Könyvekről mindenkinek

 A múlt század hetvenes éveiben jelent meg német nyelvterületen az a fajta lélektani próza, amely sokáig meghatározta a németirodalmat, s előfutára lett a később- kissé pontatlanul- posztmodernnek nevezett irányzatnak. Ennek a lélektani prózának kiváló nagymestre volt Christa Wolf, akinek Magyarországon legismertebb regénye a Ki volt Christa T.? A könyvet azoknak ajánljuk, akik szeretik a finom, lélektani árnyalatokkal teli/telített európai irodalmat.  Kétféle kiinduló értelmezése lehetséges a műnek: - Christa Wolf valójában Christa T., ezáltal a könyv voltaképpen lírai önéletrajz a Szerző fiatal koráról - A címszereplő valóban az, akinek a regényben az író mutatja, egy sok kétséggel teli, különleges lány, aki öngyilkos lesz, a Szerzőnek pedig emiatt életre szóló lelkiismeretfurdalása támad, ezt írja ki magából.  Egy olyan, a spoiler és az elemzés határán álló szöveget állítottam össze, amely mindkét értelmezésnek teret enged.  A történet a második világháború idején játszódik, egy ele

 Dominique Roulet könyve finom, franciás érzékkel megírt lélektani krimi. Az alibi halott a mai, kemény tónussal megrajzolt bűnügyi regények világában olyan, mint egy finom kis akvarell. De azért, a történet mélyén kemény erők dolgoznak, az Olvasó igencsak törheti fejét a gyilkosság(?) rejtélyén.  A történet egy kis francia faluban játszódik. Louis Cuno félárva, mozgáskorlátozott édesanyja neveli fel. Az apa halála után a falu három kiskirálya- a polgármester, a jegyző és az olykor igencsak agresszív viselkedést mutató hentes- fel akarjá vásárolni Cunoék házát, hogy aztán lebontsák, s modern társasházat építsenek rajta. Új lakást is felajánlanak Cunoéknak, amelyben a tolókocsival közlekedő édesanya nagyobb biztonsággal és rugalmassággal közlekedhet és élhet. Csakhogy az özvegy megmakacsola magát, semmi pénzért nem hajlandó elköltözni abból a házból, ahol a család ősei már generációk óta laktak. A befektető-hármas mindent megpróbál:még a kormány segítségét is kérik a kilakoltatáshoz, sz

Carl Gustav Jungnak ez a terjedelmileg rövid, tartalmában annál fontosabb írása először német nyelven jelent meg, Zürichben, 1931-ben, később aztán, több, mint húsz éven keresztül újra és újra kiadták, volt, hogy két részre osztva. A magyar Olvasó a Scolar Kiadó összkiadásának 10.kötetében találkozhat anyanyelvén ezzel a kitűnő, gondolatgazdag tanulmánnyal. Ebben a művében a neves pszichoógus arra keresi a választ, hogy összefüggésben van-e az emberi lélek a földdel,azaz: táj- és kultúrafüggő-e a lélek. Bevezetésképpen Jung magáról a lékekről beszél. Leszögezi:a lélek mindeenképpen több, mint a tudat, hiszen a tudattalan is hozzátartozik, a tudattalanba hulló dolgok továbbra is ott munkálnak az emberi személyiségben. A lámpa példáját hozza:egy éjszakai jelenetet megvilágít egy fényes lámpa. A megvilágtott részek a tudatba, a sötétben maradó részek a tudattalanba kerülnek.  Ezután az archetípusok jelenségét tárgyalja Jung. Szerinte létezik férfi és női archetípus, de ez minden egyes emb

 Julia Shaw német-kanadai pszichológus kutatási területe az emlékezet. Pontosabban:azt kutatja,hogyan és miért alakulnak ki az emberekben hamis emlékek-például arról,hogyan születtek,hogyan történt egy büncselekmény,hogyan talákkoztak híres emberekkel,stb. Emlékezeti illúziók című könyvében összefoglalja addigi kutatásainak eredményeit.  Megtudhatjuk,mi a szemantikus emlékezet és az epizodikus emlékezet,s hogy melyik hogyan torzul. Egyáltalán:arra az alapvető kérdésre is választ kapunk,jó-e az az embernek,ha pontosan vagy pontatlanul emlékszik. Milyen szinten manipulálható az emlékezet?-tesszük fel a kérdést-Tényleg lehetséges olyan emlékeket elültetni az ember elméjébe,melyeknek semmi valóságalapjuk nincs?Jómagam kissé borzongva olvastam a gyermekekkel végzett,"Tea Károly herceggel"című új-zélandi kísérletet,s elképedtem az eredményen:egy háromhetes manipuláció után a hatévesek 31,a tízévesek 10 százaléka hitte azt,hogy valóban teázott a brit trónörökössel. Ugyanez lehetsége

 Don J.Snyder kiváló regénye az emlékezésről szól. Arról,hogy ebben a pörgős,felszínes korban sem veszett ki belőlünk az igény aziránt,hogy emberként,lelki-szellemi lényként próbáljuk feldolgozni saját múltunkat,megtalálni helyünket a világban.  A történet kezdetén a narrátor,Terry,még csak nyolcéves. Édesapja a Maine állam tengerpartján fekvő nyaralókomplexum gondnoka. Munkamániás,de alapvetően jóindulatú,családját szerető ember. Egyszer,karácsony előtt utasítást kap,hogy tegye fogadóképessé a Derű háza nevű nyaralót,mert a tulajdonos Halworthék itt szeretnének karácsonyozni. Apja,életében először,magával viszi a kis Terryt,hogy lássa,milyen bonyolult is a gondnoki feladat egy ilyen hatalmas luxusnyaralóban. Amikor Halworthék megérkeznek,elégedettek a gondnok úr munkájával. Az apa,Charles,felajánlja Terrynek,hogy saját gyermekeivel együtt,őt is elviszi korcsolyázni. Megtörténik a baj:Mr.Halworth elgázol egy kismamát. Vállalja a felelősséget,börtönben is tölt egy kis időt. A tragédia u

A könyv alcíme:A kíváncsiság, az improvizáció, és az intuíció alkalmazása a munkában.  Nagyon sok magyar vezető és munkaválláló kénytelen azt tapasztalni, hogy a cégeknél sokat beszélnek a kreativitásról, ám amikor konkrétan kellene valami eredetit, valami kreatívat felmutatni, akkor egyből jön az óvatosság, az új innovációktól való idegenkedés. Ugyanez fordítva is igaz: a munkavállaló teleírja az önéletrajzát azzal, hogy ő milyen kreatív, aztán, amikor ténylegesen valami kreatívat kell művelni a cégnél, lefagy. Natalie Nixon könyvét azért ajánljuk minden menedzsernek, és mindenkinek, aki kreatívnak tartja magát, mert a Kreativitásugrás arról szól, hogyan lehet a személy kreativitását a gyakorlatba átültetni, hogyan tud egy kreatív vezető vagy munkavállaló hasznára lenni a cégnek, ugyanakkor flow-élményt is szerezni munkája során.  Nagyon szimpatikus számomra, hogy Natalie Nixon mindvégig hangsúlyozza a kreativitás demokratizálásának fontosságát. Tehát az ötletelés, a szellemi innováci

 Báró Malcomes Jeromosné a 19.századvégi Budapest szellemi életének jellegzetes alakja volt. Voltaképpen irodalmi szalont működtetett, ahol tehetséges- és sokszor kevésbé tehetséges- fiatal írók, köztük sok nő is, felolvashatta elkészült művét. Igazi úriaszony volt ő, a szó nemes értelmében. Rengeteget jótékonykodott, ő volt a magyar gyermekvédő egyesület első alelnöke, e témában nemzetközi kongresszus rendezésében vállalt aktív szerepet.  Irodalmi működésével nem alkotott jelentőset- legalábbis nem a mai fogalmaink szerint, rendszerint német és magyar nyelvű tárcákat írt- a korban ( a Mákvirágok című könyv 1892-ben jelent meg) viszont népszerű volt. Ennek a népszerűségnek két oka van: 1.Mivel remekül ismerte a gyermekek világát, gondolkodását, sikerült, talán először a magyar irodalomban, realistán ábrázolni a gyermeket, mint a felnőttektől különböző lényt. A patetikusan keresztény angyali idealizmustól- és az ebből eredő csöpögős giccstől- megfosztva, minden jó és rossz tulajdonságáv

 Az ADHD nem más, mint a pszichológusok által figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar néven ismert tünetegyüttes. Thomas E. Brown évtizedek óta foglalkozik az ezzel a betegséggel küzdő tizenévesek, egyetemisták gyógyításával. Megfeneklett tehetségek című könyvében 15 történetet ismertet, mind valós alapú, és sok tanulsággal szolgál mind a pszichológusok, mind a betegek és családtagjaik számára.  Megtudjuk, hogy az ADHD-s betegek jelentős része komoly tanulmányi problémákkal küszködik a főiskolán, pedig intellketuális képességeik nem egy esetben a lakosság felső 1 százalékába tartozó értelmiségi elitbe predesztinálnák őket. Sokat szenvednek:sokuk küzd tartós alvászavarral és ebből következő kialvatlansággal, ami jelentősen csökkenti egyetemi-főiskolai teljesítményüket. Brown doktor több paciensénél is megjelent egyfajta felelőtlen életvitel (pl.különböző függőségek, gyorshajtás),ám ezek a függőségek gyakran már a felmenőknél kimutathatók. Látjuk, hogy gyakran pont azokban a tantárgyakban e

 A könyv alcíme:Örökül kapott traumák és feldolgozásuk A mű szerzői:Dr. Balogh Klára, Dr. Bárdos Katalin, Békési Tímea, Dr. Hardy Júlia, Dr. Koltai Mária, Korbuly Ágnes, Tóth Borbála A pszichoanalízis művelői ( hívei?) már régóta foglalkoznak a generációkon átívelő személyiségbeli torzulások, traumák kérdésével. Már a 20.század elején, Freud, majd Jung is leírta, hogy vannak olyan pszichológiai jelenségek, melyek leginkább múltbéli eseményekkel magyarázhatók. A százd közepén aztán- és ebben óriási szerepe volt Szondi Lipótnak, Böszörményi- Nagy Ivánnak, Ábrahám Miklósnak, Török Máriának és sok más magyar kutatónak, művésznek, valósággal felvirágzott a transzgenerációs pszichoanalitikai módszer. A terápia során immár nemcsak a páciens élethelyzetét térképezték fel alaposan, hanem a szülők, nagyszülők, sők, dédszülők életét is. Nagyon sok mai magyar kutató is foglalkozik transzgenerációs terápiával- pontosabban szólva: érvényesíti terápiái során a transzgenerációs személetet is. Közülük

 Mark Haddon könyve tipikusan az a könyv,amit mindig,mindenhol,ifjúsági és felnőtt korosztály számára szívből ajánlhatunk. A kutya különös esete az éjszakában bűnügyi történet köntösébe bújtatott,pszichológiai-társadalmi dráma. A történet főhőse és egyben elbeszélője Christopher Boone,tizenöt éves fiú. Asperger-szindrómás,ami az autizmus egyik enyhébb válfaja. Nehezen,sőt egyáltalán nem ért az emberi érzelmek nyelvén,idegesíti a sárga szín,a tömeg,ha elmozdítják a szobájának bútorait,nyilvános helyeken gyakran földhöz vágja magát,ilyenkor kezelhetetlenné válik. Speciális iskolába jár,matematikából zseni,több százezres együtthatójú egyenleteket old meg,mert az megnyugtatja. Azt tervezi,hogy leteszi matekból az emelt szintű érettségit.Ebben édesapja mindvégig támogatja. Egy nap Christopher észreveszi,hogy meggyilkolták a szomszéd kutyáját,Wellingtont. A felnőttek számára az áldozat csak egy kutya volt,de a fiú számára az állat élete ugyanolyan élet,mint az emberé. Elhatározza,hogy magánn

 Bagdy Emőke pszichológiai könyve leginkább az ún. " önismereti könyvek" kategóriájába sorolható. Csakhogy Bagdy Emőke az Európában megszokotthoz viszonyítva teljesen másképp látja az önismeret lényegét, feladatát, célkitűzéseit- mint ahogy azt Utak önmagunkhoz című könyve is mutatja.  Bagdy Emőke szerint a boldogsághoz vezető út nem az önmegvalósításon, a mások rovására történő egyéni kibontakozáson keresztül vezet. Ellenkezőleg:az ember akkor ismerheti meg igazán önmagát, ha megismeri azt a társadalmat, amelyben él. Mások pszichológiájának megismerése elvezethet saját pszichénk megismeréséhez. Pszichoszociológiai viszonyaink nagyban meghatározzák önmagunkról alkotott képünket.  Az első fejezetek éppen ezért magáról a pszichológiáról szólnak. Megismerkedünk a behaviorizmus, a freudizmus, a kognitív pszichológia, a huminsztikus pszichológia, a pszichoszomatikus hálózat irányzataival, ezek történetiségével, megtudjuk, miért került válságba a pozitív pszichológia. A következő f

 Mindannyian emlékszünk dolgokra, és mindannyian felejtünk el dolgokat. Alan Baddeley könyve nemcsak azért hasznos, mert feltárja az emberi emlékezet mélyebb struktúráit, hanem azért is, mert ötleeketet ad mindazoknak, akik saját emlékezet-problémákkal küzdenek, vagy pl. olyan gazdasági ágazatban dolgoznak, ahol az emlékezetnek fontos szerepe van. Az emberi emlékezet című könyv nyelvezete azonban erősen szakmai, elsősorban psszichológusoknak készült.  Az első nehézség már az "emlékezet" szó definíciójánál felmerül. Baddeley szerint úgy közelíthetjük meg legjobban az emlékezet fogalmát, ha olyan betegeket vizsgálunk, akiknek emlékezete teljesen sérül vagy hiányos. Egy negyvenes éveiben járó televíziós műsorvezető példáján ismerhetjük meg az emlékezet ( s annak elvesztése, az amnézia), jelentőségét. Baddeley fiktív kísérletbe fog, emlékezetdobozt készít, majd felteszi a kérdést: mi volna a legfontosabb ,amit ebbe a dobozba beletenne. Melyek azok a kérdések, melyek az emberi eml

 A könyv alcíme:Mire képesek a közösségi hálózatok és hogyan alakítják sorsunkat? Aki csak a könyv címét olvassa el,azt gondolhatja, hogy itt egy újabb mű az internetről. Pedig a Christakis-Fowler szerzőpáros Kapcsolatok hálójában című könyve jóval nagyobb feladatra vállalkozott, mint az internet és a közösségi portálok elemzése: ők az emberi kapcsolatokat térképezik fel, egészében. Éppen ezért ez a nagyszerű könyv holisztikus szemléletű, sokmindenről szól. könyvajánlónkban ezekből csak néhány, recenzens szerint markáns gondolatot emelnénk ki, illetve kommentálnánk.  Jómagam, s szerintem vagyunk így sokan ezzel, nem ismertem a diadikus és a hiperdiadikus terjedés fogalmait. A diadikus terjedés az, amikor az én érzelmeim hatással vannak barátaimra, munkatársaimra, közvetlen ismerősemire. A hiperdiadikus terjedsé az, amikor az én érzelmeim hatással vannak nemcsak barátaimra, de az ő barátaira is. A jó közösségimédia-kampányok erre a hiperdiadikus terjedésre alapoznak. De az offline világ

 John Fowles:A lepkegyűjtő című könyve műfaját tekintve irodalmi szintű thriller. Nagyon nagy hatású mű,rengeteg kérdést "dob fel"az Olvasóban,s alaposan elgondolkodtatja a befogadót az emberi természet ellentmondásosságáról. Ferdinand (igazából még a neve sem biztos) egy kisvárosban él,nagynénjénél lakik,mivel édesanyja még kisgyerekkorában, eldobta őt. A városházán dolgozik, mint kishivatalnok.Hobbija a lepkegyűjtés. Rendkívül szorongó,gátlásos egyéniség,barátai nincsenek,kollégái gúnyolják. A nők messziről kerülik. Egy nap Ferdinand meglátja a modern,vagány,főiskolára járó Mirandát,és -szó szerint-őrülten beleszeret. Követi a lányt,fényképeket készít róla,mindenféle perverz ábrándokat sző. Aztán egy totónyereménynek köszönhetően meggazdagodik,vásárol egy régi angol vidéki kúriát,s ha már így a kezére játszott szerencse, elhatározza:elrabolja a lányt. A rablás sikerül. Ferdinand és Miranda közt igen különös viszony alakul ki. Ferdinand szeretné,ha Miranda legalább barátként

 Schuster Barbara könyvét ajánljuk nemcsak gerincferdülésben szenvedőknek, de orvostanhallgatóknak és pszichológusoknak is. A gerincferdülés ugyanis- és ez a könyv legfőbb tanulsága- összetett orvosi és emberi probléma. Keveset beszélünk róla, aminek legfőbb oka a szégyenérzet és félelem. Illetve a remény, hogy egyszer majd elmúlik.. A Gerincferdülés és ami mögötte van című könyv minden, a témához kapcsolódó kérdésre választ ad. Megtudhatjuk, milyen fajtái vannak a gerincferdülésnek, mi a különbség a kamaszkori hanyag tartás, a Scheuermann-kór és az idiopathias scoliosis között. Megismerhetjük a gerincferdülés konzervatív kezeléseit, az újabb háromdimenziós gyógytornát, megtudhatjuk a műtétek várható kockázatait, egyáltalán azt, hogy mikor van szükség műtétre. Szerző részletesen tájékoztatja Olvasóit a korzett nevű eszközről, mik a viselésének előnyei, hátrányai, joga van-e a betegnek visszautasítani a korzettet. Ami számomra mű a legnagyobb értéke, az igazából a második része,  a 106.

 Robin Cookot elsősorban izgalmas orvos-krimijeiről ismerjük, e témában talán még mindig a világ vezető írója. A gyötrelem éve című könyv azonban teljesen más. Cook azt írja meg, milyen érzés volt az amerikai közegészségügyben gyakornoknak lenni. Egy év tanulás, éles körülmények között. Ha azt gondoljunk, hogy Szerző ódákat zeng az amerikai egészségügyről, akkor tévedünk. Cook nagyon is kritikus, elképesztően őszinte. Valószínűleg a kórházi sorozatok kitartó nézői nem fogják szeretni ezért. Milyen problémákat is lát Robin Cook kora amerikai egészségügyével kapcsolatban? -A rendszer olykor felfalja az egyént, bürokratikus az ellátási rendszer - A gyakornokok túlterheltek, alig alszanak, olyan feladatokat is végre kell hajtaniuk, melyeket egy felkészült nővér is meg tudna oldani. - A betegek főleg az alsóbb társadalmi rétegekből kerülnek ki, a gazdagabbak megengedhetik maguknak a magán-egészségügyi ellátást - Orvosok ( különösen a sebészek) fölényeskedése a gyakornokokkal. - A kórházak s

 Irvin D. Yalom amerikai pszichoterapeuta könyve egy nagyon ritkán érintett, mégis, az egész emberi létre vonatkozó súlyos kérdést tárgyal:a halált. A Szemben a Nappal című könyv arról szól, hogyan lehet legyőzni a halálszorongást a pszichoterápia eszközével. Yalom a pszichoterapeuták azon csoportjához tartozik, akik az úgynevezett egzisztenciális pszichoterápiát művelik. Könyvében az általános megállapításokat mindig konkrét esetleírásokkal támasztja alá.  Találkozunk e könyv lapjain ügyvéddel, aki megunta szakmáját, már tárgyalni sem képes az ügyfelekkel, mert úgy érzi, nem élt eleget, s méltatlan nőre ( drogfüggőre) pazarolta szeretetét. Megismerkedünk a verseket író, és gyönyörű képeket festő építési vállalkozóval, akinek csak arra volt szüksége, hogy a terapeuta megértesse vele: tehetségét Istentől kapta. Elgondolkodhatunk, vajon miért tartja ellenségnek a terapeutát egy rengeteg testi betegséggel kínlódó nyugdíjas angoltanárnő. Beleélhetjük magunkat annak a könyvelőnek a helyzeté

 A könyv alcíme:A gazdasági vállalkozások eredete és az evolúció logikája. Mérő László, a nemzetközileg ismert pszichológus, matematikus,közgazdász- ja, és nem mellékesen:informatikai vállalkozó- Az élő pénz c. könyvében felállított egy új közgazdasági elméletet a kapitalizmusról. Az elmélet nagyon röviden összefoglalva így hangzik: mint ahogy az élővilágban a darwini evolúció és a genetika határozza meg a szabályokat, úgy a kapitalizmus alapja, a tőke is olyan, mint egy gén: élőlényeket, azaz vállalkozásokat teremt önmagából.  Az élő pénz c. könyv meggyőzően bizonyítja ezt az első olvasásra bizonyára sokunk számára furcsának ható elméletet. Ez a bizonyítás azonban igencsak nagyívű, gyakorlatilag a kapitalizmus teljes közgazdaságtanát érinti. Megismerkedünk olyan fogalmakkal, mint pénz és tőke ( ezek különbségeivel, ha igazán precíz akarok lenni), megtudjuk, mi ka különbség a kereslet és a keresett mennyiség, valamint a kínálat és a kínálati mennyiség között- na, ezen dobtam egy hátast

 Ted Chiang kínai származású amerikai író, a sci-fi-novellisztika 21.századi megújítója. Érkezés és más novellák című könyvében nyolc új novellát közöl- magyar terminológia szerint inkább elbeszélések ezek, de nem a műfaj megnevezésén kell vitatkoznunk, mert ezek a történetek elképesztően jók. Új paradigmákat adnak az emberi gondolkodásnak, rávezetik az Olvasót, hogy azt a történetet, melyet már régről ismert, más szemszögből is gondolja át.  Vegyük példának okáért a Bábel tornya c. novellát! Belegondoltunk már abba, milyen lehetett a Bábel tornyát építő munkások helyzete? Mert Chiang belegondolt. A mű főhőse egy bányász, aki azért jött, hogy áttörje a Mennybolt falát. Ahogy megy felfelé a már majdnem kész toronyban, látja, hogyan élnek a munkások és családjaik. Legtöbbjük már évtizedek óta a tornyon dolgozik, gyermekei itt nőttek fel, ők már vissza sem tudnának térni a Földre. A munkásnak folytonos lelkiismeret-furdalása van: szabad ilyet tenni? Szabad a mennyeket ostromolni? Aztán, m

Avagy:egy könyv,és ami mögötte van. Lecke a 20.század történelméről. A jómódú családból származó Pálóczi-Horváth György (1908-1973) ifjúkorában igazi sztár-újságíró volt. Előbb a Pesti Naplónak dolgozott,aztán különböző amerikai lapokat tudósított európai eseményekről. Ez abban az időben nem mindennapi karriernek számított. Sok pénz,jó kapcsolatok,rajongó nők...Ugyan ki sejtette erről a mindig jólöltözött,a történelem fősodrában úszó,miniszterelnökökkel(mások mellett Teleki Pállal) barátkozó fiatalemberről,hogy titokban-kommunista?Aktív párttag volt,azonkívül írogatott a párt lapjába is,persze név nélkül... Pálóczi-Horváth Györgyöt már ifjúkorától érdekelte a pszichoanalízis. Úgy amatőr szinten. A második világháború után,az ún.koalíciós időkben megnőtt az érdeklődés a lélektan,különösen a gyermeklélektan iránt. Nagyon sok árva,lelkileg sérült gyermek élt hazánkban.Csakhogy a kommunisták nem szerették a pszichológiát. Kivel írattak tehát egy Freud-ellenes művet?Természetesen Pálóczi-Ho