Könyvekről mindenkinek

 Szabó Magda:Csigaház című könyve irodalomtörténeti jelentőségű. Sokáig ugyanis úgy tudtuk, hogy az írónő első jelentős prózai műve az 1958-ben megjelent Freskó című regény. Aztán, miután Szabó Magda 2007-ben itthagyott bennünket, megkezdődött a hagyaték rendezése.A rendezés során pedig előkerült egy füzet,Csigaház felirattal. Szabó Magda 1944-ben írt regényét tartalmazta. Az írónő ekkor 26 éves volt. Azért érdemes elolvasni ezt a könyvet, mert: - irodalomtörténeti jelentőségű - emberábrázolása nagyon árnyalt, már előrevetíti a későbbi Szabó Magdát - maga az egész mű nagyon modern, lüktető.Szabó Magda jó látja korának társadalmi-politikai viszonyait. A Csigaház című regény Bécsben játszódik, az 1938-as Anschluss után. A Csigaház Bécs első toronyházának neve, tizenkét emeletes, liftes, a korban ezt már valóságos felhőkarcolónak tekintették. Ebben a házban futnak össze a cselekményszálak.  Kemenes Júlia fiatal lány, orvosprofesszor apjával és annak második feleségével lakik Pesten, egy v

 Talán sokan megkérdezhetjük:vajon miért írt Borbély Szilárd regényt Franz Kafkáról, az európai irodalom egyik legnagyobb alakjáról? Erre azt válaszolhatjuk:ha a történelem nagy alakjairól lehet életrajzot írni, akkor a világirodalom nagyjairól is lehet erősen pszichologizáló jellemregényt írni. Az a tény, hogy óriások vállán állunk, nem jelenti, hogy ne lehetne írni ezekről az óriásokról. A Kafka fia ( mely a Szerző életében nem jelent meg magyarul, kizárólag németül) olyan jellemrajz, mely a Kafka család férfitagjainak pszichológiáján keresztül kíván behatolni a nagy író szívébe és gondolataiba.  Érdekesen alakul a félénkség-határozottság ellentétpár a Kafka család sorsában. A nagypapa egy igazán félénk, könyveit bújó, kereskedelemben dilettáns, túl jó indulatú férfi, aki a az emelkedő beszerzési árak mellett sem hajlandó fogyasztói árat emelni bolztjában. Sőt, a rászorulóknak ingyen is ad. Az igencsak spirituális lelkületű férfiú mellett a feleség a határozott, az amazon-típus, való

 Csaplár Vilmos:Edd meg a barátodat!című könyve egyszerre történelmi regény,családregény és fejlődésregény ( igen, a szó goethe-i értelmében). Egy magyar fiatalember felnőtté válását meséli el, és az 1940-es-60-as évek között játszódik, a huszadik századi magyar történlem egyik legmozgalmasabb időszakában. Csaplár Vilmos bemutatja, hogyan serdült fel és illeszkedett be egy generáció a Rákosi-féle kommunizmus, az 1956-os foradalom és szabadságharc, valamint a puhább, de kommunista Kádár-rendszer idején.  Ebben a könyvajánlóban arról szeretnék írni, miért is tetszett nekem ez a könyv, s miért javaslom elolvasásra minden történelmet és irodalmat szerető magyar embernek.  1. Példamutató az Edd meg a barátodat! történelemábrázolása.A történelmet alulnézetből, az egyszerű, városi kispolgár nézőpontjáből mutatja be a könyv, a nagypolitikai változások csak háttérként szolgálnak- de olyan háttérként, mely beleissza magát a mindennapokba, lehetetlen előle elfutni. A politikatörténeti vonatkozáso

 Aki az elmúlt évtizedekben megszokta Nádas Péter hihetetlenül mély, akér filozofikusnak is nevezhető prózáját, annak számára igazi, örömteli meglepetés lesz a Rémtörténetek stúlusa, története, mondanivalója. Nádas Péter megpróbálkozott valami olyasmivel, mit még sohase csinált- és a próbálkozás sikeresnek bizonyult. A Rémtörténetek az egyik legjobb Nádas-regény. Fiataloknak szól elsősorban az alábbi tanács:aki még nem találkozott az Európa-szerte ismert magyar író életművével,szerintem ezzel a regénnyel kezdje!  Adott egy kis falu, valahol Magyarország közepén, a Duna partján ( egy recenzens ezt a falut Kisoroszival azonosította, más recenzensek ezzel nem értenek egyet). Az események ideje valamikor az 1960-as-1970-es évek. A narrátor nem más, mint a falu nyelve, azaz a falu kollektív szelleme. Az egész történet egy nyári hosszú hétvége alatt játszódik.Elképesztő a forróság, de Teréz, és napszámosa, Róza, kimennek a szőlőbe buckát kapálni. Teréz a falu leginkább legnézett asszonyai kö

 Raymond Queneau a 20.századi francia és európai iodalom egyik legagyobb alakja volt, művei máig ható érvénnyel bírnak. Irodalmi alkotásait mindig valamilyen zenei vagy képzőművészeti remekmű vagy eszme mentén rendezte, híve volt az ún. összművészetnek. Stílusgyakorlatok című, az európai és amerikai színázakban nagy sikerrel játszott darabját például egy Bach-fúga ihlette. Queneau tagja volt a művészeten túli valóság művészi megformálását célként kitűző Patafizikai Társasgának. Szóval, érdekes ember volt... Az élet vasárnapja című regénye szatíra az 1950-es évek francia társadalmáról. Telis-teli van szőve nehezen érthető utalásokkal, szójátékokkal, szóviccekkel és mindenféle humoros írói eszközzel. Bognár Róbertnek nem volt könnyű dolga, mikor magyarra fordította ezt a könyvet. Ebben a rövid könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk a műről, hozzátéve, hogy nem feltétlenül a cselekmény ennek a könyvnek a lényege. Az élet vasárnapja esszenciáját a benne rejlő nyelvi- és karakterhumor ad

 Klas Ekman könyve bűnügyi történet- látszólag.Annál ugyanis sokkal több:arra a kérdésre keresi a választ, hogyan reagálnak arra a saját életünkből is jól ismert kedves, kétköznapi emberek, hogy időnként bűnbe eshetnek, sőt, időnként bűncselekményeket is követhetnek el. Vajon őszintén beismernek mindent, vagy titkolózni kezdenek? Meddig mennek el abban a törekvésükben, hogy elleplezzék bűnös tetteiket? A Mire képesek? nagyon finom lélektani regény is. Az alábbi könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk erről a műről, és minden irodalomkedvelőnek ajánljuk olvasásra.  A történet bárhol, bármikor játszódhatna, de a 21.században, Svédországban játszódik. Anna önkormányzati dolgozó, hivatalnok, férjezett, kétgyermekes családanya. Házasságuk válságban van,Anna egyre kevésbé szereti a meglehetősen kényelmes és a felelősséget általában áthárító, amúgy levelező tagozaton pszichológusnak tanuló Magnust. Ám történik valami:az óvodás kisfiukról kiderül, hogy viselkedési zavarai vannak, hol sír, ho

 Sokat panaszkodunk, hogy mai tizenéves korosztályt nem lehet rávenni a könyvolvasásra. Lehet, hogy általában véve kevesebbet olvasnak a mai fiatalok, mint tettük azt húsz éve- de azt azért hozzá kell tennük:vannak Írók és Kiadók, akik könyveikkel megpróbálják ezt a korosztályt kiszolgálni.Jus Accardo:Untouched. Érintés nélkül című kitűnő könyve ( mely a Denazen-regények sorozatába illeszkedik), a mai ifjúságnak szóló (a Kiadó 16 éven felülieknek ajánlja). Nagyon izgalmas, mágikus elemekkel színezett kalandregény, pörgő cselekmény,jól ábrázolt fiatalok. Egy nagyon rövid spoilert közölnék erről a könyvről, hogy ezzel csináljak kedvet az olvasáshoz.  A történet valamikor a közeli jövőben játszódik. A Denazen egy kegyetlen szervezet, afféle állam az államban, mely gyerkeket rabol el, hogy aztán hidegvérű gonosztevőket képezzen belőlük. Ebből a kiképzett csapatból is " kiemelkedik" az úgynevezett Hatosok csoportja, akik, azon kívül, hogy brutális cselekedeteket hajtanak végre, kü

 Lajta Kálmán ( 1927-1989) egyik e volt a huszadik század jó magyar íróinak. Nem ontotta magából a regényeket- civilben felelősségteljes pozíciót töltött be a Magyar Rádiónál- nem volt " regénygyáros" alkat, amit viszont leírt, az jó, és sok évtized múltán is vállalható. A Visszaút című könyve az 1970-es évek generációs problémáival is foglalkozik, tanulságos lehet a 21.század olvasója számára. Könyvajánlónkban rövid spoilert közlünk a regényről, melyet inkább csak antikváriumokban és nagyobb gyűjtőkönyvtárakban találhatunk meg.  A történet valamikor az 1970-es években játszódik, Magyarországon, az úgynevezett " gulyáskommunizmus", azaz a Kádár-rendszer időszakában. Benics Imre már elmúlt ötven éves,egy nagy állami építőipari intézet igazgatója. A cégnél éppen generációváltás zajlik, érkeznek a huszonéves, tehetséges, ambíciózus fiatalok, Benics úgy érzi, parkolópályára akarják tenni. Családi élete sincs teljesen rendben, felesége, Viola, aki feladta orvosi pályáját

 Hihetetlenül izgalmas, komoly történelmi tudással megírt fantasy-regény A hitehagyott, amely a Sötét Mersant sorozat 1. kötete. Jól formált karakterek, egészen komoly akciók, mögötte pedig hitelesen formált karaktereke, lélektan. Recenzensnek ez az egyik edvenc könyve abből a műfajból, igazán szórakoztató, azoknak is ajánlom, akik szeretik a történelmet, de nem barátkoztak meg a fantasy műfajával. Kis, rövid, spoilert közlök, a könyvet pedig antikváriumokban, közkönyvtárakban lehet keresni.  A történet a virágzó középkorban,  vagy ahogy sokan hívják: a lovagkorban játszódik.A Dél-Franciaországban jelentős birtokokkal rendelkező Foix család egyik tagja, Gaston Foix, aragóniai grófnőt vesz feleségül. Csak utóbb derül ki, hogy a derék hölgy véralvadási zavarban szenved ( ezt hívták a korban " pireneusi vér"-nek), a legkisebb seb is életveszélyes lehet számára. Ez a betegség generációkon keresztül kísérti a Foix nemzetséget.Ráadásul az öreg Gaston, valami piszlicsáré becsületbel

 Robin Cook az orvoskrimi műfajának talán legnagyobb alkotója,minden könyve bestseller lett a nemzetközi piacon. A Halálfélelem a megszokott erejű és mennyiségű izgalommal ajándékozza meg az Olvasót,ugyanakkor kicsit ki is tekint az orvoskrimi műfajának megszokott sablonjaiból. Lássunk egy nem túl terjedelmes spoilert erről a kitűnő könyvről! Dr.Jason Howard az USA egyik legnagyobb városában,Bostonban dolgozik,a Jó Egészség Klinikán. Páciensei-akik általában a középkorúak és az idős középosztálybeliek közül kerülnek ki-megmagyarázhatatlan módon kerülnek rosszabb állapotba,gyakran hirtelen,minden előzmény nélkül súlyos betegek lesznek,majd a szövődményekbe belahalnak. Cedric Harring például,akinek étrendjében túl sok a koleszterin,életmódjában pedig kevés a mozgás,a vállalata által előírt éves orvosi alkalmasságin még teljesen normális értékeket mutat. Néhány hét múlva,a zsúfolt bostoni forgalomban vezetve,igen heves mellkasi fájdalomra panaszkodik. Még eljut a kórházig,ott felhajt a já

 Hát, azt azért szögezzük le:takarítani Norvégiában sem egyszerűbb munka, mint Magyarországon, legfeljebb kicsit ( nagyon) többet fizetnek érte...Kun Árpád legújabb könyve,a Takarító férfi,önéletrajzi ihletésű regény,több okból is kiváltotta forrón ügybuzgó érdeklődésemet. Először is:azon, hogy egy férfi takarít, Norvégiában senki nem akad fenn, sőt, a szociális otthonban még örömmel is látták a férfi munkaerőt, legalább lesz, aki emelgesse a beteget.E recenzió-sorok írója is volt szerencsés a takarítói mesterségben gyakorolni magát Magyarországon-szerencsére rövid ideig-, s egyesek ( főképp a középkorú hölgyek korosztályának tagjai) bizony megnézték, egyszer-egyszer szóvá is tették: miféle dolog az, hogy egy pasi takarít? Miért nem egy nőt küldtek? A másik, ennél jóvabb mélyebb és szerteágazó kérdéskör:milyen egy magyarnak Norvégiában? Tényleg anyira más arrafelé az életmód,a kultúra? A válasz- Kun Árpád könyve nyomán- igen. Csak néhány különbség: - az emberek alig vagy egyáltalán nem

 Philippe Curval francia író főleg sci-fi műfajú könyveiről vált ismertté Európában. Ó,de szép ez a New York! cimű műve kilóg az életműből:kora valóságáról,az egyén elidegenedéséről,a világ abszurditásáról szóló szépirodalmi alkotása érlelte Curvalt igazi nagy íróvá. Az alábbi könyvajánlóban rövid spoilert közlünk a műről,talán kedvet csinálva az olvasáshoz.  A mű főhőse Dennis Lyon,francia kisegzisztenciájú átlagpolgár,aki...hát nincs valami jól. Szeretője éppen most hagyta el,és egyre jobban azt érzi,hogy környezete elszívja előle a levegőt. Éppen azon dolgozik,hogy feketére fesse harminc négyzetméteres lakása ablakait,nehogy a nyílászáró résein át eltűnjön a személyisége-szóval,Dennis barárunk egy kissé ki van borulva. Pszichés problémái vannak. S hogy igazolódjon az a mondás,miszerint szegény embert még az ág is húzza,táviratot kap. Amerikában élő bátyja ír neki:Jeanne, Dennis volt felesége meghalt,temetése ekkor és ekkor,jöjjön. Hősünk úgy dönt,nyakába veszi az óceánt és életében

 Fábián László kisregényével kapcsolatban két irodalmi-kultúrtörténeti trendet kell megemlíteni. Az egyik:a magyar irodalom mindig is rendkívül bő terméssel kényeztette el kedvelőit, így aztán előfordul(t), hogy nagyaon magas színvonalon megírt könyvek, novellák, versek elkerülték a széles olvasóközönség figyelmét. A Thanatosz fáklyája is ezen remekművek közé tartozik: valahogy elkerülte a kritika és a közönség figyelme, pedig Fábián László műve tényleg annyira remek próza, hogy minden könyvszerető embernek el kellene olvasnia.  A másik: az 1980-as években egy enyhült a kommunista cenzúra, egyre szabadabban lehetett beszélni az 1950-es évek, azaz a Rákosi-korszak törvénysértéseiről ( arról nem, hogy törvények maguk is jogsértőek voltak...). A Thanatosz fáklyája bőségesen és igazul szól ezekről a keserves időkről.  Thanatosz görög mitológiai alak, ő az, aki levágja egy ember hajtincsét, lelkét pedig magával viszi az alvilágba, a sötétség bitodalmába. A pszichológiában Freud a thanatoszi

 Az ötödik áldozat egy regénytrilógia második kötete, J.D. Barker korábbi műveihez hasonlóan saját műfajában remekmű. Önmagában is olvasható, de a törtémet megértése szempontjából mégiscsak jobb,  ha előbb elolvassuk a nemzetközi bestsellerré avanzsált regénysorozat első könyvét, A negyedik majom című thrillert.  Hosszú és bonyolult elemzés helyett ebben a könyvajánlóban egy rövid spoliert közlünk a műről, ezzel remélhetőleg kedvet csinálunk az olvasáshoz, a Kedves látogatók pedig megrohanják a könyvesboltokat és könyvtárakat. Érdemes.  Tehát jöjjön az a spoiler! A történet ott maradt abba, hogy Porter nyomozó futni hagyta a rettegett sorozatgyilkost, Bishopot, hogy megnetse utolsó áldozatát, az elrabolt lányt. Rendőri körökben nem aratott osztatlan sikert Porter manővere, a nyomoz kollégák jobban szerették volna, ha Bishop végre rács mögé kerül.  Az ötödik áldozat története onnan indul,hogy egy lányt találnak a városhoz közeli tóba fagyva. Egy vagy két napja kerülhetett oda, viszont a

 Tove Alsterdal: Gyökerestül kitépve című könyvét az év legjobb svéd krimijének választották- pedig arrafelé akad konkurrencia ebben a műfajban. Nagyon jól felépített, lélektani történésekre koncentráló bűnügyi regénnyel van dolgunk. Minden bánata, szomorúsága ellenére élvezetet kínál az olvasás. Most egy rövid spoilert közlünk a regényről,aztán lehet menni a könyvesboltba,vásárolni, vagy a könyvtárba, kikölcsönözni.  A történet napjainkban játszódik, Svédország északi részén, szinte már a sarkvidéken. Csak olyan emberek élnek itt, akik szeretik a természetet és a csendet, és pszichésen el bírják viselni a közel fél évnyi sötétséget. Olof Hagström, aki nem tartozik ezen emberek közé, ide tér vissza, hogy hosszú évek után újra lássa édesapját, az öreg Svent. Csakhogy nagyon rémisztő látvány fogadja:a kutya bezárva a konyhába, onnan üvölt, de rettenetesen, a papa pedig a zuhany alatt fekszik, holtan,egy fekete széken, a háznak pedig minden pontját elöntötte a víz. Eira Sjödin nyomozót bí

 Krúdy Gyula egyedülálló alakja a magyar irodalomnak.Olyan mennyiségben gyártotta a regényeket, elbeszéléseket, cikkeket, hogy az utókor, a szakavatott irodalomtörténészek is alig tudják utólag összeszedni e hatalmas életmű darabjait. A Kék láng című kisregénynek is majdnem a feledés lett a sorsa:ponyvaregényként jelent meg, s az akkori kiadó ( nem tudni, milyen megfontolásból), azt írta a címlapra alcímként, hogy Öt elbeszélés). Csakhogy nem elbeszélések voltak e kis könyvben, hanem a Kék láng című kisregény. Nagon rövid spoilerrel igyekszünk kedvet kreálni az olvasáshoz.  A narrátor maga Krúdy, aki nosztalgiával emlékszik vissza ifjú újságíróként töltött éveire. Egy Linhossek nevű különc szerkesztővel üldögéltek egy presszóban- az öregúr a fiatal Krúdy példaképe volt- amikor a szekrszetőségi szolga egy levéllel lépett oda hozzájuk.A nagy mulatozásban Krúdy eltette a levelet- egy sztori volt benne, s mintha az öreg szerkesztő megérzett volna valamit, óvta a fiatal zsurnalisztát a szor

 Italo Calvino a 20.századi olasz irodalom egyik legnagyobb alakja volt.Műveiben a komikum szerepét vizsgálta az irodalomban, regényei, elbeszélései többnyire metaforikus- allegroikus értelmezést kívánnak meg. A cselekmény mögött mindig ott lapul egy nagyobb összefüggésbe ágyazott gondolat a társadalomról, vagy csak úgy általában az emberi természetről. A kettészlet őrgróf című regénye látszólag történelmi regény, valójában a jelenről, Olaszország akkori társadalmáról szól. Ebben a könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk, amiből talán kedvet kap az Olvasó Calvino életművében történő mélyebb kutakodáshoz.  A cselekmény a koraújkorban játszódik. Bohámiára ráront a török, apokaliptikus pusztítást hozva az országra. Mindenfelé hullák, megcsonkított tetemek, pestisben elpusztlut állatok. Medardo di Terralba őrgróf és csatlósa, Curtizo, bevonulnak. Élete első csatájában a hazafias felbuzdulástól lelkes őrgrófot egy buzgó török kardja szabályosan félbevágja. Az orvosok mindent megtesznek ér

 Justh Zsigmond (1863-1894) egyike a magyar irodalom tragikusan fiatalon elhunyt alkotóinak. rövid életében elkezdte A kiválás genezise című sorozatát, melyben filozófiai és szociológiai nézeteit fejtette volna ki, tizenöt kötetben. A tizenöt kötetből három készült el, ezekből a leginkább színvonalasra a Fuimus sikerült. Fuimus latinul annyit jelent: voltunk., ezt itt úgy kell érteni, hogy valaha dicsők voltunk, mára pedig elkorcsosultunk- tehát Justh a Kölcsey-féle nemzethalál- gondolatot viszi tovább, csak már kevésbé romantikus formában, kevésbé végletes kifejezésmóddal, polárosult társadalmi körülmények között.  A regény cselekménye ( és ez itt egy rövid spoiler akar lenni, aprócska reflexiókkal) röviden összefoglalható, mert nem a cselekmény, hanem a párbeszédesa formákban előadott történelmi-filozófia fejtegétesek alkotják a regény lényegét. Márfai Márfay Gábor, felvidéki nemesúr, különös végrendelettel örvendezteti meg hozzátartozóit: a Gábor fiút el kell szakítani családjától,

 Krúdy Gyula: A bűvös erszény című regénye 1908-ban jelent meg először folytatásokban,ám a nagy sikerre való tekintettel még ugyanebben az évben megjelent könyvalakban is, a Grill Kiadó gondozásában. Az alábbiakban egy elemzésekel, reflexiókkal teli spoilert közlünk, hátha valakinek felébred az érdeklődése e széles közönség által nem túlzottan ismert, de nagyon jó színvonalú prózamű iránt.  Csákány vármegyében- ez bármelyik akkori vármegyét jelenthetné- él egy meglehetősen gazdag, és nagyon különc nemesúr, bizonyos Eduárd Viczky de Viczkó. Itt kell megjegyeznünk, hogy Krúdy dzsentri-bírálata e könyvben jóval túllép a Mikszthénál:a nagy palóc mesemondó a szegény nemesi réteget úrhatnám, pöffeszkedő, hivatalviselésre is alkalmatlan, szakképzetlen rétegként ábrázolta ( csak részben jogosan), addig Krúdy hőse, Viczkó Eduárdátlép a teljes irracionalitás,valamféle korai avantgarde, torz szürrealitás mezőibe. Saját parasztjaival mulat, kártyázik, és hagyja, hogy elverjék- fizikailag is. Imádj

 Stina Jackson második könyve,az Összezárva,magas szintű, irodalmi szintű lélektani krimi. Szerző elképesztő pszichológiai érzékkel ábrázolja három ember plusz két testvér drámáját. Az Összezárva a 2020-as évek nagy nemzetközi bestsellere lehet. Egy rendhagyó,reflexiókkal megtüzdelt spoilert közlünk,érzékeltetve,hogy nem pusztán  egyszerű,mindennapi krimiről,hanem komoly,kvalitásos irodalmi alkotásról van szó. A történet a 20-21.század fordulóján játszódik,színhely pedig Svédország északi,erdőkkel és mocsarakkal teletűzdelt része,ahol igen kevés ember lakik. Itt él,egy valaha szebb napokat látott nagy házban az öreg Vidar,lánya,Liv és unokája,a kamaszodó Simon. Vidar élete kudarcos,a nyolcvan felé közeledő férfit környezete ellenségesen kezeli. Fiatalabb korában ugyanis Vidar volt a környék leggátlástalanabb üzletembere,aki bagatell áron sokszor törvényen kívüli eszközöket,pl.zsarolást is alkalmazva vásárolta fel a szomszédok erdőit,földjeit. A három ember-Vidar,Liv és Simon- különös o