remek kötetei jekennek meg,mégis nyomorog,mert az újságok nem hozzák verseit? Milyen önbecsülése lehet egy huszonkilenc éves férfinak,akinek még nem volt rendes állása? Mi csak annyit tudunk,hogy Attila összetört. Üldözési mánia gyötörte,kényszerképzetei eluralták elméjét. Azt gondolta,hogy valaki hipnotizálja...Sem a szerelemben,sem az alkotá