Könyvekről mindenkinek

Kondor Vilmos műve nem pusztán krimi, hanem történelmi regény. A Bűnös Budapest elvezet bennünket egy réges régi világba, a huszadik század első felének Budapestjére. Autó még nagyon kevés van, akad viszont számtalan vendéglő, kávéház, mulató, köztük illegális is, ahol a veszedelmes baccarat nevű kártyajátékot űzik. Bepillanthatunk- bár nem ezen van ahangsúly- a kor politikai életébe is, megismerjük, hogy működött az 1930-as években, közvetlenül a második világháború kirobbanása előtt. Megismerjük a kor rendőrségi viszonyait, ellátogatunk sajtótájékoztatókra, s beszívhatjuk korabeli újságok szerkesztőségeinek nem mindig tiszta levegőjét. Mindemellett kapunk egy fantasztikusan jó krimit. Amelynek rövid cselekményét- pontosabban: annak elejét- felvázoljuk. Aztán irány a könyvesbolt vagy a könyvtár!  A történet sötét időkben kezdődik. 1939-ben Németország és a Szovjetunió ( az év augusztusában megkötött, általános európai döbbenetet okozó Molotov-Ribbentrop paktum alapján) megtámadta Leng

 A kiváló svéd krimiíró, Camilla Läckberg: Eltitkolt életek című bűnügyi regénye- azonkívül, hogy a cseekmény rendkívül feszült, izgalmas, fordulat és felismerés egymást követi, mint valami görög drámában, szolgál egy nagyon érdekes tanulsággal. Mégpedig azzal, hogy múlt és jelen nem elválasztható, az élet folytonosága nem törhető meg, a feledés nem törli el a történelmet. Az alábbi rövid könyvajánlóban egy rövid spoilert közlök erről a nagyon sok szálon futó cselekményről. A többi a Kedves Látogató dolga.  A történet Svédországban játszódik, egy kisvárosban, a 21.század elején. Erica, az írónő, egy napon talál egy ládát, benne füzetekkel. Kiderül, hogy az iskolás füzetek anyja második világháborús naplóját tartalmazzák- de csak 1944. végéig. Csakhogy mást is talál: egy német katonai kitüntetést. Mivel nem járatos a történelemben, az érmét elviszi egy szakértőhöz, bizonyos Erik Franelhez. Erica férje, Patrik, a nyomozó, most éppen gyesen van egyéves kislányukkal. Az, hogy az apa megy g

 A könyv alcíme:Ávós írók, funkcionárius szülők, íróvá vált gyerekei és művei Arday Géza:Kísért a múlt című könyvében arra tesz kísérletet, hogy néhány, a mai magyar irodalomban még mindig jelenlevő alkotó identitásválságait, történelmi traumáit és ezek feldolgozatlanságát elemezze. A kísérlet sikerült,meggyőző képet kaptunk arról a jelenségről, amely jóformán csak Magyarországra jellemző:a kommunista diktatúrában befutott, sikeres írók átmentették szellemi befolyásukat a rendszerváltás utáni időszakra. De mi lehet emögött?- erre a kérdésre keresi a választ ez könyv. E rövid könyvajánlóban néhány megjegyzést szeretnék fűzni Arday Géza kitűnő könyvéhez,a laikus Olvasó szemével.   1. Először is a legfontosabb: örülök, hogy ez a könyv megszületett, és örülök, hogy olvashattam. Nagyon sok új információt tudtam meg Nádas Péterről, Spiró Györgyről, Janikovszky Éváról, Forgách Andrásról, és a többiekről.   2. Milyen igaza volt Karinthy Cininek, amikor is a népi, az alulról jövő tehetségeket k

 Olyan időket élünk, amikor hamisság és igazság keveredik. Sokszor semmilyen támpontunk nincs ahoz, hogy eldöntsük, mi igaz és mi nem. Tudományos módszerekkel tálalva adnak el teljes blődségeket vagy részigazságokat, miközben nehezen tudjuk eldönteni, mi tudomány és mi nem az. Krekó Péter szociológus és Falyna Nóra nyelvész közösen szerkesztett könyve, a Satlatánok kora, valóban remek kapaszkodót nyújt ahhoz, hogy eldöntsük:mi áltudomány ls mi nem.  A bevezető tanulmányokból megtudjuk, mit is nevezünk tudománynak, mi a tudományos módszer lényege, mit jelent a falszifikálhatóság, miért a szkepticizmus a legjobb hozzállás a modern természettudomány eredményeihez, és mitől egészséges a szekpticizmus, pontosabban: meddig nevezhető egészségesnek a kételkedés. Képet kapunk, néhány konkrét esetből arra, hogyan segítette elő a kétely a tudomány fejlődését. Az első fejezetben, a Bevezetőben, látunk egy táblázatot, mely azt igazolja, hogy Magyarországon szerencsére még megmaradt a tudósokba, tud

 Kazuo Ishiguro a modern japán irodalom egyik legismertebb szerzője, 2017 irodalmi Nobel-díjasa. A dombok halvány képe című regényében- történetekbe ágyazva természetesen- az emberi érzések végtelen árnyalatát fedezi fel, mutatja be nekünk, Olvasóknak. Kazuo Ishiguro empátiája, humanizmusa példaként állítható a jövő irói generációi elé. De nemcsak emberi történetekkel, hanem téren-időn átívelő jelenségekkel, folyamatokkal találkozunk ebben a regényben.  Az alábbi könyvajánlóban közlünk egy rövid spoilert a könyvről. De különös nyomatékkal kell hangsúlyoznunk, hogy nem önmagában a történet a lényeg. Hanem az emberek, karakterek gesztusai, a tekintetek, a keleties maghajlások- és mindazok, amik megtörténhettek volna, de valami imatt elmaradtak.  A cselekmény igazából két történet elválaszthatatlan egybefonódásából akalul ki. Az első történet a második világháború után játszódik. Japán elveszítette a háborút,két atombombát is ledobtak területére. Nagaszaki, a második atomba célpontja, a h

 Paul Hawken könyve talán első a világon, mely komplex módon foglalja össze azt, mit is jelent a gyakran emlegetett " klímaváltozás" kifejezés, s mely életterülteken mit is lehetne tenni ellene. Teljes szemléletváltás, a profithajszolás mérséklése, szakmai szempontok figyelembevétele- ezek az alapok. De hogy ez mi mindennel jár, hogyan kellene ezeket véghezvinni, azt megtudhatjuk a Regeneráció.A klímakatasztrófa elkerülése társadalmunk és élővilágunk megújításával egy generáció alatt című és alcímű könyvből. Az alábbi könyvajánlóban néány érdekességre hívnám fel a leendő Olvasók figyelmét a könyv kapcsán.  A legfontosabb az, hogy Szerző nem tartja kilátástalannak, visszafordíthatatlannak a helyzetet. Szerinte lehetséges a megújulás, akár egy generáció alatt is. De ehhez- mint már említettük- teljes szemléletváltásra volna szükség. Hawken szerint, mivel a Föld 70 százalékát tengerek és óceánok alkotják, a megújulást a sós vizek regenerálása felől kell kezdeni. Az emberiség egy

 Jean-Luc Bannalec ( a név írói álnév, az igazit nem áruljuk el, hiszen a Szerzőnek sem ez a szándéka) Halál Bretagne-ban című könyve klasszikus krimi- egyúttal valami jóval több. Az Olvasó, miközben Dupin felügyelővel együtt Bretagne kiszámíthatatlan időjárású tájait járja, elgonodlkozik természetről, hagyományokról, pénzről és emberi kapcsolatokról. Az alábbi könyvajánlóban egyrövidke spoilert közlök erről a könyvről, aztán lehet menni a könyvesboltba, az antikváriumba vagy a könyvtárba, mert ezt a könyvet el kell olvasni.  Jöjjön hát egy rövid tartalmi összefoglaló! A történet Bretagne-ban, Franciaország egyik lgkülönlegesebb földrajzú és éghajlatú tartományában játszódik, valamikor a 21.században. Gyilkosság történik Pont Avenben, a szállodáiról és művésztelepéről ismert kisvárosban, ahol a 19.század folyamán Gauguin, Monet és sok más híres festő is megfordult. Az egyik legrégibb szálloda 91 éves tulajdonosát, Pierre-Louis Pannecet gyilkolják meg, mégpedig kegyetlenül, sok sérülést

 Li Kaj-Fu korábban olyan neves cégek felső vezetésében dolgozott, mint például a Microsoft, a Google. Jelenleg ő a Világgazdasági Fórum Mesterséges Intelligncia Tanácsának társelnöke. Csen Csiu-Fan kiváló sci-fi író, a Kínai Science Fiction Világszövetség elnöke. A tudós, a technológiai fejlesztő és az író kiváló összmunkája a Mesterséges Intelligencia 2041. Tíz vízió az ember és a technológia kapcsolatáról című könyv. Szerkezeti felépítése is különleges:egy sci-fi történet után- mely történet középpontjában természetesen a Mesterséges Intelligencia áll- következik az adott történethez kapcsolódó háttér-tudásanyag. Nagyon új szemléletű ez a kiváló könyv, kitágítja az Olvasó gondolkodásának határait. Néhány szubjektyv megjegyzést fűznék a könyvhöz, elsősorban arról, számomra milyen újdonságokkal szolgált a könyv, nekem, mint Olvasónak, milyen új élményeket, paradigmákat teremtett.  A Bevezetőből röviden képet kapunk a Mesterséges Intelligencia történetéből. Li Kaj-Fu négy fejlődési fáz

 Margaret Atwood a világ egyik legismertebb írója, gyakorlatilag minden neves nemzetközi irodalmi díjat elnyert már (a Nobelen kívül). Többszörös Man Booker-díjas, ezt nem sokan mondhatják el magukról. Mestere a költészetnek ,a regényírásnak, s most a Rendbomlás című kötetében a magyar Olvasó számára is bizonyítja: a novellának is. Ez a könyv kimagasló alkotás, mindenkinek ajánljuk, aki bármilyen módon és mértékben is, de szereti a nemes, komoly irodalmat. Ebben a könyvajánlóban most nem spoilert közlök, hanem egyszerűen elmondom erről a könyvről, Margaret Atwood kiváló alkotásáról, személyes benyomásaimat. Miért szép?- teszem fel a kérdést önmagamnak, mint az egykor híres-hírhedt esztétikai szöveggyűjtemény alkotói.  Íme, a válaszok!  1. A mai Olvasó számára, sajnos,nagyon aktuálissá vált a könyv címe- persze, nem ez a fajta aktualitás a legfontosabb egy irodalmi novellagyűjtemény esetében, de azért rátesz egy lapáttal az élményre. Ma, a 21.században, mindannyian a rendbomlás állapotá

 Sarah Pearse a modern krimiíró-generáció elképesztően tehetséges tagja. A magyar Olvasók előtt A szanatórium című könyve tette ismertté nevét. A pihenőhely némileg más műfaj, jobban hasonlít a klasszikus angol krimire, mindenesetre megvalósul benne mindaz, amit egy krim-thrillertől elvár az olvasóközönség: feszült, izgalmas, meglepetésekkel teli ( szó szerint az utolsó oldalig). Az alábbi rövid könyvajánlóban közlük egy rövid spilert a könyvről, de senki kedvét, senki izgalmát nem akarom elvenni, úgyhogy lesz, amit még ebből a rövid ismertőtőtl is kihagyok.  Anglia déli partjai mentén található Cary Island szigete. Egy menő építési vállalkozó elhatározza, hogy wellness- centrumot építtet itt, a LUMEN-t, ahol is középosztálybeli és annál feljebb levő angolk és külföldiek pihennetik ki a hétköznapok fáradalmait. Csakhogy a szigetnek félelmetes híre van: korábban iskola működött itt, s 2003-ban a gondnok meggyilkolt több gyermeket. Ráadásul a szigeten áll egy szikla, amely a halál kászás

Jóval több ez a könyv holmi kulisszák mögé pillantásnál. Egy egy tanító könyv.  Nádas Péter az elmúlt évtizedek alatt a magyar irodalom ikonikus alakjává nőtte ki magát, nevét szerte Európában ismerik. Károlyi Csaba egy teljes éven át interjúzott az íróval, a legkülönbözőbb témákról kérdezve őt. Ebből a könyvből nagyon sokat tanultam és fogok is tanulni. Ebben a könyvajánlóban arról írnék, mit is tanultam Nádas Pétertől. Ez persze nagyon szubjektív dolog, lehet, ha egy évvel korábban vagy később olvasom el a könyvet, mást tanulok. És az is igaz, hogy mindenkinek mást és mást mond egy ekkora terjedelmű és igen magas színvonalú tartalommal bíró szöveg.  Jöjjenek hát a számomra legfontosabbak! 1. A szabadság európai értelemben vett "érzése" (ami persze nem érzelem, nagyon is intellektuális termék,gondolat) összeegyeztethető a nemzeti problémák iránti érzékenységgel. Manapság is vannak, akik ezt a két gondolatrendszert megpróbálják szembe állítani, de nincs igazuk.  2. A rendszer

 Johann Hari könyve a huszonegyedik század embere számára lényeges, mint a só, mint a víz. Azt tanulhatjuk meg belőle, miért is nem tudnak koncentrálni a mai emberek- vagy csak a fiatalok nem tudnak? erről is szól a tönkretett figyelem című könyv. Legfontosabb a Szerző figyelmeztetése, vagy inkább vigasztalása: nem mi és nem a gyerekeink tehetnek arról, hogy nem tudnak úgy koncentrálni feladataikra, mint kellene. Több, a témával foglalkozó tudományos kutató és filozófus is megszólal a könyvben, akik elmondják: a figyelem destabilizálódása, elaprózódása nem az egyén hibája, hanem rendszerszintű probléma. Ha így folytatódik. mondja egyikük- az emberiség hamarosan képtelen lesz betölteni egyik legfontosabb feladatát: képtelen lesz kreatív módon tanulni, ezért képtelen lesz kreatív módon alkotni.  Szívszorító a könyv bevezető fejezete, melyből kiderül,hogy magának a Szerzőnek, Johann Harinak a családjában is volt figyelemzavarral kapcsolatos probléma. Nagyon megható, ahogy az apa próbál ha

Toby Hemenway könyvének alcíme:Megújító tervezés kis- és nagyvárosokban  Először a címet magyarázzuk meg, mivel hazánkban talán nem mindenki van tisztában a permakultúra jelentésével! Amint azt a könyv 14. oldalán olvashatjuk, a szó a permanent ( folyamatos) és az agriculture (mezőgazdaság) angol szavak összevonásából keletkezett. A szó ausztrál eredetű, Bill Mollison, a Tasmaniában felnőtt ökológus kutató használta először 1959-ben. Eleinte pusztán a megújuló,környezeti erőforrásokat védő, a tájidegen, drasztikus emberi beavatkozást mellőző mezőgazdaságot értették alatta, mára a szó jelentése kiszélesedett. Hemenway úgy definiálja a szót: " természetes rendszerekre alapozott döntéshozó eszközkészlet, mellyel megújuló megoldásokat lehet létrehozni bármilyen tervezési kihívásra". Kissé általánosan hangzik a definíció, de egyetlen pillanatra se féljünk: a könyv bőven megtölti ezt konkrét tartalommal.  A 15.oldalon például látjuk David Holmgren " permakultúrás virágának&quo

 Borbély Szilárd posztumusz verseskötete az antik mítoszok világát, nyelvi és kulturális keretébe ágyaz egy sajátos, csak a Kárpát-medence keleti felére jellemző népi-népies tematikát. Az antik világ és a 20.század világa békés-békétlen együttélésben találkozik. Nekünk, 21.századi Olvasóknak pedig mindegy, milyen messze megyünk vissza az időben,a mi kultúránk annyira speciális, hogy semmilyen régebbi kultúra alulnézeti megjelenítését (az "egyszerű ember", ugyebár...) nem tudja automatikusan magába fogadni. Meg kell értenünk az antikot, s meg kell értenünk a 20.század második felének kolhozosított falusi társadalmát.  A Bukolikatájban. Idyllek cím ironikus. A Szerző azt jelzi vele: íme, itt az a táj, ahol a történelem vigaszosabb időszakaiban pásztorkölteményeket írtak a költők, ma pedig már költők sincsenek, csak téeszelnökök meg agronómusok, akik még a keserves, véres-verejtékes munkáért sem hajlandók fizetni. Ez egy elszürkült, minden idealisztikus vonásától megfosztott par

 Aki az elmúlt évtizedekben megszokta Nádas Péter hihetetlenül mély, akér filozofikusnak is nevezhető prózáját, annak számára igazi, örömteli meglepetés lesz a Rémtörténetek stúlusa, története, mondanivalója. Nádas Péter megpróbálkozott valami olyasmivel, mit még sohase csinált- és a próbálkozás sikeresnek bizonyult. A Rémtörténetek az egyik legjobb Nádas-regény. Fiataloknak szól elsősorban az alábbi tanács:aki még nem találkozott az Európa-szerte ismert magyar író életművével,szerintem ezzel a regénnyel kezdje!  Adott egy kis falu, valahol Magyarország közepén, a Duna partján ( egy recenzens ezt a falut Kisoroszival azonosította, más recenzensek ezzel nem értenek egyet). Az események ideje valamikor az 1960-as-1970-es évek. A narrátor nem más, mint a falu nyelve, azaz a falu kollektív szelleme. Az egész történet egy nyári hosszú hétvége alatt játszódik.Elképesztő a forróság, de Teréz, és napszámosa, Róza, kimennek a szőlőbe buckát kapálni. Teréz a falu leginkább legnézett asszonyai kö

 Adott egy üres papír, és adott Szkárosi Endre. Míg legtöbb, konvencionális hozzáállású írónk máris a vízszintes sorok alkotásának lehetőségét kezdené tanulmányozni, addig Szkárosi Endre hosszasan tanulmányozza az üres papírt. És rájön, hogy a fehér objektum mennyi, eddig ki nem használt lehetőséget rajt magában. már ha képzőművészként ÉS íróként tekintünk rá. ( Amúgy a címben vétettem egy kicsikét, a "Véletlenül" szó át van húzva, csak ezt a mi rendszerünk nem engedi, vagy legalábbis nem jöttem rá, hogyan...). Szóval, mit is lehet tenni üres pappírral, hogy tevékenységünk eredménye mégiscsak vers IS legyen? Kettéoszthatjuk, .Fejtetőre állíthatjuk.Vagy még jobb: leírunk szavakat, aztán bizonyos betűket feketével besatírozunk. Amúgy ez az Olvasónak is nagyon jó, mert több érzékszervét mozgatja meg a vers.  És amúgy az efféle megoldások nem zárják ki, hogy a Szerző kifejtsen/elmondjon/ véleményezzen bizonyos dolgokat, sőt, még történeteket is lehet is mondani. Csak a lélek egy

 A könyv alcíme:A magyarországi írók és a hatalom viszonya a Rákosi- és a Kádár-korszakban Ha lenne ilyen díj vagy verseny, Beke Albert bízvást sikerrel pályázhatna a " Legszigorúbb magyar irodalomtörténész" címre.A behódolt velszi bárdok kora című könyvében kökeményen számon kéri az íróktól az erkölcsi tisztességet, azt, hogy mennyire " feküdtek" le vagy álltak ellen a diktatorikus kommunista hatalomnak. És nekem ezért ez a könyv nagyon tetszik.Bátor, és bátorságra sarkallja az Olvasót is.Hogy válogassa meg, kiket olvas. Ugyanakkor, mivel nekem nagyon tetszett a könyv, éppen ezért fűznék hozzá néhány, többnyire személyes élményből táplálkozó megjegyzést, reflexiót, szempontot, szóval:hozzáfűznivalót. (Kritikának nem nevezném, mint ahogy egyik könyv esetben sem a könyvkritikus vgy irodalmi kritikus szerepében lépek fel.) 1. Volt-e irodalmi életünk az 1945-1989 közötti időszakban? Beke Albert szerint nem. Én nem fogalmaznák ilyen erősen. A szakmai szempontok átitatód

 Klas Ekman könyve bűnügyi történet- látszólag.Annál ugyanis sokkal több:arra a kérdésre keresi a választ, hogyan reagálnak arra a saját életünkből is jól ismert kedves, kétköznapi emberek, hogy időnként bűnbe eshetnek, sőt, időnként bűncselekményeket is követhetnek el. Vajon őszintén beismernek mindent, vagy titkolózni kezdenek? Meddig mennek el abban a törekvésükben, hogy elleplezzék bűnös tetteiket? A Mire képesek? nagyon finom lélektani regény is. Az alábbi könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk erről a műről, és minden irodalomkedvelőnek ajánljuk olvasásra.  A történet bárhol, bármikor játszódhatna, de a 21.században, Svédországban játszódik. Anna önkormányzati dolgozó, hivatalnok, férjezett, kétgyermekes családanya. Házasságuk válságban van,Anna egyre kevésbé szereti a meglehetősen kényelmes és a felelősséget általában áthárító, amúgy levelező tagozaton pszichológusnak tanuló Magnust. Ám történik valami:az óvodás kisfiukról kiderül, hogy viselkedési zavarai vannak, hol sír, ho

 Lina Areklew: Hamu és korom című könyve skandináv krimi- egészen újszerű stílusban, megközelítésben. Sokkal elevenebb, életszerűbb, mint legtöbb kor- és műfajtársa.Azonkívül: lélektanilag is erősebb, jobban megalapozott. Egy rövid, reflexiókkal is tarkított spoiler talán alátámasztja az állításomat!  A történet Svédországban játszódik, napjainkban.Az amúgy középkorú és jóképű férfi,Fredrik Fröding súlyos traumákat hordoz. Gyermekkorában részese volt Európa legnagyobb komp-balesetének( történt 1979-ben), ahol több száz ember halt meg, köztük Fröding szülei és testvére, Niklas. Niklas öccsét ráadásul úgy vesztette el a férfi, hogy egy mentőcsónakban ültek, a pánikba esett kis Niklas pedig beesett a vízbe. Fredriket a továbbiakban nagyanyja nevelte, amíg agyvérzést kapott- az asszonyt unokája találta meg az ágyban, kihűlt testtel.  Ennyi családi tragédiával háta mögött nehezen ment a felnőtt életbe való beilleszkedés, de azért valahogy, úgy látszik, sikerült. Fredrik a stockholmi rendőrs

 Kampis György könyve elvileg egyetemi tankönyv, az ELTE Természettudományi Karának hallgatói számára íródott, de a Szerző egész attitűdje, a szöveg igényessége, a téma átfogó és érdekes volta arra predesztinálja ezt a könyvet, hogy minden tudománnyal foglalkozó ember könyvespolcán elfoglalja méltó helyét. Az alábbiakban saját, nem szakértő gondolataimat osztom meg a Kedves Látogatókkal- mert a Tudományfilozófia bizony, olyan könyv, ami gondolatokat hív elő az emberből.  1. Miért is érdekli az embereket a tudományfilozófia? egyrészt azért, mert nem tudják, mi az- a szó két tagját külön- külön ismerik, egyben a kettőt viszont nem. Viccen kívül:a tudományfilozófia igenis érdekli az embereket. Nem tudom, miért, de engem is érdekel. Bele akarunk látni, mit és hogyan dolgozik a tudós. 2. Érdekes kérdés: magukat a tudományos kutatókat érdekli-e a tudományfilozófia? Kampis György szerint csak annyiban, amennyiben a mindennapi gyakorlatban, a laborban, a könyvtárban, alkalmazható. Szerző a zen